Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 235 f CA DA FE I ^jV

1 c * AMtMsrua» r rwwre atome I ESTUDfO HiOROELECTRICO DE LA I CUENCA DEL RIO CAURA I CAMPAMENTO LAS PAVAS I CMSUiTO«* M WGENWfHA 41. kép „Las Pávas" hidrológiai kutatótábor a Salto Pará közelében (Balázs Dénes felvétele, 1977) Egy kis teherautón /camionete/ szintén OC. felirat. Ezzel vittek be Maripába. .. Innen már magamra vagyok utalva,".

16

3 Október 10-ét Balázs Dénes egy vályogépületben kialakított szegényes panzióban töltötte. Másnap reggel a Ciudad Bolivárból Caracasba közlekedő autóbusszal Maripából átzötyögött Caicara del Orinocóba.

164 Ez a 18. század közepén alapított település az Orinoco jobb partján helyezkedik el, Bolivar Szövetségi Tartományban. Közelében prehisztorikus sziklarajzok találhatók. A gránit- és gneisz-sziklákra karcolt petroglifákat Humboldt fedezte fel nagy utazása alkalmával. Balázs Dénes nem nézhette meg ezeket az érdekes alkotásokat, mert másnap továbbutazott. Az AEROPOSTAL (Alas de Venezuela) légitársaság gépével - San Fernando de Apure város érintésével - délelőtt 11 órakor érkezett meg Puerto Ayacuchóba, a Délnyugat-Venezuela dzsungelvidékére vezető expedíciók kiindulópontjának számító Orinoco parti kikötővárosba.

16

5 III. c. Csónakháton az Orinoco országútján vendégségben a waikáknál Puerto Ayacucho Amazonas Szövetségi Tartomány székhelye; lakóinak száma körülbeiül 40 ezer fő. A városka helyén elég későn, a 19. század végén létesült az első kereskedelmi telep, ahonnan az Orinocón szállított áruk mozgatását figyelemmel kísérhették. A fejlődés lassan gyűrűző hullámai sokáig elkerülték ezt a világvégi fekvésű települést. Balázs Dénes 1977-ben így summázta a városról alkotott első benyomásait:

„Puerto Ayacuchoból sem lesz soha trópusi üdülőhely! [...] A tízezer lakosú város hevenyészett földszintes épületek rendszertelen halmaza, s csak azért nyerhette el az Amazonas terület fővárosa címet, mert a többi település még nála is nyomorultabb."}

6

6 A soron következő három napot Balázs Dénes Puerto Ayacuchóban töltötte. Mivel a városban nem sok látnivaló akad, az egészségügyi expedíció indulására váró geográfus a kikötői negyedet és a település természeti környezetét fényképezte. Utóbbiról a következő sorok olvashatók könyvében : „Ayacucho megszületését hasonló természeti adottságok segítették elő, mint odaát Brazíliában a Madeira-folyó mentén Porto Velhót. Az Orinoco az óceán felől jövet eddig hajózható, itt kezdődnek azok a rettegett raudalok, sziklás sellők (RaudaI de Atures), melyeknek csak a legbátrabb kenusok mernek nekivágni. A gránittorlaszok nemcsak a folyó medrében bukkannak elő, hanem óriási mezítelen szikladómok formájában a környező őserdőkből is kidugják a fejüket.'

06

7 Az expedíciós előkészületek utolsó napján (október 14-én) Balázs Dénes levélben értesítette feleségét az előtte álló időszak várható ese163 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.177- és 178. oldal 164 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977-181. oldal 165 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1977.182. oldal 166 BALÁZS Dénes: Amazónia. Egy geográfus utazása a folyók királyán - a torkolattól a forrásig. Gondolat, Budapest, 1987.127. oldal 167 BALÁZS D.: i. m. 1987. Uo.