Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

234 MEZŐ SZILVESZTER 40. kép A Pará-zuhatag rémisztő víztorka a levegőből (Balázs Dénes felvétele, 1977) épület állt. Ezek egyikében helyezték el Balázs Dénest. 15 5 A földrajztudós­nak ottléte alatt alkalma nyílt behatóan megismerkedni a Las Pávas és az onnan 6-8 kilométerre eső El Playon között elterülő őserdő kiterjedt rengetegével. Nagyon szeretett volna eljutni a valamivel távolabb fekvő Sarisarinama-tepuíra, ám e vágya - a rossz közlekedési lehetőségek mi­att - nem teljesülhetett. 15 6 (Erről a területről Székely Kinga és két lengyel szerzőtársa publikált tanulmányt a Karszt és Barlang hasábjain.) 15 7 A nagy mélységű karsztaknáiról (simas) nevezetes szigethegy megismerése he­lyett a környező sűrű vadont járta, értékes tapasztalatokat gyűjtve készü­lő könyveihez („Amazónia", „Az őserdők világa") Naplójában beszámolt arról, hogy a 67 méter magas Salto Pará térségében makiritare indiánok közösségei ismertek. Kisebb csoportjuk a Pará-zuhatag egyik szigetének déli végén vert tanyát, három pálmafedeles kunyhóban. 15 8 155 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977. Uo. 156 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977. Uo. 157 DYGA, Tadeusz-SZÉKELY Kinga-ZAWIDZKI, Pawel: A venezuelai Sarisarinama-fennsík homokkőaknái. Karszt és Barlang, 1976.1-II. 43-46. oldal 158 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.174. oldal A továbbiakban Balázs Dénes összefoglalóan írt a terület természe­ti viszonyairól: „Ez valóban szűz és járhatatlan bozótvágókés nélkül. Las Pávasból nincs kivezető szárazföldi út, egy ösvény vezet át csupán a zuha­tagon felüli partra. Egy másik keletnek, ezt a geológusok vágatták egy kb. 5 km-re fekvő magaslatig. Nehezen járható... Hatalmas, ház nagyságú le­gömbölyített gránittömböket rejt a kb. 20-30 m magasba érő erdő. Ebből csupán néhány nagy fa ernyőkupolája emelkedik ki szétszórtan 35-40 m fölé. Vegetációs szinteket/emeleteket/nehéz elhatárolni... Nagyon sok faj. Helikopterből láttam egy nagyon magasba kiemelkedő fát, az egész környé­ken ez volt az egyetlen ebből a fajból. Sok moha, zuzmó, gomba /vörös tap­lógombák/. .. Az erdőkben nagyvadak nincsenek, nem tudnának mozogni. A leggyakoribbak: gyíkok, 15-30 cm hosszúak, különböző fajok. Vannak ve­szélyesek, mérgesek. Ugyancsak nagy, tenyérnyi fekete mérges pókok. Egy be is jött az egyik barakkba, de mielőtt lefényképezhettem volna, agyonta­posták. Kígyókat összegyűjtöttek üvegekben, alkoholban. Rengeteg színes lepke, 40-50 is gabalyodik egy m 3 nagyságú gömb alakban rajozva, azu­tán leülnek a földre egymás mellé. Egy ilyen röpgyűlést kilestem a homokos parton és 2 méterre megközelítve fotóztam... Leggazdagabb a madárvi­lág. Főleg [...] papagájok. Ezek a lustán [...] mozgó színes madarak be­jöttek a táborba is. Egyet elfogott a szakács... ", 15 9 A nehéz körülményeket tovább fokozták a gyakori esőzések:,,... főleg éjjel esik. Egy kivételével minden éjjel volt zivatar, egyszer nappal. Esténként 6-7 Irányból is megfigyeltem a zivatarfelhők villámlásait. A vízesés zúgásá­tól a távoli mennydörgéseket nem lehetett hallani... A záporszerű eső jel­lemző, néha csak másodpercekig, néha órákon át tart... Fullasztó meleg, nedvesség, fülledtség uralkodik az erdőben. Eső után alig száradnak meg az aljnövényzet levelei, ez a nedvesség kedvez a moháknak, melyek az ala­csony cserjék leveleire is rátelepednek epífitaként. Sok ilyen levelet gyűjtöt­tem Pócs T. részére."} 6 0 Október 9-én - közel egyhetes őserdei tartózkodás után - Balázs Dé­nes elhagyta az alaptábort. 16 1 Nem azon az útvonalon távozott, amelyiken öt nappal korábban Las Pávas-ba érkezett, hanem kenuval előbb Jabillal­ba, majd onnan autóval Maripába utazott. 16 2 A hosszú út viszontagsága­iról naplója tanúskodik: „Olyan nagyok ezek a csónakok, hogy 50 g árút is szállíthatnak vele, vagy 50-60 személyt. A folyó vize csendes, szél nem fod­rozza/duldrom öv./, de a rapidokon való átkelés veszélyes, itt sokat számít a helyismeret. A két csónakosom sokszor megtette az utat, jól ismerik a sebes sodrásokon való átmenet legbiztonságosabb útvonalát. Többször valósá­gos cikkcakkban közlekedtünk a két part között, így sokkal nagyobb távol­ságot/kb. 150 km-t/ tettünk meg 5 óra alatt, mint amilyet a térkép mutat... Jabillal már nem volt messze, ahol kiirtották az őserdőt és lejáratot csinál­tak a folyóhoz. Rettenetesen leégtem az úton a kegyetlenül tűző napon /ka­lap nélkül/ Egyik kis házon az OCOIDESA felirat, itt van az átmeneti raktár. 159 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.175-177. oldal 160 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.176. oldal 161 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.177. oldal 162 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.177-181. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents