Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
226 MEZŐ SZILVESZTER 32. kép A Hotel Humboldt henger alakú épülete az Ávila-hegy tetején (Balázs Dénes felvétele, 1969) sában. Munkájára a fővárosban is felfigyeltek, és az Egészségügyi Minisztériumba, a járványos betegségek felügyelőjévé nevezték ki. Az ő odaadó munkásságának is köszönhető, hogy Venezuela népe megszabadult két veszélyes kórtól: a himlőtől és a maláriától,". 12 6 Balázs Dénes a caracasi magyar orvos segítségével talált átmeneti otthonra a harmadosztályú Hotel Junin egyik szerény szobácskájában. Itt alakította ki bázisát, ahonnan városnéző túráira elindult. November első négy napját a geográfus Venezuela fővárosának megismerésével és vízumügyintézéssel töltötte. A napjainkban öt és félmillió lakosú Caracas elődjét egy spanyol gyarmatosító, Francisco Fajardo hívta életre 1562-ben. Az első telep nem volt hosszú életű, mert a harcias karakasz indiánok elpusztították azt. Később újra megjelentek a telepesek a kellemes éghajlatú völgyi medencében és Diego de Losada (1511-1569) vezetésével létrehozták a mai város alapjait. A párhuzamos hegyvonulatok közé épült település virágzásnak indult, a környező területeken kiterjedt kakaó- és kávéültetvények létesültek. A gyorsan gyarapodó város idővel Venezuela tartomány székhelye, majd az ország fővárosa lett (1830). A 20. század első felében a kőolajboom hatására - Caracas példátlan ütemű fejlődést produkált, kiemelt kulturális és gazdasági központtá válva Latin-Amerikában. Balázs Dénes ismertette könyvében a főváros megszületésének kalandos körülményeit. A múlt történései mellett a jelen nyomasztó gondjairól is szólt. „Caracas felhőkarcolókkal övezett, virágos kőedényekkel és színes szökőkutakkal díszített központi teréről is láthatók azok a hegyoldalakra kapaszkodó, hevenyészett deszkaviskókból álló barriók (külvárosok), ahol a modern kor rabszolgáinak százezrei tengetik életüket, és ahol az éhség ezrével szüli a városi bűnözőket. . ,". 12 7 A veszélyes, rossz közbiztonságú településen elsőként Simón Bolivar (1783-1830) emlékhelyeivel ismerkedett meg Balázs Dénes. Eljutott a Casa Bolívar-ba és a Panteon Nacional-ba, amelyek a Bolívar-kultusz legfőbb helyei Caracasban. Könyvében kimerítő leírást közölt a legendás venezuelai szabadsághős életéről és munkásságáról. November 2-án emlékezetes kiránduláson vett részt Halbrohr doktorral az Ávila-hegyen: „amely elválasztja Caracast a tengertől. Mind a városból, mind a tengerpartról drótkötélpálya vezet a gerincre (2100 méter tengerszint felett), mi is azzal mentünk fel... Ez az egyetlen kirándulási lehetőség Caracasban, ilyenkor hét végén [...] nagyon sok caracasi lakos megy fel a hegyre, ahol a déli órákban is csak 22-23 0 meleg van. Egy nagy hengerszálló is épült a hegytetőn, olyan, mint a mi Budapest Hotelünk, csak ez a nagy magasság miatt sokszor felhőbe burkolódzik... A hegyoldalban itt 126 BALÁZS Dénes: Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig II. rész. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 8. oldal 127 BALÁZSD.:i.m. 1972.13.oldal
