Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Korompai Balázs: Galgóczi Mihály honvédtüzér levelei az 1848/49-es forradalom és szabadságharc erdélyi hadszinteréről (forrásközlés)
GALGÓCZI MIHÁLY HONVÉDTÜZÉR LEVELEI AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ERDÉLYI HADSZÍNTERÉRŐL (FORRÁSKÖZLÉS) 79 g., Innen Dévára mentünk, és itt egy éjen az oláhok berohantak és egész a' piaczig be is nyomultak, és a' házakban a' katonákat kezdték öldösni, de snél többet nem tudtak megölni, kiket az ágyban alva találtak, erre lárma dobot vertek, s' mi fölöltözve kirukkoltunk de az oláhokat nem sokára kivervén haza bocsátottak, úgy hogy én mikor hazamentem akkor sem tudtam belőlle semmit, csak akkor hűlök el, mikor másnap loonál több oláhot láttam az utczákon agyon vérve. h., Ezután Télutóhónak gondolom io é n reggeltől sötét estvig tartó nagy és véres ütközetünk vólt a' Piski hídnál, sokan hullotak közzülünk is de még többen közzülük, s' végre is ők elfutottak. i., Másnap estve 10 v 11 óra körül Alvincra mentünk s' onnan az ellenséget egy ágyú szó nélkül elkergettük. k., Innen mentünk Medgyesre és ott meg tudván hogy Urbán Besztercén van: jöttünk Besztercének, ezt az ellenség meg hallván onnan kiszaladt és Besztercéhez egy 1 h napi járóföldnél Borgó Prundbe várt, itt megütköztünk, közzülünk cs 3 v 4 esett el, az ellenséget pedig nagyon megvertük és megszalasztottuk. I., Másnap reggel ismét megtámadtuk s' az erdélyi és bukovinai határ szélen túl szalasztottuk, s' most éhséget és mindenféle nyomort szenved még sem mer bennünket megtámadni. Mialatt itt vagyunk, nem tudom hallották e K. Szüleim, Szebent Bém Tábornokunk más erővel be vette. És így már az erdélyi eldöntő győzelemnek kevés hijja van. Nékem hála Istennek semmi bajom. Tisztelem Nagy Atyámat K Szüleimet s hozzám tartozóit. Ki is vagyok Kedves Szüleimnek hű fijok Galgóczi Mihály honvéd tüzér CÍMZÉS: Borgó Prundról Galgóczi Mihály Édes Atyámnak tisztelettel és szeretettel. Bihar megyébe Margittán. (Bélyegző. BISTRITA 4 APRI Utólag ceruzával ráírták: 1849. mar.22.) Borgó Prund április 14.1849. Kedves Barátom! Bocsásson meg hogy illy bizodalmasan szóllitom, de azon viszony melly köztünk vólt, 's talán még lenni fog, nem engedi, hogy más ként nevezzem. Már van esztendeje hogy egymást nem láttuk, 's nem is tudom mikor fogjuk látni valaha e vagy sohasem. Azért jólesik hogy ha én felőlle semmit nem tudok is: legalább én ollykor ollykor valamit írjak. Új hírt nem sokat írhatok, mert azt elébb olvasták hírlapból, mint én megírhattam vólna. Nevezetesen hallhatták, hogy N. Enyedet, benne a' főtanodát (collegium), ennek muzeumát, istentelen kezek elpusztították, a' városi népet ha einem futott, megölték. Efféle öldöklések, pusztítások, rablások minden napi dolgok voltak az erdélyi oláhoknál míg a' magyar hadsereg őket megnem ijjesztette. De már most az erdélyi győzelem olly bizonyos mintha kezünkben vólna, mert már Szeben az ellenség fészke bevan véve a' nagyobb városok mind elfoglalvák 's katonasággal meg töltvék. Az ellenség pedig igen meg van szorulva, Puchner űzetik, megveretik 's népe elfogdostatik, Urbán egy rossz faluba, Radnára van szorítva, éhséget szenved, még sem mer támadni, mindeniknek pedig katonái az éhség miatt szökdösnek hozzánk, a' mi több még pénzbeli illetményöket -léhnung - sem tudja fizetni. Mikor mi 15,20,30 napi léhnungot kapunk illetményünkön felyül ajándékba, akkor Urbán 30 botot veret katonáira, hogy csatában rosszul viselik magukat. Tisztelem Kedves Nőjét. Isten áldja meg Kívánja Tisztelő Barátja Galgóczi Mihály honvéd tüzér CÍMZÉS: Borgó Prundról A bályogi h.h. Egyház Iskola Igazgatójának tek. Molnár István úrnak barátilag Bihar V. megyébe Margitán át Bályogra. (Bélyegző: BISTRITE15 APRI Utólag ceruzával ráírták: 1849. ápr.14.) Borgó Prund aprih7.1849 Kedves Szüleim! Miután úgy látszik hogy itt még hosszasabb múlatásunk lesz, kérem kedves szüleimet, legyenek szívesek mihelyt ezen levelemet veszik, nékem is mintlétökről valamit írni. A' levelet pedig csak egyszerűen úgy tessék czímezni: M-ról G.M. honvéd tüzér fiamnak Beszterczén keresztül Borgó Prundra. A' levelet ha még addig itt leszünk bizonyosan megfogom kapni. Már úgy látszik hogy több ütközetbe talán nem is leszek annál fogva rajtam ne aggódjanak. Egyébb iránt ha csak ugyan lennék is ütközetbe olly nagyokba és olly sokba mint eddig nehezen leszek. Hapedig csakugyan lennék és elesnék vagy másképpen meghalnék vagy olly beteg lennék hogy levélírásra alkalmatlan lennék: - én még Kolozsvárt fogadást tettem egy Bartalis János nevű, valóban jó lelkű tüzér barátommal, hogy az előszámlált esetekben, akár én rajtam, akár ő rajta történnék az, a' mellyikünk életben és egészségben marad, az a' másiknak Szüleit a' körülményről tudósítandja, megtanítván egymást már a' fogadás alkalmával hogy miként történjék a' tudósítás. Ennélfogva tehát nyugodjanak meg kedves Szüleim, mert ha én nem is, lenne más, aki megírná hogy mi történt rajtam, és ha az magát Bartalis Jánosnak nevezné, a' tudósítás hiteles lenne.
