Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
IRODALOMTÖRTÉNET - Orosz György: „Elefthériosz és Terasziosz leszálltak a könyv mélységeibe" - Egy régi hitvita zsidók és keresztények közt az európai apokrif irodalomban
177 OROSZ GYÖRGY „ELEFTHÉRIOSZ ÉS TERASZIOSZ LESZÁLLTAK A KÖNYV MÉLYSÉGEIBE" Egy régi hitvita zsidók és keresztények közt az európai apokrif irodalomban Az orosz vallásos népénekekben a pénteki napokkal kétféle szerepkörben találkozunk. Egyrészt a „Péntek" című népénekekben 1 megszemélyesített formában mint Péntek-asszony (Pjatnica), akinek alakja bizonyos vonatkozásokban kapcsolatba hozható az I. Vlagyimir Szvjatoszlavics fejedelem által Kijevben 980-ban felállított pogány panteon legfőbb női istenével, AMassal. 2 Péntek-asszony kultusza (a bolgároknál Szent Petka 'Péntek'), bár megőrizte a kereszténység előtti szláv hiedelemvilág számos vonását, alapjában véve összeolvadt a görög Szent Paraszkeva ('Péntek') vértanú személye körül kialakult hagyománnyal. 3 Péntek-asszony alakja nem egy esetben átfedést mutat a kereszténység Legszentebb Istenszüló'jóvel. A pénteki napra vonatkozó tiltások egy része (ezen a napon hamuból lúgot ne főzzenek, ruhát ne mossanak, ne öblítsenek, a gyereket ne fürösszék) minden bizonnyal az apokrif irodalomból került be az oroszok népi hitvilágába, így vallásos népénekeikbe is. „A tizenkét péntekről" című vallásos népénekekben és prózai iratokban a péntekeket egészen más szerepkörben ismerjük meg. 4 Oroszországban a tizenkét péntek kultikus tiszteletéhez a kiindulási alapot u„Elbeszélés a 12 péntekről" apokrif irat adta, amelyet a hagyomány szerint Római Szent Kelemennek tulajdonítanak. 5 Az ő neve alatt fennmaradt számos írás közül azonban csak egy tekinthető hitelesnek: a „Levéla korinthosziakhoz". 1' A Szent Kelemen-féle „Elbeszélés a 12 péntekről" apokrif irat, amelynek a vallási-kulturális hátterelő közege a római katolicizmus volt, Európaszerte elterjedt. 7 A Kelemen-csoportnak nevezett írásoknak vannak francia, provanszál, latin, görög, német, magyarországi német nemzetiségi, olasz, angol és magyar szövegváltozatai is. 8 Az év tizenkét péntekjéről szóló elbeszélésnek van azonban egy másik típusa is. Ez az Elefthériosz-csoport. Az elnevezés onnan ered, hogy a péntekek listáját megelőzi egy bevezető rész, amely a keresztény Elefthériosz (Elefterie, Jelevferij, Jelferij) és a zsidó Terasziosz (Terasie, Tarasie, Tarsej, Tarasij, Taraska) hitvitájáról tudósít. 9 Az orosz vallásos népénekek a Kelemen-csoportba tartoznak, de ugyanide sorolható az előzőekben említett orosz nyelvű prózai elbeszélések egy része is. 1 0 A vallásos népénekek ós prózai iratok közvetlen nyugati eredetét az is bizonyítja, hogy bennük fennmaradt Római Szent Kelemen neve. Az Elefthériosz-csoportba tartozó „Tizenkét péntek"-elbeszélések is jelen voltak a régi orosz irodalomban. 1 1 Az Elefthériosz-csoport meglétéről a románoknál számos szövegváltozat tanúskodik, és a magyarországi román nemzetiség körében napjainkban is megtalálható. 1 2 Az Elefthériosz-csoport különböző európai nyelveken meglévő szövegváltozatai egy bizánci apokrif történeti? vezethetők vissza, amelynek legfőbb tartalma: hogyan szerezte meg a tizenkét péntek titkát a keresztény Elefthériosz a hitvitázó Terasziosz zsidó filozófus fiától, akinek a neve Malho, 1 3 A bizánci eredetű elefthérioszi történet átlépte a szláv országok és egyáltalán az ortodoxia határait, és eljutott a katolikus Németországba. Itt a középkorban a nürnbergi mesterdalnok, Hans Rosenplüt (XV. század) egy farsangi játékot írt ennek alapján, melynek elme:„Egy csavargó és egy zsidó hitvitája" (Ein disputaz eins freiheits mit eim Juden). Nevezett farsangi játék szövegéhez a mai napig sem tudtam hozzájutni, ezért Tichonravov tartalmi összefoglalójára 1 4 vagyok kénytelen támaszkodni a következőkben. A XV. század közepe táján keletkezett mű arról tudósít, hogy Németalföldön a zsidók és a keresztények között egy nagy hitvita kerekedett. Mindkét vallási felekezet be akarta bizonyítani a maga igazát, ezért „szellemi párviadalt" rendeztek. A hitvita lefolytatására delegáltak egy-egy bölcset (meister). A keresztények nehéz helyzetben voltak, mert se bölcset, se tudós doktort nem tudtak kiállítani, aki helytállhatott volna értük. Ekkor egy Freiheit nevű csavargó érkezett a városba. Ő hajlandónak mutatkozott a disputációra. A keresztények szép ruhába öltöztetik, s 1 BESSONOV1861-1864: II./6.160-174, N s 592-604.; KIREJEVSKIJ1983:1.137-138, N 5 293. 2 IVANOV1984:240-245.; RYBAKOV1981:386-388.; TOKAREV1988: II. 602-603. 3 L'VOVSKIJ 1902: II. 198.; TOKAREV 1988: II. 602.; MAKSIMOV: 1903:516. 4 BESSONOV 1861-1864: II./6.120-157, N e 579-586 (vallásos népénekek), N f i 587-590 (prózai szövegek); L'VOVSKIJ 1902: II. 197-198 (1 prózai szöveg); MAKSIMOV 1903: 510-512 (1 prózai szöveg); KIREJEVSKIJ 1983:1.220-221, N s 491 (1 népének) 5 VESELOVSKIJ1876:328 6 VANYÓ 1988/a: 97-99,' VANYÓ 1988/b: 103.; SZÁNTÓ 1987:1.58. 7 VESELOVSKIJ 1876:328-329. 8 VESELOVSKIJ 1876:329-334. 9 VESELOVSKIJ 1876:334,346-347,349-350. 10 VESELOVSKIJ 1876:346-347. 11 BUSLAJEV1861:485,500-501,503. In: SCAPOV1859:449 i sled.; TICHONRAVOV 1861: 70-78. 12 CARTOJAN1938:181-182.; Id. még a román kézírásos szöveget Magyarországról: IATÄ ISTORIA CIELOR12 VINERI... CITICHAZ ANUL1962. XII. 15. (Ezt a szöveget ERDÉLYI Zsuzsannától kaptam.) 13 TICHONRAVOV 1861:69. 14 TICHONRAVOV 1861: 67-69. Nevezett kutató a következő műre hivatkozik: Fastnachtspiele aus dem fünfzehnten Jahrhundert. III. Stuttgardt, 1853. p. 1115-19.
