Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

234 MEZŐ SZILVESZTER 40. kép A Pará-zuhatag rémisztő víztorka a levegőből (Balázs Dénes felvétele, 1977) épület állt. Ezek egyikében helyezték el Balázs Dénest.

15

5 A földrajztudósnak ottléte alatt alkalma nyílt behatóan megismerkedni a Las Pávas és az onnan 6-8 kilométerre eső El Playon között elterülő őserdő kiterjedt rengetegével. Nagyon szeretett volna eljutni a valamivel távolabb fekvő Sarisarinama-tepuíra, ám e vágya - a rossz közlekedési lehetőségek miatt - nem teljesülhetett.

15

6 (Erről a területről Székely Kinga és két lengyel szerzőtársa publikált tanulmányt a Karszt és Barlang hasábjain.)

15

7 A nagy mélységű karsztaknáiról (simas) nevezetes szigethegy megismerése helyett a környező sűrű vadont járta, értékes tapasztalatokat gyűjtve készülő könyveihez („Amazónia", „Az őserdők világa") Naplójában beszámolt arról, hogy a 67 méter magas Salto Pará térségében makiritare indiánok közösségei ismertek. Kisebb csoportjuk a Pará-zuhatag egyik szigetének déli végén vert tanyát, három pálmafedeles kunyhóban.

15

8 155 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977. Uo. 156 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977. Uo. 157 DYGA, Tadeusz-SZÉKELY Kinga-ZAWIDZKI, Pawel: A venezuelai Sarisarinama-fennsík homokkőaknái. Karszt és Barlang, 1976.1-II. 43-46. oldal 158 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.174. oldal A továbbiakban Balázs Dénes összefoglalóan írt a terület természeti viszonyairól: „Ez valóban szűz és járhatatlan bozótvágókés nélkül. Las Pávasból nincs kivezető szárazföldi út, egy ösvény vezet át csupán a zuhatagon felüli partra. Egy másik keletnek, ezt a geológusok vágatták egy kb. 5 km-re fekvő magaslatig. Nehezen járható... Hatalmas, ház nagyságú legömbölyített gránittömböket rejt a kb. 20-30 m magasba érő erdő. Ebből csupán néhány nagy fa ernyőkupolája emelkedik ki szétszórtan 35-40 m fölé. Vegetációs szinteket/emeleteket/nehéz elhatárolni... Nagyon sok faj. Helikopterből láttam egy nagyon magasba kiemelkedő fát, az egész környéken ez volt az egyetlen ebből a fajból. Sok moha, zuzmó, gomba /vörös taplógombák/. .. Az erdőkben nagyvadak nincsenek, nem tudnának mozogni. A leggyakoribbak: gyíkok, 15-30 cm hosszúak, különböző fajok. Vannak veszélyesek, mérgesek. Ugyancsak nagy, tenyérnyi fekete mérges pókok. Egy be is jött az egyik barakkba, de mielőtt lefényképezhettem volna, agyontaposták. Kígyókat összegyűjtöttek üvegekben, alkoholban. Rengeteg színes lepke, 40-50 is gabalyodik egy m

3 nagyságú gömb alakban rajozva, azután leülnek a földre egymás mellé. Egy ilyen röpgyűlést kilestem a homokos parton és 2 méterre megközelítve fotóztam... Leggazdagabb a madárvilág. Főleg [...] papagájok. Ezek a lustán [...] mozgó színes madarak bejöttek a táborba is. Egyet elfogott a szakács... ",

15

9 A nehéz körülményeket tovább fokozták a gyakori esőzések:,,... főleg éjjel esik. Egy kivételével minden éjjel volt zivatar, egyszer nappal. Esténként 6-7 Irányból is megfigyeltem a zivatarfelhők villámlásait. A vízesés zúgásától a távoli mennydörgéseket nem lehetett hallani... A záporszerű eső jellemző, néha csak másodpercekig, néha órákon át tart... Fullasztó meleg, nedvesség, fülledtség uralkodik az erdőben. Eső után alig száradnak meg az aljnövényzet levelei, ez a nedvesség kedvez a moháknak, melyek az alacsony cserjék leveleire is rátelepednek epífitaként. Sok ilyen levelet gyűjtöttem Pócs T. részére."}

6

0 Október 9-én - közel egyhetes őserdei tartózkodás után - Balázs Dénes elhagyta az alaptábort.

16

1 Nem azon az útvonalon távozott, amelyiken öt nappal korábban Las Pávas-ba érkezett, hanem kenuval előbb Jabillalba, majd onnan autóval Maripába utazott.

16

2 A hosszú út viszontagságairól naplója tanúskodik: „Olyan nagyok ezek a csónakok, hogy 50 g árút is szállíthatnak vele, vagy 50-60 személyt. A folyó vize csendes, szél nem fodrozza/duldrom öv./, de a rapidokon való átkelés veszélyes, itt sokat számít a helyismeret. A két csónakosom sokszor megtette az utat, jól ismerik a sebes sodrásokon való átmenet legbiztonságosabb útvonalát. Többször valóságos cikkcakkban közlekedtünk a két part között, így sokkal nagyobb távolságot/kb. 150 km-t/ tettünk meg 5 óra alatt, mint amilyet a térkép mutat... Jabillal már nem volt messze, ahol kiirtották az őserdőt és lejáratot csináltak a folyóhoz. Rettenetesen leégtem az úton a kegyetlenül tűző napon /kalap nélkül/ Egyik kis házon az OCOIDESA felirat, itt van az átmeneti raktár. 159 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.175-177. oldal 160 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.176. oldal 161 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.177. oldal 162 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.177-181. oldal