Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
218 MEZŐ SZILVESZTER 24. kép Humboldt szobra Caripében (Balázs Dénes felvétele, 1969) ja ismert, amelyek a mai napig jól szolgálják a földrajzi ismeretterjesztés nemes céljait. 9 5 Vécsey azon geográfusaink közé tartozik, akik a szakmai publikációik mellett irodalmi igénnyel megírt alkotásokat is magukénak tudhatnak. 9 6 A zajos szépírói sikerek elmaradása azonban a második világháború után Atlasz szellemisége felé terelte Vécsey gondolkodását és alkotói tevékenységét. Az egykori kassai premontrei tanár idővel a földrajzi ismeretterjesztés jeles egyéniségei közé emelkedett. Több könyve - köztük az említett Humboldt-fordítás - ma is nagy népszerűségnek örvend az olvasók között. „A Föld országai"címet viselő munka egy gimnáziumi földrajztanár merész alkotása. Bulla Béla (1906-1962) geográfus, egyetemi tanár a kötet előszavában a következőket írta a „szórakoztatva tanító" könyvről és annak szerzőjéről -.„Egyetlen kötetben, tehát viszonylag rövid terjedelemben ad színes ismertetést, jó tájékoztatást az olvasó számára. A kötetben ismertetett országokról szóló jellemrajz terjedelmét ügyes ökonómiával mindenkor az 95 Vécsey Zoltán egyik legjelentősebb földrajzi munkája a Gondolat kiadónál 1963-ban megjelent „Forrongó Föld", amely kitűnő összefoglalása a bolygónkat uraló, s a Föld felszínét állandóan alakító-formáló nyers természeti erőknek. 96 Vécsey Zoltán fontosabb színművei: „Bestia" (1919), „Új élet" (1919), „Szent titok" (1923); regényei: „János pap" (1925), „A síró város" (1931), „A balavásári szüret" (1941), „A láp csodája" (mi) Forrás: SZEBERÉNYI Zoltán: Vécsey Zoltán. In: Öj magyar irodalmi lexikon (főszerk.: PÉTER László), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.2405. oldal; további regényei: „ Valse triste" (1934) és „Az őserdő kincse" (1943) 25. kép Rafael Urdaneta (1788-1845) maracaibói szabadsághős szobra (Balázs Dénes felvétele, 1969) egyes országok világgazdasági jelentősége, politikai aktualitása és hazai közönségünk feltehető érdeklődése szerint szabta meg a szerző és a szerkesztő. A szerző, Vécsey Zoltán...[...] jó szándékkal igyekezett az olvasónak is, a tudományos ismeretterjesztésnek is szolgálni.". 9 7 A kötet Venezueláról szóló része tömör és korrekt ismertetése ennek a közel 1 millió km 2 kiterjedésű országnak. Vécsey rendszeresen forgatta a külföldi szakirodalmat; ezt kiváló nyelvismerete lehetővé tette számára. Ő is az ismert hármas tagolást (Andok, Orinoco-vidék, Guyanai-hegyvidék) alkalmazta az ország domborzatának bemutatásánál. A venéz kőolajiparban meghatározó Maracaibói-öbölről ezt olvashatjuk: „Az Andok keletre forduló két ága harapófogóként fogja közre a Maracaibo-medencét. Ez a süllyedék régen a Karib-tenger (vagy Antilla-tenger) tekintélyes öble volt, de a folyók jó részét feltöltötték, és így alakult ki a termékeny, de a sok mocsár és forró éghajlat miatt egészségtelen Zulia-síkság. Az öbölből csak a Maracalbo-lagúna maradt meg, de lassan ez is feltöltődik. A fiatal harmadkorú üledékek rejtik Venezuela nagy kőolajtelepeit, amelyek a Föld leggaz97 BULLA Béla: Előszó. In: A Föld országai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965.8. oldal
