Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Szabó-Zsoldos Gábor: Egy debreceni a búrok oldalán

70 SZABÓ-ZSOLDOS GÁBOR politikai életbe való beleszólás jogát az uitlanderektől. Ez viszont konflik­tusokhoz vezetett Nagy-Britanniával. A britek ugyanis valóban növelni szerették volna befolyásukat a rendkívül gazdag természeti adottságok­kal rendelkező ország felett. A johannesburgi angol mágnások, valamint a brit kormányzat szemében a nacionalista afrikáner vezetés egy elhárí­tandó akadályt jelentetett. Ezért 1895 végén ezek a transvaali angolok, élükön a johannesburgi milliomosokat tömörítő Rand Clubbal, segítsé­gért folyamodtak a Péchy Tibor által csak „délafrikai Napoleonnak" el­nevezett Cecil Rhodeshoz. A dél-afrikai brit gyarmatosítás legnagyobb alakjaként számon tartott Rhodes megbízta emberét, Dr. Jamesont, hogy betörve Transvaal területére álljon az ottani angolok élére és lázadással döntse meg a búr kormányzatot (Péchy 1901,64. sz., 2). A Jameson Raid­nak elnevezett akció csúfos kudarcba fulladt. A búrok 1896. január 2-án Doornkopnál fölmorzsolták Jameson erőit (Olivier és Sanderson 1997,475­476). A transvaaliak sikerét II. Vilmos német császár üdvözölte, aki táv­iratban gratulált Krügernek a győzelemért (Péchy 1901). Az angolok ezt követően sem tettek le tervükről, hogy Transvaal felett hatalmat szerez­zenek. Ezért az uitlanderek ürügyén háborúba hajtották a búrokat. „így történt, hogy az alig 300000-nyi főt számláló boer nemzet önvédelemből hadat üzent Angliának, 1 1 Európa egyik legnagyobb hatalmának." (Péchy 1901,64. sz. 2.) Mielőtt rátérnék arra, hogy Péchy Tibor mely háborús tapasztalatait, történeteit osztotta meg a debreceni közönséggel, nézzük meg, hogyan mutatta be a búr hadsereget. Transvaal területe katonai egységekre volt felosztva: kerületekre 1 2, eze­ken belül pedig járásokra 1 3. A kerületek élén a Commandant állt, míg a járásokat a Veldcornet-ek vezették. Mind a két rang a katonai parancs­nokság mellett a bírói hatalommal járó feladatok ellátását is magával von­ta. A tisztikar élén az ún. Commandant-General állt, aki békeidőben a hadügyminiszter volt. A háború kitörésekkor ezt a pozíciót Piet Joubert töltötte be. Háborúban két-három kommandó 1 4 választ egy tábornokot. A búr hadseregben ugyanis a tiszteket a katonák választják meg (Péchy 1901.62. sz. 1.). Transvaalban minden 16 és 60 év közötti férfi hadköteles, azonban Péchy beszámol arról, hogy ő a háború alatt látott harcolni úgy 12-14 éves gyerekeket, mint 80 éves aggokat. Az állandó katonaság száma megle­hetősen elenyésző. A reguláris erőket Transvaalban csak az állami rendőr­ség és a tüzérség jelentették. 1 5 A tüzérség főleg német és francia ágyúkkal volt felszerelve. Ezek közül Péchy Tibor kiemeli a „Ladysmith ostrománál oly nagy hírre jutott" 15 cm-es francia Creusot „Long-Tomokat", amelyből a búrok négy darabbal rendelkeztek (Péchy 1901.62. sz. 2.). A búr harcoso­11 A háború kirobbanására 1899. október 11-én került sor. 12 district 13 vijko 14 A búr hadsereg szervezeti egysége. 