Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MÚZEUMPEDAGÓGIA - Porcsalmy János: A barokk stílusú építészet múzeumpedagógiai, építészettörténeti rövid ismertetése
309 PORCSALMY JÁNOS A BAROKK STÍLUSÚ ÉPÍTÉSZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI, ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI RÖVID ISMERTETÉSE hang: A XVI. század végén a reneszánsz szerves folytatásaként jött létre a barokk építészeti stílus, mely a XVIII. század második feléig - szinte a francia forradalomig - élte virágkorát. E korszakban a katolikus egyház az ellenreformációval akarja visszaállítani régebbi egyeduralmát. Ebben támogatják a katolikus többségű abszolút monarchiák is. Céljainak eléréséhez az egyház a művészeteket is felhasználja. így maga az új stílus - a barokk - is ezt szolgálja. A 30 éves háború után Európában új hatalmi, politikai viszonyok alakulnak ki. Az uralkodók és az arisztokrácia tekintélyük növelése érdekében fényűző életmódot folytatnak. Ugyanakkor a parasztság és a bérmunkások kizsákmányolása fokozódik. Emellett egyes országokban a felvilágosult abszolutizmus újszerű gazdasági intézkedésekkel (merkantilista vagy későbben a fiziokrata irányzattal) ós gyarmatosítással igyekszik javítani az állam pénzügyi helyzetén, hogy így biztosítsa az állam, az udvartartások költségeinek előteremtését is. . hang: Az uralkodó osztály fényűzése elősegítette a barokk képzőművészetek s az építészet virágzását. Ez a túldíszítettségével hivalkodó építészet - tekintve annak nagy méreteit, kápráztató belső és külső kiképzését - nagy költségeket igényelt. Szerényebb változatban a polgárság is utánozza ezt, de az már nem elégszik meg csak a gazdasági befolyásával, jólétével, hanem a politikai hatalmat is meg akarja szerezni. Ez polgári forradalmakhoz vezet. Harcában a polgárság az elégedetlenkedő tömegekre támaszkodik. A felfedezések, a gyarmatosítások, a virágzó manufaktúra ipar, a kialakuló világkereskedelem olyan jövedelmekhez, tőkefelhalmozáshoz juttatott egyes európai országokat, ami által az abszolutizmus rendszerét és az ellenreformációt is erősíthették. A polgárság ezzel párhuzamosan gazdaságilag egyre izmosodott, politikai befolyásajelentősége pedig egyre nőtt. . hang: A pápák is igyekeztek jövedelmeiket gyarapítani s ugyanakkor megnyirbált egyházi hatalmukat csillogtatni. Ennek érdekében hatékonyan támogatták a barokk stílusú művészet kibontakozását, virágzását, bár a művészeti élet központja a nagy abszolút monarchiákba tevődik át. Például a világi építészet legnagyobb barokk alkotásai Franciaországban jönnek létre, a Bourbonok uralkodása alatt. A gazdasági-társadalmi adottságoknak megfelelően a barokk művészetben két irányzat alakul ki. Egyrészt a feudális barokk, mely az egyház és a feudális nagyurak igényeit elégíti ki, másrészt a polgári-népi irányzat, mely az építészeti formák leegyszerűsítésével és a festészetben a valószerű ábrázolás fejlesztésével - pl. Rembrandt művészetében - a haladást szolgálta. 2. hang: Nagy vonásokban melyek a barokk stílusú építészet jellemzői? A pompa szeretete, a gazdagság, az erő kifejezése, érzékeltetése különleges építészeti megoldásokkal. Mozgalmasság, túldíszítettség, a lendületes vonalak alkalmazása (pl.: hullámzó vonalak, körök, ellipszisek, tört párkányzatok, stb.). Bonyolultabb alaprajz, belső szerkezet, változatosabb boltozású mennyezet és kupola kiképzése. Formájában újszerű tetőszerkezet, valamint a festészettel, szobrászattal való szorosabb öszszefonódása. (E stílus neve portugál eredetű, jelentése: hamis gyöngy.) Milyen feladatokat kellett megoldania a barokk építészeti stílusnak? Az ellenreformáció érdekében az egyház főleg impozáns, díszes kivitelezésű templomokat, főpapi (püspöki) palotákat, kolostorokat, papnevelő intézeteket, egyetemeket, iskolákat, stb. építtet. Az abszolút monarchiák államaiban főúri paloták, városi bérházak, színházak, könyvtárak, kórházak, iskolák, kaszárnyák és egyéb középületek, továbbá a majorságokban gazdasági épületek, s a városokban az ipar fejlődésót elősegítő épületek emelkedtek. A kertépítészet is virágba szökken. (Ebben Versailles példamutató.) i. hang: A barokk építészet a térkiképzés szempontjából az egységes, változatos, gazdag téregyüttesek kialakítására törekszik. Térfedése a leggyakrabban tükör-, illetve teknőboltozású, s azokra többnyire művészi értékű mennyezetfreskók kerülnek. Határozottan kiemeli az uralkodó épületrészt, az egyes fontosabb helyiségeket. Igen jellemző a különböző értékű helyiségek, terek egymás alá-, illetve fölé rendelése. PL: főhomlokzati részen s rendszerint az első emeleten helyezik el a dísztermet, melyhez előkelő, díszes lépcső vezet. (A francia kastélyokat a földszinten létesített szalon, s az emeleti galéria, valamint a külső „U" alakú díszudvar teszik változatosabbá. (A templomépítészetben pedig a kupolatér dominál.) Tömegalakítás szempontjából a változatos körvonalú, kiugró épületrészek, az ún. közép- és sarok rizalitok tagolják.
