Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

BÚCSÚ DANKÓ IMRÉTŐL - V. Szathmári Ibolya: Dankó Imre múzeumi munkássága

DANKÓ IMRE MÚZEUMI MUNKÁSSÁGA 329 sebb irodalmi gyűjteménye önálló épületben, a vénkerti Borsos - villában kapott elhelyezést. A gyűjtemény - továbbra is a Déri Múzeum gyűjteményeihez tartozóan - Debreceni Irodalmi Múzeum néven itt folytatta munkáját, 1981 januárjától állandó kiállítással, önálló programokkal fogadta látogatóit. A debreceni születésű Medgyessy Ferenc szobrászművész életművét bemutató Emlékmúzeum pedig 1982-ben nyitotta meg kapuit a Péterfia utca 28. szám alatti egykori Városgazda Házban. Dankó Imre a legfontosabb múzeumi tennivalók közé sorolta a belső múzeumi munkát, a múzeumi gyűjtemények rendbetételét, nyilvántartási, revíziós munkáinak elvégzését, biztonságos raktári elhelyezését. Az irányítása alatti időszakban minderre a munkára fokozottabban is igény mutatkozott, hiszen nemcsak a meglévő elmaradásokat kellett bepótolni, hanem mind a költözés, mind a többnyire újonnan gyűjtött anyagokkal megnyílt egységek soron kívül is adták ezeket a feladatokat. A személyi feltételeket többnyire mindenhol sikerült biztosítani, hiszen nemcsak a Déri Múzeum osztályain voltak meg a szükséges szakemberek, hanem az újonnan megnyílt egységek is szakképzett muzeológusokkal kezdhették meg munkájukat. Vallotta, hogy mindenféle múzeumi munka alapját a minden szempontból rendezett gyűjteményi anyag adhatja csupán. Ma is helytállóak a múzeum lényegéről, a múzeumi munkáról vallott nézetei annak ellenére is, hogy napjaink múzeumügye olykor más törekvéseket mutat. „Azon kevesek közé tartozom, akik a muzeológiát önálló, saját diszciplínákkal rendelkező tudománynak tartották és akként is viszonyultak hozzá. A múzeumi nyilvántartást a maga hármas tagoltságával {leltárba vétel, fotós vagy rajzos leíró kartonozás, hármas mutatózás) teljesen tudományos munkának tekintettem és tekintem ma is. A múzeumi nyilvántartás lényegének az anyagismeretet, a tárgyi anyag (adattári anyag) precíz (kor-, földrajzi, technológiai, funkcionális, etnikai, nyelvi, jelentésés funkcióváltozásbeli) meghatározását tartottam. Éppen ezért mindig a raktárt és nem a kiállítást tartottam a múzeum lényegének. Ugyanis az anyagmeghatározó nyilvántartási munka csak a raktárban folyhat. Enélkül a munka nélkül már csak azért sincsen múzeum, mert a nyilvántartási tevékenység az alapja a különféle feldolgozásoknak. A kiállítást is a feldolgozás egyik, a múzeumokra legjellemzőbb feldolgozási módjának tartottam és tartom ma is. Sajnálatos, hogy még mindig sokan összetévesztik a kiállítást a múzeummal. Végeredményben az is helytelen, hogy sokan, különösen a szakmúzeumok és (szakkiállítások) esetében úgy vélik, hogy a szaktudományok szempontjai, eredményei elsődlegesen a kiállításokban érvényesülnek, holott nyilvánvaló, hogy a különböző szaktudományok szempontjainak, eredményeinek a muzeológiai munka alapját jelentő nyilvántartási tevékenység során kell meghatározó módon érvényesülniük. Ebből következően tekintem a muzeológiai munkát elsődlegesen tudományos munkának és nem láttam semmiféle különbséget az un. múzeumi tudományos munka és a kiállítás készítés vagy általánosabban az un. „közművelődési tevékenység" között. A kétféle muzeológiai munka közt nagyon is szoros összefüggést, egymástól elválaszthatatlan követelményrendszert láttam és igyekeztem láttatni másokkal is. Elsősorban tanítványaimmal, azokkal az egyetemi hallgatókkal, akikből muzeológusok lettek, akinek muzeumi szakgyakorlatát éveken át vezettem."

