Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

BÚCSÚ DANKÓ IMRÉTŐL - V. Szathmári Ibolya: Dankó Imre múzeumi munkássága

328 V. SZATHMÁRI IBOLYA működése, mégis vágyott arra a vidékre vissza, amit legjobban szeretett és ismert: a Tiszántúlra. így, amikor 1969-ben meghívták a nagy múltú debreceni Déri Múzeum és Hajdú-Bihar megye múzeumainak vezetésére, azt is elfogadta". Hajdú-Bihar megyébe, a Déri Múzeumba - ahová felkéréssel érkezett - nagy örömmel jött, hiszen anyai ágról szülőföldjére (Hajdúböszörmény) érkezett haza, s korábbi iskolai tanulmányai is kötötték már Debrecenhez, (egyetemi tanulmányai elején, majd annak befejezési szakaszában, s hajdúnánási tanári korszakában volt kisebb-nagyobb ideig Debrecenben), s felesége, Takács Gabriella révén is ehhez a megyéhez kötődött. Immáron harmadjára került, most már véglegesen Debrecenbe, 13 éven át, nyugdíjba meneteléig igazgatta a megyei múzeumi szervezetet. A leghosszabb időt itt töltötte el, munkássága valamennyi területen itt teljesedett ki igazán. Hosszasan lehetne sorolni, hogy Hajdú-Bihar megye is mi mindent köszönhet neki. Többek között a megyei múzeumi hálózat látványos fejlesztését, bővítését, számos új egység (múzeumok, emlékházak, kiállítóhelyek) létrehozását a megye egész területén. Ideérkezését követően - a korábbi helyeken szerzett tapasztalatait hasznosítva - rögtön munkához látott. Nagyarányú személyi fejlesztéssel, a hiányok folyamatos felszámolásával elsőként a Déri Múzeumot igyekezett alkalmassá tenni egy tájkutató tudományos intézet funkciójának betöltésére, korszerű, komplex múzeum feladatainak ellátására. Az 1972. évre már minden nagy, átfogó múzeumi szakterületnek - a numizmatikai gyűjteményt kivéve sikerült szakembert biztosítani, a nagyobb gyűjtemények - mint pl. a régészet, képzőművészet, néprajz - több szakemberrel is dolgoztak, s újdonság volt a könyvtári és népművelői álláshelyek bevezetése is. Dankó Imre figyelme kiterjedt a kisegítő alkalmazottak: gyűjteménykezelők, restaurátorok, technikai segéderők alkalmazására is.

