Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
238 MEZŐ SZILVESZTER 44. kép A „Venezuelai Guyana" felszínének fiziografikus ábrázolása. A domborzati térkép Raisz Erwin (1893-1968) magyar származású amerikai kartográfus munkája nyomán készült (Képforrás: Levi Marrero: „Venezuela y sus recursos" című könyve) vett nagyobb lendületet a tepuík megismerési folyamata. A mostoha körülmények között tevékenykedő kutatók mára fényt derítettek az ősi szigethegyek földtörténeti múltjára, s egyedi élőviláguk is jórészt ismertté vált előttünk. A főleg rózsaszínű kvarcitból és kovásodott homokkövekből álló tepuík fundamentumát a geológiai ősidőből származó masszív kőzettestek (gránit, gneisz stb.) alkotják. Ezekre a szilárd prekambriumi alapokra a soron következő évmilliók tengerelöntései nyomán tekintélyes vastagságú üledékrétegek rakódtak, amelyek eltérő ellenálló-képességük folytán különböző mértékben pusztultak le az idők során. A külső erők szelektív letárolásának eredményeként formálódtak ki ezek a meredek homlokú, egymástól és környezetüktől teljesen elszigetelt szigethegyek, s rajtuk a földrajzi izoláció hatására kifejlődött - jobbára endemikus fajokból álló-élővilág. 17 7 Balázs Dénes keveset írt a tepuíkról. Ez érthető, hiszen sem most, sem a másik két venezuelai útján nem sikerült megközelítenie őket. Távolról látott ugyan négy szigethegyet, ám tényleges megismerésük elmaradt. Annál bővebb leírást olvashatunk az Orinocóról, melynek „vízi országútján" maga is sokat közlekedett. Az óriási folyam Venezuela életet adó „ütőere", mely minden évben hatalmas mennyiségű vizet szállít az Atlantióceánba. Balázs Dénes több részletben, vissza-visszatérően írt a folyóról, megemlékezve azokról a korai kutatókról is, akik az európaiak közül elsőBcKvér. S, Fernando pgarto Ayacucho; toraima WffièW&y trvrzi S. Fernando de Atabapo R.Conoeo,Uc^y?^. 100 Kilómetros Piedra del Cucuy r 177 MEZŐ Szilveszter: Földrajzi tanulmányúton a szappanoperák földjén, Venezuelában. In: Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája (szerk.: FEKETE István—MEZŐ Szilveszter), Tiszaföldvár, 2003.85-86. oldal
