Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Szabó-Zsoldos Gábor: Egy debreceni a búrok oldalán
EGY DEBRECENI A BÚROK OLDALÁN 69 sajátosságok után, a búrok mentalitására vonatkozóan tesz érdekes megállapításokat: „A boer fő jellemvonása a vallásosság és szabadság szeretet. Rendkívül nyugodt, takarékos, idegennel szemben tartózkodó, gyakran önző, sőt sokszor egyenesen visszautasító." (Péchy 1901,60. sz., 1) A következő mondatok alapján pedig kirajzolódik a hallgatóság előtt a hatalmas, fűvel benőtt síkságokon élő, kemény munkával szűz földeket feltörő, szorgalmas és kis igényű, főleg szarvasmarha és juhtenyésztéssel foglalkozó búr ember képe, aki folyamatosan küzd a természeti csapásokkal, mint például a jégesőkkel, vagy a sáskák támadásaival. Mindezek mellett a kemény fizikai munkákat, mint például a szántást-vetést, vagy az aratást a bennszülött, kaffer szolgáikra bízzák. A búr háziasszonyokról szólva pedig Péchy kiemeli, hogy a főzést előszeretettel a szolgákra hárítják. A búrok szokásvilágával kapcsolatban egy érdekes elemet mutat be a hallgatóságnak Péchy Tibor, méghozzá a párválasztás szokásait. A búr legény, amikor elérte a huszadik életévét, lóháton, ünneplőruhában elindul leánynézőbe. Mikor közeledik, a lányos háznál már tudják, hogy mi járatban van. A szülők behívják a házba és az elengedhetetlen kávéval kínálják. Este elérkezik a legizgalmasabb részéhez a folyamat, ugyanis az öregek megkérik a legényt, hogy beszélgessen a lányukkal a „jó szobában". Mivel a helyiségben sötét van, ezért a lány gyertyát gyújt és a fiatalembernek elég egy rövid pillantást vetnie a gyertyára és kiderül számára, hogy az ismerkedésből lesz-e házasság, vagy sem. Ugyanis csak addig maradhat a lánnyal, amíg a gyertya ég. Ha a gyertya egész hosszú, akkor sikerült párt találnia, ha viszont csak egy kis darab gyertyát gyújt meg a leány, akkor még folytatnia kell a keresést (Péchy 1901,61. sz., 1). Péchy kitér a bennszülött kafferek bemutatására is. Ők főleg falvakban, kraalokban laknak és leginkább földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Házasodási szokásaik kevésbé összetettek, mint a búroké. A lányokat a kérő pénzen, vagy ökörben megveszi. A leánygyermek ezért nagy értéket képvisel, következésképpen egy kraalban gyakran az a legvagyonosabb, akinek a legtöbb leánya van (Péchy 1901,61. sz., 1). Péchy elmondása alapján a búrok a kaffereket abszolút elnyomják. Városban például nem szabad a járdára felmenniük, mert különben a rendőrök az ún. schamboekkel, ami rinocéroszbőrből készült bőrbot, fenyítik meg. A feketék számára ezen felül tiltott dolog az alkoholfogyasztás, amit a háború kirobbanását követően betiltanak mindenki számára. Érdekes megjegyezni, hogy Péchy Tibor üdvözölte ezt a tilalmat, mivel szerinte az ittas bennszülöttek nagyon veszélyesek. Kifejti azt is, hogy bár lehet, hogy az európai szemnek elsőre visszatetsző lehet az, ahogyan a búrok a kaffereket elnyomják, azonban: „de én saját tapasztalatom folytán mondhatom, hogy e népnél csakis szigorral lehet valamit elérni. Jó bánásmódot a legtöbb esetben gyengeségnek tartják." (Péchy 1901,61. sz., 2) Ezt követően Péchy Tibor rátér a búr nagyvárosok, nevezetesen Pretoria és Johannesburg bemutatására. Transvaal fővárosa Pretoria, ahol a fontosabb központi hivatalok és kormányzati épületek találhatóak. Itt lakott a nagy tekintélynek örvendő Kruger elnök is, egy a Pretoriára jellemző földszintes villában. Érdekes megjegyezni, hogy a tekintélyes elnökkel kapcsolatban Péchy megemlíti, hogy bár élhetne fényesebb körülmények között is, mivel vagyona ezt megengedné, Transvaal első embere „nem akar kitűnni a többiek közül"(Péchy 1901,61 sz., 2). Az elnöki villával szemben található Péchy beszámolója alapján az a kis templom, amelyet 1897ben Kruger építtetett, és amíg el nem hagyta az országot, itt minden vasárnap maga prédikált. 