1

0 A munkatársakkal ilyen formán felfejlesztett intézményben jelentős eredményeket lehetett felmutatni mindazon területen, ahol korábban elmaradások mutatkoztak, nevezetesen a belső múzeumi munka fellendülésében, a tárgyrevízió előrehaladásában, a gyűjteményi anyag kiállításokon történő bemutatásában, kiadványsorozatok beindításában, újabb és újabb (hazai és külföldi) intézményi kapcsolatok létrehozásában, kiadványcserékben, konferenciák, megemlékezések, közművelődési programok szervezésében. Nagy adósság és elodázhatatlan feladat volt a Déri Múzeum épületének felújítása, mivel a háborús károkat is elszenvedett épület teljes körű rekonstrukciójára korábban nem került sor. Az 1973-ban megindult munka a teljes gyűjteményi anyag múzeum épületéből való ki- és visszaköltöztetését jelentette. A felújítás idejére meg kellett oldani a múzeum páratlan gyűjteményi anyagainak biztonságos elhelyezését, valamint a múzeum folyamatos, zökkenőmentes működését is. Dankó Imre fontosnak tartotta azt, hogy a múzeumlátogatók és múzeumbarátok a felújítás négy éve alatt se maradjanak múzeumi kiállítás és programok nélkül, ezért az egyik 10 Ezek a személyi változások (fejlesztések, személycserék) az egész múzeumi hálózatra kiterjedően elég gyakoriak voltak, azok részletezésére jelen feldolgozás keretében nem áll módunkban, ugyanakkor nyomon kísérhetők a Déri Múzeum Évkönyvei 1969-1983. számainak éves munkát összesítő jelentéseiben. időszakos múzeumi egységben, a Péterfia utcai Református Gimnázium épülete jobb oldali szárnyában ez idő alatt is állandó kiállítás fogadta az érdeklődőket. A felújítási munkák befejeztével 1976-ban került vissza a Déri Múzeum gyűjteményi anyaga a patinás múzeumépületbe, ahol a gyűjtemények raktári elrendezését követően, 1977-ben kezdődhetett az állandó kiállítások új helyen való, szakaszos felépítése. A Déri Múzeum fejlesztésével párhuzamosan folyt a vidéki és egyéb debreceni egységek gyarapítása, a megyei múzeumi hálózat kiépítése is. 1970-ben elkészült a Hortobágyi Pásztormúzeum új, állandó kiállítása, sor került a Hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum személyi fejlesztésére, 1971-ben az egykori Hajdúkerületi Székház felújítására, a gyűjteményi anyag biztonságba helyezésére, 1972-ben pedig az új állandó kiállítások megnyitására is. A debreceni Munkásmozgalmi Múzeum 1971-ben került a Déri Múzeum kezelésébe tovább gyarapítva ezzel a múzeum történeti gyűjteményét. 1972-ben Hajdúhadházon készült el az állandó Földi János emlék- és természettudományi kiállítás a Földi János Emlékházban. Még ugyan ebben az évben, azaz 1972-ben nyílt meg Balmazújvároson a Veres Péter Emlékkiállítás is. Az 1973. év eredménye „A hajdúság népművészete" című állandó kiállítás Hajdúszoboszlón, mely ekkor még a helyi Művelődési Otthonban kapott helyet. A Déri Múzeum épület felújításának időszaka több időt és energiát engedett az újabb egységek létrehozására. Ezek a múzeumok - hasonlóan a korábban megnyílt újabb egységekhez - részben már őriztek valamit az ott helyben összegyűjtött anyagokból, de ahhoz, hogy egy szakmailag is megalapozott múzeumi egység és állandó kiállítás nyílhasson meg, a Dóri Múzeum munkatársainak irányításával komoly szervező- és gyűjtőmunkát kellett végezni az egyes helyeken. Ezekbe a munkákban a helyi lokálpatrióta segítőkön túl nagy szerepe volt a honismereti táborok résztvevő diákjainak és a Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszéke gyakornok hallgatóinak is. 1974-ben két újabb vidéki egységgel gazdagodott a megyei múzeumi hálózat. Ekkor került sor először a Balmazújvárosi Helytörténeti Múzeum, majd a berettyóújfalui Bihari Múzeum megnyitására. Az előbbi Balmazújváros és környéke, a „Hortobágy mellyéke," az utóbbi a bihari térség történeti-, helytörténeti-, néprajzi-, irodalomtörténeti-, természetrajzi- és kultúrtörténeti emlékeinek összegyűjtésére, megőrzésére és bemutatására létesült intézmény lett. A fejlesztések sorában 1978-ban Debrecenben a Holló László életművét bemutató Margit utcai Holló László Emlékház és a hajdúböszörményi születésű festőnek, Káplár Miklósnak emléket állító hajdúböszörményi Káplár Miklós Emlékház következett. Ugyan ebben az évben új helyén hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatták Püspökladányban azt a gyűjteményi anyagot, mely Rettegi Istvánné tanárnő szervezésében iskolamúzeumként indult 1959-ben. Ennek a múzeumnak a gyűjtőköre elsősorban a bihari Sárrét térségére terjed ki, első állandó kiállítása 1980-ban nyitotta meg kapuit. Ugyanebben az évben létesült a Hortobágyi Galéria múzeumi kiállítóhely az alföldi tájfestészet reprezentatív alkotásainak bemutatására. Dankó Imre múzeumfejlesztői munkássága Hajdú-Bihar megyében két debreceni egység megnyitásával zárult. 1980-ban a Déri Múzeum mind mennyiségét, mind minőségét tekintve országosan is egyik legjelentő-