Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 237 43. kép Merész vonalú trópusi szigethegy (tepuí) az Orinoco mellékén (Balázs Dénes felvétele, 1977) részét államhatáron tették meg, hiszen az Orinoco ezen a szakaszon határfolyóként hömpölyög két dél-amerikai ország: Venezuela ós Kolumbia között. A nyitott szemmel járó geográfus figyelmét rögtön megragadta a különleges természeti környezet: „A folyót sűrű galériaerdő övezi, de ahol azt megtépázták, az »ablakon« át mögé tekinthetünk. Nyugat felé fás szavanna terül el, míg a keleti oldalon gazdagabb, dúsabb a növényzet, és a táj domborzata is változatosabb. Magányos sziklahegyet figyeltem meg, amelyet térképem alapján Cerro Autanának azonosítottam. Függőleges homokkőfalal 1300 m-re magasodnak, s bennük hatalmas barlangüregek tátonganak." m Élete végén megjelent memoárkötetében Balázs Dénes ismételten említést tett a hatalmas tepuíról: „Kelet felől a síkságból egy-egy magányos hegy ágaskodott ki, elsőként a Cerro Autana [...] homokkőtornya. Oldalában sötét lyukak, barlangok ásítoznak. Büszkeséggel említettem Pedrónak, hogy ezeket a megközelíthetetlennek tűnő sötét üregeket elsőként egy Venezuelában élő magyar fiatalember, Nyerges Miklós vezette expedíció kutatta át." m 1987-es könyvében további tepuíkról (Cerro Yapacano -1645 m; Cerro Duida - 2880 m; Cerro Marahuaca 3840 m) is szólt. 17 5 Ezek a látványos sziklabércek a színes és fekete-fehér fényképfelvételeken egyaránt megjelennek. A dél-venezuelai szigethegyekről mindezidáig nagyon kevés magyar nyelvű munka született. Ezek egyike a Caura-expedíció kapcsán említett „Karszt és Barlang" cikk, mely a Sarisarihama-tepuí barlangjait mutatta be. 17 6 Az országban egyébiránt mintegy száz tepuí ismert. Nagyobbrészt a Nagy Szavannán (La Gran Sabana) tornyosulnak, de a Guyanai-hegyvidék nyugati, délnyugati területein is jellemzői a tájkép arculatának. A „tepuí" szó a szavannavidóken élő pemón indiánok nyelvéből került át a földrajzi szakirodalomba, s ma is leginkább azokat a szigethegyeket illetik csak ezzel a névvel, amelyek az ország keleti, délkeleti végein emelkednek. A Guyanai-hegyvidék nyugati felén sokkal gyakoribb a „cerro" vagy a „monte" elnevezés. Ez az etimológiai különbözőség Balázs Dénes könyvében is érzékelhető. A legismertebb venezuelai szigethegy a 700 km 2 kiterjedésű Auyán-tepuí (2953 m). Hatalmas területe számos különleges növény- és állatfajnak kínál kedvező életteret. Mégsem erről nevezetes az Ördög-hegynek nevezett gigászi sziklabórc. Ormáról - csaknem egy kilométer magasból - Földünk leghatalmasabb zuhataga, a Salto Angel vize omlik a szédítő mélységbe. Neve egy amerikai bozótpilóta, James Crawford Angel (1889-1956) emlékét őrzi, aki titkos aranylelőhelyek után kutatva, egymotoros gépével 1935-ben járt úttörőként a kísértetieses vidéken. A korai felfedezőknek rengeteg nehézséggel kellett szembenézniük, ezért a tepuík tudományos megismerése még hosszú ideig váratott magára. A sűrű dzsungelból kiemelkedő függőleges falú szigethegyek megközelítése sokáig lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Csak a 20. század második felében állt be változás, s 173 BALÁZS D.: i. m. 1987.128. oldal 174 BALÁZSD.:i.m. 1995.320.oldal 175 BALÁZS D.: i. m. 1987.132. és 137. oldal 176 DYGA, T.—SZÉKELY K.-ZAWIDZKI, P.: Idézett munka
