Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kecskés Tibor: Gubacsapó mesterek a reformkori Debrecenben (Egy debreceni céh társadalomföldrajzi feltárása)

66 KECSKÉS TIBOR nosságba véve elmondható), hogy „a szabad királyi városokban élő családfők közül kb. minden ötödik-harmadiknak volt polgárjoga" (Eperjessy G. 1988). A polgárjoggal rendelkezők aránya a legmagasabb Szegeden és Pécsett volt (mindkét helyen megközelítette a 40%-ot). Számarányuk több dunántúli városban (többek közt Sopronban és Győrött) meghaladta a 30%-ot. Debrecenben csaknem 23%, míg Kassán alig több mint 20% volt a polgárjoggal rendelkezők aránya (Eperjessy G. 1988). Az 1840-es években a város Varga utcához tartozó belső részén öszszeírt 19 gubacsapó mester közül 10-nek (52,63%) volt polgárjoga. Ezzel szemben a Hatvan utcában összeírt 31 gubacsapó mester közül csupán 14 fő (45,16%) rendelkezett polgárjoggal. A Varga és a Hatvan utcai gubacsapó mesterek esetében a céhmesterek polgárjogának vizsgálatakor nem árt figyelembe venni, hogy a 19. század elejétől kezdve „a mesterjog és a polgárjog már nem volt azonos, de a mesterek jelentős részének volt polgárjoga" (Eperjessy G. 1988). Akár a Varga, akár a Hatvan utcához tartozó külvárosokat vizsgáljuk, egyik településrészen sem találunk polgárjoggal rendelkező gubacsapó mestert. Általánosságban véve megállapítható, hogy a Varga utcai gubacsapó mesterek mind gazdasági és vagyoni, mind társadalmi helyzetüket figyelembe véve kedvezőbb helyzetben voltak Hatvan utcai társaiknál. Természetesen kivételek bőven akadtak, de az általam megvizsgált valamennyi mutató a Varga utcai városrészben lakók felé billenti a mérleg nyelvét. Még egyszer felhívnám a figyelmet arra, hogy a Varga utcai városrészben arányaihoz képest kevesebb gubacsapó mester élt (kisebb lakóhely koncentráció), minta Hatvan utca környékén. Összegzésként megállapítható, hogy a városban lakó gubacsapó mesterek nem alkottak homogén társadalmi-gazdasági csoportot. A különbségek mind a városrészek közt, mind a városrészeken belül érezhetőek. Ha markánsan nem is jelentkezik, de bizonyos fokú szegregáció kimutatható a céhmesterek közt. További kutatást igényel a szegregáció jellegének és mértékének pontosítása, illetve a kiváltó okok feltárása. FELHASZNÁLT IRODALOM BÉRES A. i960: Adatok a debreceni gubásmesterséghez. - Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959., 145 p. ECSEDI1.1924: A debreczeni becsületes gubacsapók céhe. - Debreceni Képes Kalendáriom,5i p. EPERJESSY G.. 1988: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. - Bp. Akadémia Kiadó, pp. 20-21,24,114-115. KOMORÓCZY GY. 1973: A debreceni céhesipar reformkori helyzete (18201848). - Klny. a debreceni Déri Múzeum Évkönyvéből. Debrecen, 1973., pp. 147-149,165-167. N. BARTHA K. 1939: A debreceni gubacsapó céh. Debrecen, 1939., 19 p. SZENDREY 1.1961: Debrecen társadalma az 1828/29. évi összeírások tükrében. Klny. a Kossuth L. Tud. Egyetem 1961. évi VII/1. Actájából. Debrecen, 1961., pp. 173,176-177. TAKÁCS B. 1984: Debrecen ipara 1693-ig. In: Debrecen története 1. kötet Debrecen, 1984., 413 p. VARGA GY. 1981: Ipari termelés - a társadalom iparos rétegei. In: Debrecen története 2. kötet Debrecen, 1981., 316 p. VARGA GY. 1982: Adalékok a debreceni céhes ipar és a mezőgazdaság kapcsolatához a XVIII. század végén. - Déri Múzeum Évkönyve 1980., 163 p. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, IV. A. 1011/k. No. 543/1845. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, vagyonösszeírások IV. A. 1011/t. 10. d. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, IV. A. 1012/f. 6-10., 12. d. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, IV. B. 1109/p. Kecskés Tibor FULLERS IN DEBRECEN IN THE REFORM ERA The fullers' was one of the largest and most important guilds in Debrecen in the first half of the 19th century. According to the income the guild-masters were classified into different tax classes. I wanted to reveal the relationship between the guild-masters' income and their dwellingplaces in my essay. The efficiency of work was influenced by the number of apprentices and journeymen. Usually those guild-masters' income was higher who had got more employees as well. Few craftsmen had enough money to buy a house in the inner city of Debrecen at that time. The map (figure 5) shows the dwellings of some guild-masters who belonged to different tax classes. According to my research, a kind of segregation, based on different income, can be revealed among the groups of fullers.