Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Korompai Balázs: Galgóczi Mihály honvédtüzér levelei az 1848/49-es forradalom és szabadságharc erdélyi hadszinteréről (forrásközlés)
GALGÓCZI MIHÁLY HONVÉDTÜZÉR LEVELEI AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ERDÉLYI HADSZÍNTERÉRŐL (FORRÁSKÖZLÉS) 77 meg lehet veszedelmes is lenne, de senkinek sincs abba haszna, hogy elmegy, csak abba ha a' hont meg védik, a' pedig annál könnyebb minél többen védik. Innen e' hó 27 é nfognak indulni, akkor majd megírom, hogy elkellette nékem menni vagy nem? (Ha nékem, a' mit most sem hiszek, elkeli menni, a' margitaiakkal Váradon a' várba találkozni fognék, mert az egész bihari nemzetőrség ott fog össze gyűlni, és azután mindég együtt menni, oda tehát vala mellyik elmenendő nemzetőrtől izenhetnek K. Szüleim, mert ha el nem kell is mennem meglehet, hogy a szalontaiak közül némelyek az elmenendő nemzetőröket addig is elkísérik, és akkor az is megeshetik, hogy én is elkisérem velek csak azért is hogy ott meglássam kik mennek Margittáról.) Most nincs semmi bajom, egészségem jóvan, de épen egészségemről jut eszembe, hogy Erdélyből a' kolera Magyarországba is átjött és a' múlt hét utóján Szalontán haltak meg benne hárman. Miután ezeket írtam a' városháznál, a' nemzetőrség kapitányaitól hallottam, hogy nékem nem kell el menni, és hogy a' szalontai nemzetőrök nem Várad fele mennek, hanem még a' váradiak is erre jönnek. Igy hát addig is míg a' nemzetőrök elindulása után tudósítnám K. Szüleimet, megnyugodhatnak, hogy itthon maradok, mert a' mint írám, fellyeb a' városházánál hallottam, hogy a' tanítók nem mennek el. Kedves Szüleimet, Nagy Atyámat és minden rokonimat, jóembereimet tisztelve, testvéreimet köszöntve maradok N. Szalonta Julius 24.1848. Kedves Szüleimnek hű fijok Galgóczi Mihály N. Várad november 7.1848. Kedves Szüleim! Üdvözlöm mindnyájokat, K. nagy Atyámat és minden rokonimat, kiemelem még nem látott kisded testvér húgomat, adja Isten hogy K. Szüleimnek és az édes honnak méltó leánya, nékünk pedig kedves nővérünk legyen. A mi sorsomat illeti az tűrhető. Napi fizetésem mint fő ágyúsnak 14 kr .p.p. /krajcár pengő pénzben/ Haza bocsáttatásom nem reménylhető mert az illyen időben szokatlan, egyébb iránt mi a' télen nem fogunk innen el menni, és igy meglehet hogy majd Karácson után 1- vagy 2 hétre haza bocsátnak, mert karácsonban sokan fognak kérezni és így akkor talán meg sem próbálom. Egészségem jó van, mellyhez hasonlót és minden jót K. Szüleimnek is kivánok kívánja Kedves Szüleimnek hű fijok Galgóczi Mihály honvédtüzér CÍMZÉS: N. Váradról Galgóczi Mihály Édes Atyámnak tisztelettel Margittán. (Utólag ceruzával ráírva: 1848. nov. 7. A levélzáró pecsét teljesen hiányzik.) N. váradi vár December 19.1848 Kedves Szüleim! Röviden fogok írni, mert V2 óra múlva indulni fogunk tízen tüzérek Fez kete Tór a táborba. Ezután majd gyakrabban fogok írni kérem kedves szüleimet is hogy miután onnan egy levelet fogok küldeni kedves szüleim is ollykor-olykor küldjenek. Egy pár fehér ruhám itt maradt egy törülköző és egy zsebkendővel, ha Váradra fognak jönni azt itt Dömsödv József nevű tüzérnél megtalálják. Isten áldja meg mindnyájokat kívánja hű fijok Galgóczi Mihály honvédtüzér Címzés: N. Váradról Galgóczi Mihály Édes Atyámnak tisztelettel Margittán (Utólag ceruzával ráírva: 1848. decz. 19. tevélzáró pecsét két részben.) Kolozsvár December 28.1848. Kedves Szüleim! Ha talán megtörténend, hogy sokáig nem fogok levelet küldeni, azt azon körülménynek tessék tulajdonítani, hogy nem leend alkalmam levelet írni, mi táborozáskor épen nem lehetetlen. Azt írtam N. Váradróli elindulásomkor küldött levelemben hogy Feket Tóra indulunk, úgy de hála az égnek! az ellen megrettenve jöttünkön vissza nyomúlt, egyébbiránt még mi nem csatáztunk a'kik most jöttünk N. Váradról. Parancsot vévén a' Fekete Tón túl eső úgynevezett Királyi hágón hogy Hunyadra menjünk, az ellen még ekkor Hunyadon vólt, meg látván jöttünket sietett onnan, mikor mi Hunyadnak egyik végén voltunk, ő akkor a' másikon volt. Hunyadon töltöttük az ünnepet, onnan Kolozsvárra jöttünk, honnan az ellen hasonlóan elsietett. Innen alkalmasint Szebenbe megyünk. Hunyadról is akartam levelet küldeni de ott az ellen által megszorított városban még ironytsem kaptam. Tagadhatatlan, hogy mint téli időben szenvedni kell, de nékünk tüzéreknek mégsem annyit, mint más katonaságnak. Mi nem járunk gyalog, hanem részint álgyun, részint üteg és bagazsiás kocsin, részint lóháton, én jelesen lóháton járok. Itt Kolozsváron egy érdemes úri háznál vagyok szálláson, hol igen jószívvel látnak még csak kapczának valót is a'nékül hogy kértem vólna adtak, szóval róllam minden képpen gondoskodnak. Egészségem jóvan. Tisztelem Kedves N. Atyámat K. Szüleimet és rokonimat ki is vagyok Kedves Szüleimnek hű fijok Galgóczi Mihály CÍMZÉS: Kolozsvárról Galgóczi Mihály Édes Atyámnak tisztelettel Margittán. (Utólag ceruzával ráírva: 1848. decz. 28.)
