Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Korompai Balázs: Galgóczi Mihály honvédtüzér levelei az 1848/49-es forradalom és szabadságharc erdélyi hadszinteréről (forrásközlés)
78 KOROMPAI BALÁZS Beszterce télhó 8.1849 Kedves Szüleim! Miólta Kolozsvárról levelet küldtem, azólta csak egyszer lett vólna alkalmam levelet írni Bukovina szélén Pojana Stanpi nevü helységben de ott írószert nem kaptam. Még eddig elé a' nevezett helységen túl nem voltam, de némelyek a' mieink közzül már voltak egy napi járófölddel messzebb. Még én csatában sem voltam de némelyek már közzülünk többfele csatáztak és szerencsésen. Nem Szebenbe indúlánk mint írám Kolosvárról, hanem most meg lehet hogy vagy arra, vagy Pest felé megyünk. Óhajtanám ollykor-ollykor K. Szüleim levelét, de míg a' levél küldés módját meg nem írom addig mind hasztalan, mert útban vagyunk. Újságul azzal szolgálhatok, hogy Urbánt szüntelen űzzük és ő szüntelen fut előttünk. Egyébb iránt sok jeleneteket sorozhatnék elő, de a' mellyeket a' viszont látáskori élőszóvali elbeszéllésre halasztok. Jóllétem semmi részben sem hiányzik, annyival inkább hogy amit múltkori levelemben feledék megírni, nékünk téli ködmönt, gubát és csizmát adtak és így a hideg ellen tellyesen biztosítva vagyok. Az illetők iránti szíves tiszteletemet nyilvánítva vagyok Kedves Szüleimnek hű fijok Galgóczi Mihály honvédtú'zér CÍMZÉS: Beszterczéről Galgóczi Mihály Édes Atyámnak tisztelettel Margittán (Bélyegzővel: Bistrica 8 Jani Utólag ceruzával ráírva: 1849. jan. 8.) Maros Vásárhely Télhó 15.1849. Kedves Szüleim! Nagyon sajnállom, hogy Nagy Atyámat, mikor onnan hazúl eljöttem, otthon nem találtam, mert ebbe az évbe is nehezen fogom láthatni és meglehet hogy mikor láthatnám, akkor sírhantok elfedik szemeim elől. Ha nem annyival inkább ha valamivel több szünidőm lessz levelezés által megfogom tisztelni. Mi innen holnap elfogunk menni és meglehet hogy nem sokára ütközetbe leszünk. Kedves Szüleim! ha, a'mitől reménylem, az Isten megment, a' harcztéren el esném vagy megsebesülnék, az epesztő aggodalom helyett tartsák dicsőségöknek, hogy egy fiók a' honért áldozott!!! Erre kéri Kedves Szüleimet tisztelő fijok Galgóczi Mihály honvéd tüzér CÍMZÉS Maros Vásárhelyről Galgóczi Mihály Édes Atyámnak tisztelettel Margittán (Utólag ceruzával ráírva: 1849-jan. 15.) BorgóPrund tavaszelő 22.1849. Kedves Szüleim! Miólta M. Vásárhelyről levelet küldtem, azólta soha sem vóltalkalmam Kedves Szüleimet levél által tudósítani, mellyet tehát ne tessék hibául tulajdonítani. Már azólta 11 ütközetben voltam, engedjék meg Kedves Szüleim, hogy mindeniket történetesen de röviden leírjam. a., M.Vásárhelyről Télhó is é n küldtem levelet, onnan másnap i6 án elindultunk, és még akkor estve Gálfalvánál Pucnherrel megütköztünk, de azon ágyú, mellynél én voltam az ütközet végére érvén oda, én még csak gollyót sem láttam. Ezen ütközet eredménye a' lett, hogy az ellenség megfutott, és mi ez éjen Gálfalván háltunk. b., Másnap i7 é n reggel innen elindultunk és az ellenség Szőkefalván bevárván ismét megütköztünk, már itt mi is lőttünk vagy 60-at, de itt sem láttam 3 ágyúgolyónál többet jönni, de a' sem felém. Ezen ütközet eredménye is a' lett, hogy az ellenség megfutott, és kergettük egészen Szebenig. c., Szebennél Télhó 2f n megütköztünk, s mindjárt a' legelső ágyúlövése után az ellenségnek, jön egy huszár lóháton másik lovat vezetve, melynek gazdája Gálfalvánál vitézségét bébizonyítá, és ez volt Mikes Kelemen Ezredes, és a' huszár mutatva az általa vezetett ló fejére ezt mondja: „itt van a' Mikes Kelemen agyveleje." s.a.t. Ezen ütközet nagy és véres vólt, közzülünk sokan elhullottak, de az ellenség közzül még többen, még is az ellenség győzött; a'mely ágyúnál én voltam mikor azt legelőször megtöltöttük és az irányzó megirányozván lőni akartunk, egy ágyúgolyó elvitte az irányzónkat, a' tűzmesternek és egy más tüzérnek a'karját és 2 lovat. Itt miután töltényünket mind ellőttük vissza tértünk. Különben ha lett volna mivel lőni bémentünk volna Szebenbe. Mikor vissza fele mentünk azon ágyúból melynél én voltam ismét kilőttek 2 lovat és 2 kereket és igy kénytelenek voltunk ágyunkat beszegezni és ott hagyni. Ezen ütközet mint a' gálfalvai második is tartott reggeltől d.u. 2 óráig. d., Szebentől nem messze vonúltunk, csak Szelindekig, az ellenség pedig azt gondolván, hogy majd úgy fogunk futni, mint ő, utánnunk jött, de mi Szelindeken töltényt kapván még akkor estve vele meg ütközvén viszsza vettük. Itt az irányzónk ismét fegyver lövést kapván lábára: helyette én irányoztam, ezt a' sebet kapott irányzónk följelentvén: irányzó tizedesnek kineveztek és így illetőségem 28 kr pp V28 krajcár pengő pénzben/ e„ és f., Ugyan itt 23án és 25én ismét megtámadtak de mind a kétszer viszsza vertük.