1

1 Dankó Imre nagyarányú múzeumszervezői munkája részét képezte a publikációs tevékenység újjászervezése, fellendítése, a múzeumi tudományos- és közművelődési munka fejlesztése is. Rendszeressé tette a „Déri Múzeum Évkönyve" megjelentetését, melynek nemcsak terjedelmét, hanem tartalmi színvonalát is jelentős mértékben sikerült emelnie. Megindította a „Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményeit", melynek igazgatósága alatt 30 száma jelent meg. Lehetőséget teremtett arra, hogy a vidéki múzeumok kétévente évkönyvekkel jelentkezzenek: így indulhatott el a „HajdúságiMúzeum" és a „Bihari Múzeum Évkönyve"so\oM. Inspirálta a „Balmazújvárosi" és „BihariDolgozatok" megjelentetését is. 1969-ben indította el a „MúzeumiKurir"című nyomtatott körlevelet, a Déri Múzeum újjáélesztett Barátikörének évente három számmal jelentkező kiadványát, melynek előzményét Pécsett is szerkesztette. Ez a kiadvány is elsősorban aktuális híranyagokkal látta el az érdeklődőket, emellett rövid cikkeket, adatközlésszerű közleményeket adott közre, teret engedve az önkéntes gyűjtők feldolgozásainak is, ezáltal mintegy bázisa lett a honismereti-, helytörténeti mozgalomnak. Hogy mennyire fontos volt számára, szinte nélkülözhetetlen életelemévé is vált a Kurir jellegű kiadványok megjelentetése, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy élete utolsó időszakában hozta létre, „Rálátás" címmel a Zsákán negyedévenként kiadásra kerülő hasonló funkciójú lapot, amit Ő maga szerkesztett. Dankó Imre igen gyakran kezdeményezője volt a város- és falumonográfiák megjelentetésének, szerzőként vagy szerkesztőként egyaránt közreműködött azokban (Hajdúhadház, Biharnagybajom, Hajdúnánás Hajdúbagos, Csenger, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu). Különösen nagy figyelmet fordított a neves személyiségekhez, történelmi eseményekhez kötődő évfordulók megünneplésére, azok kiadványokban (önálló kötetként vagy a Hajdú - Bihar Megyei Múzeumok Közlemény számaiként) való megjelentetésére. Kiemelt szerepe volt ezeknek az évfordulóknak a felkutatásában, s igyekezett azokat méltó módon nemzetközi- és országos hatókörű tudományos konferenciák, előadások és kiállítások megrendezésével emlékezetessé tenni. Sok esetben egy egy előadással, kiállítás rendezésével, feldolgozással Ö maga is aktív közreműködője volt ezeknek a programoknak. Csupán néhányat kiemelve közülük: 1969-ben Zoltai Lajos (1861-1939) emlékülés halálának 30. évfordulója alkalmából, 1970-ben Móricz Pál író (1870-1936), Hajdúnánás szülötte születésének centenáriumi évfordulójára rendezett emlékülés, 1971-ben a Hajdúdorogon 150 éve született, csaknem elfeledett, Mészáros Károly (1821-1870) politikusról, történetíróról, kiadó - szerkesztőről, jogi szakíróról való megemlékezés emléktábla leleplezéssel, emlékülés szervezésével és kiadvány megjelentetésével, 1973-ban Nagylétán szervezett losif Vulcan emlékünnepség, mely nemzetiségi ismeretterjesztés szem11 Matyikó Sebestén József:,,Mindig a raktárt és nem a kiállítást tartottam a múzeum lényegének" A 70 esztendős Dankó Imrével beszélget Matyikó Sebestén József. Honismeret, XX. 1992.2.53-55-