15 Érdemes megjegyezni, hogy ez a két csapatnem rendelkezett egyedül egyenruhával a búr hadseregben. Érdekes továbbá, hogy a tüzérség egyenruháját, amely osztrák­magyar mintára készült, egy Dél-Afrikában élő osztrák származású tüzér százados, Adolf Zboril tervezte. kat így jellemzi az előadásban: „A boer született vadász, de nem katona, a mi felfogásunk szerint, mert nem tűri a fegyelmet. Azért is az ő egye­düli helyes harczmodora, az a mit jelenleg folytatnak - a guerilla harcz." (Péchy 1901.64. sz.1.) Péchy Tibor véleménye szerint a búr katonák fegyelmezetlenek, ezért, valamint tisztjeik képzetlenségének okán alkalmatlanok nagyobb össze­függő hadműveletekre. Tapasztalatai szerint, elsősorban védelmi harcok­hoz értenek és fedett állásaikból csak ritkán indulnak támadásra. A búr harcosok sikerességének titkát Péchy Tibor a következő három tényező­ben látta. A búrok első nagy előnyét a pontos terepismeretben véli felfedezni, a másodikat abban, hogy halálpontosan tudnak célozni. Péchy kifejti, hogy milyen okok húzódnak meg a búrok kiváló lövészképessége mögött. Bár Transvaal kis létszámú állandó haderővel rendelkezik, a kormány tudatos politikát folytatott azért, hogy a fiúk mire felnőnek, ügyesen bánjanak a puskával. Ezért a transvaali állam minden 8. életévét betöltött fiúgyer­meknek ad egy puskát, amivel az apja köteles őt megtanítani a lövés­re. Mindaddig, amíg ezt nem sikerült tökéletesen megtanulnia, az apa köteles naponta öt lövés erejéig gyakoroltatni a fiát. Ráadásul a járáspa­rancsnokok, a Veldcornettek minden félévben lőgyakorlatokat tartanak a férfiakkal, amelyeken a lövést gyakorló gyerekek is részt vesznek és szá­mukra díjakat tűz ki az állam. Ennek a szisztematikus neveléspolitikának köszönhetően a búrok felnőttkorukba rendkívül pontosan céloznak. Péchy Tibor szerint a búrok: „merem mondani - felnőtt korukban a világ első lö­vői" (Péchy 1901.64. sz.1.). A búr harcosok harmadik fő jellemzőjeként mély hitüket, vallásossá­gukat emelte ki. Ez az erős vallásosság a legfelsőbb körökben is ugyan­úgyjelen volt. Kruger és Steyn elnök is katonákhoz intézett beszédeikben gyakran fő gondolatként emelték ki, hogy az igazság az ő oldalukon van, és hogy Isten előbb-utóbb az igazságot segíti győzelemre. Érdekes meg­jegyezni, hogy Péchy kifejti azt ebben az előadásában is, de leveleiben is, hogy a búrok az angol tüzérség bombázásait gyakorlatilag semmibe ve­szik és nem is figyelnek nagyon rá. Péchy megfigyelése szerint az angol puskák és tüzérségi lövedékek ritkán találnak célba, míg a búrok rendkí­vüli pontossággal tüzelnek. így ír erről: „az egész hadjárat alatt oly kevés a halott és sebesült a tüzérség által hogy már nem is tartják veszélyesnek ha bombák repülnek el közvetlen a fejünk felett is nem tesznek senkiben sem kárt. Igazán hinni kell a boeroknak a kik csak azt hajtják, hogy az Is­ten nem engedi, mert a mi oldalunkon van az igazság és jog." 1 6 Ezt követően Péchy Tibor rátér a háború bemutatására. Itt külön fel­hívja a hallgatóság, valamint az olvasók figyelmét, hogy ne számítsanak egy nagy stratégiai elemzésre, hanem pusztán saját tapasztalatainak köz­readására. Azaz arra, amit ő maga látott és érzékelt kilenc hónapon ke­resztül a háborúból. A búrok taktikájának gerincét az az elképzelés adta, hogy egy gyors of­fenzíva keretén belül elfoglalják a nagyobb brit városokat. Keleti irányban, 16 Péchy Tibor levele 1900.01.29.

Next

/
Thumbnails
Contents