Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
197 MEZŐ SZILVESZTER Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 2. FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 1 Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán ELSŐ RÉSZ MAGYAR GEOGRÁFUSOK, FÖLDRAJZI UTAZÓK ÉS EGYÉB SZAKÍRÓK TEVÉKENYSÉGE VENEZUELA HAZAI MEGISMERTETÉSÉBEN I. BEVEZETÉS 2 „Az ész királysága a legszebb birodalom, amely mosolyogva tűri a rosszakarat vagy rosszindulat igáját." (Csáth Géza, 1915) Ifjú-, s kora felnőttkorom meghatározó, máig ható olvasmányélményei közé tartoztak a debreceni születésű geográfus, Balázs Dénes tollából született hangulatos úti beszámolók. A lebilincselő stílusban megfogalmazott ország- és tájleírások révén tágabbra nyíltak személyes létem világra néző ablakai, s szép lassan élettel teltek meg a földrajzórákon megismert, majd később általam is tanított távoli tájak, messzi országok, ismeretlen népcsoportok. Különösen érdekesek voltak számomra a földrajzkutató azon könyvei, amelyek a távoli Dél-Amerikába, azon belül is Venezuelába kalauzolták el az olvasót. Ez a csodálatos, természeti ékességekkel példátlanul gazdagon felruházott ország régtől fogva izgatta a fantáziámat. Sokszor álmodoztam arról, hogy egyszer majd én is eljutok az Orinoco folyó televény partmellékére. Sokáig csupán a képzelet szárnyain repültem álmaim varázslatos földjére, a tepuík (ősi homokkő-tornyok) és a „fekete arany" otthonának számító Venezuelába. Ezekhez a különös, karosszékben megtett utazásokhoz jórészt Balázs Dénes művei szolgáltak kiindulási alapul. 1 A tanulmányt lektorálta dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. 2 Köszönöm a támogatását dr. Balázs Dénesné Sprincz Vilma asszonynak, aki önzetlenül hozzájárult ahhoz, hogy betekintést nyerjek néhai férje venezuelai hagyatékába. Köszönöm azt is, hogy időt szakított a kézirat átolvasására és véleményezte azt. Köszönettel tartozom Lukács Tihamérnak (Déri Múzeum), aki a tanulmány fotóillusztrációinak nyomdai előkészítésében volt segítségemre. A földrajztudósok és utazók archív képeinek összeválogatásánál Lendvai Timár Edit (Magyar Földrajzi Múzeum) és Hála József (Magyar Állami Földtani Intézet) közreműködését kell megköszönnöm. Köszönetem fejezem ki továbbá dr. Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának, aki szakmailag ellenőrizte az írást és értékes tanácsaival, észrevételeivel ezúttal is segítségemre volt. i kép Balázs Dénes (középen) a Guacháró-barlang előtt 1969-ben (Képforrás: Balázs Dénes hagyatéka) A hazai barlangok kutatásával ismertséget szerző geográfus-szakíró utazásai során három alkalommal is eljutott Venezuelába. 3 Először 1969ben - Rafael Caldera Rodriguez elnöksége alatt - járt Simón Bolivar hazájában, amikor barlangtani kutatásokat folytatott a Cumanái-hegység karsztos mészkőfennsíkján és a Los Morros hegyvidéki területén. Szakmai ismereteit és a zsírmadarak barlangjában szerzett személyes benyomásait a „Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig" című könyvének második kötetében tette közzé, amelyet a Táncsics Könyvkiadó jelentetett meg 1972-ben. 3 A földrajzkutató három venezuelai utazását bemutató térképvázlat a tanulmány végén elhelyezett fekete-fehér képmelléklet nyitányaként tekinthető meg.