9 Pretoriával szemben Johannesburg igen jelentős differenciákat mutathatott. Péchy Tibor így fogalmazott: „Míg Pretoria csendes, addig itt örökös pezsgő élet uralkodik. Igazi internationalis város, míg az ember a ki járó-kelő között egy utczán végig megy, hall tízféle nyelven is beszélni, és a mi különösen feltűnik egy éber szemlélőnek az, hogy gyermekeket és öreg embereket alig látni, csak csupa javakorabeli férfiakat, kiknek legnagyobb részét az arany csalta ide a világ minden országából." (Péchy 1901,61. sz., 2) Ebből az idézetből is kitűnik, hogy az első nagy különbség, hogy Johannesburg Pretoriával szemben egy kozmopolita nagyváros, amely főleg a közelben található Witwatersrand aranymező feltárásának köszönhette óriási mértékű gyarapodását. Péchy beszámolója szerint Pretoria körül is gazdag aranylelőhelyek vannak, de a kormány nem engedélyezte ezek kiaknázását, mert féltek attól, hogy az angolok itt is túlsúlyba kerülnek (Péchy 1901,64. sz., 1). Nemcsak a bevándorlóknak köszönhetően volt az élet más itt, mint a fővárosban, hanem a „péznek". Ahogyan Péchy Tibor fogalmazott, „a pénznek absolute semmi értéke nincsen"(Péchy 1901,62. sz., 1). Itt ugyanis szinte mindenki spekulál, és aki tegnap még vagyonos embernek számított, az másnapra koldussá válhatott. Ráadásul a nagy vagyon magával vonta az árak megemelkedését, ezért Johannesburgban minden, a húst kivéve, sokkal drágább, mint Transvaal más részein. A városok bemutatását követően Péchy rátér Transvaal politikai berendezkedésének bemutatására. A törvényhozói hatalmat a két házból álló, ún. első és második néptanács gyakorolta. A kormány vezetője, az öt évre megválasztott elnök. 1 0 A politikai jogokkal kapcsolatban az alábbi megállapítást teszi: „A boer államforma a legliberálisabb köztársaság, de csak a honpolgárra nézve, az idegent csak nagy nehezen veszik be az állam kötelékébe. Eddig 14 évi ott tartózkodás volt szükséges a honpolgárság elnyerésére." (Péchy 1901,62. sz., 2) Az idézetből is jól látszik, hogy a búrok meglehetősen erősen korlátozták a bevándorlók, az ún. uitlanderek politikai jogokhoz való jutását. Péchy elmondása alapján ráadásul az állampolgárságot nyert bevándorlók is csak a második néptanácsba választhatnak, és ők csak ide indulhatnak képviselőjelöltként. Gyermekeik viszont már teljes jogú állampolgári jogokkal rendelkeznek (Péchy 1901,62. sz., 2). A korlátozás elsődleges oka az volt, hogy a búr kormányzat tartott a nagyarányú bevándorlástól és főleg az így bekövetkező brit térnyeréstől. Ezért vonták meg a transvaali 9 Érdekes megjegyezni, hogy a korabeli magyar sajtó igen nagy eló'szeretetettel vont párhuzamot a búr háború és az 1848-as magyar szabadságharc között, illetve Kruger elnök és Kossuth Lajos között. Krugert gyakran emlegetik a búrok Kossuth Lajosaként, a háborút lezáró békét pedig a „búrok világosaként". 10 Paul Kruger 1883-tól egészen 1900 októberéig, emigrációba vonulásáig töltötte be ezt a tisztséget.
