Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Jolanta Zuk-Orysiak: A lublini Szentháromság-kápolna bizánci-orosz freskói és restaurálásuk története

153 JOLANTA ZUK-ORYSIAK A LUBLINI SZENTHÁROMSÁG-KÁPOLNA BIZÁNCI-OROSZ FRESKÓI ÉS RESTAURÁLÁSUK TÖRTÉNETE

1 A Szentháromság-kápolna falait páratlan bizánci-orosz technikával készített freskók ékesítik. A diadalíven elhelyezett felirat szerint, 1418. augusztus 10-én készültek el.

2 A festmények az épület második szintjének falain találhatóak. Lengyelországban a bizánci-orosz festészetnek kevés nyoma maradt fenn. A lublini várban található Szentháromság-kápolna belső díszítése az egyik legjelentősebb ós egyben a legjobb állapotban megmaradt ilyen műemlék. A restaurálás történetének ismertetésekor három dologra kell felhívni a figyelmet: a festmények, illetve az egész épület technikai állapotára, az ikonográfiái kompozíciókra a gótikus kápolnában, valamint a művészi technikákra, a freskók kidolgozásának technológiájára. A festett díszítés helyreállítása arra kötelezi a restaurátorokat, hogy szigorú és bonyolult technikai, ikonográfiái, művészi és restaurátori előírásokat tartsanak be. A kápolna sorsát figyelemmel kísérve kijelenthetjük, hogy a megfelelő restaurátori karbantartás és az időszerű felújítások hiánya vezetett a kápolna falainak bevakolásához 1820-ban. Az alábbiakban részletesen bemutatott, kisebb szünetekkel folytatott helyreállítási munkálatok a mai napig tartanak. Céljuk a középkori épületben található, Jagelló Ulászló által megrendelt freskók felújítása és konzerválása volt. A JAGELLÓ ULÁSZLÓ KIRÁLY ÁLTAL MEGRENDELT FESTMÉNYEK A lublini Szentháromság-kápolna festményeihez hasonló freskók készültek a Szentháromság- és a Mária-kápolnában a Wawelban, a bencés kápolnában tysiecben, a sandomierzi székesegyház szentélyében, a wislicai székesegyházban, valamint a gnieznói katedrálisban.

3 A mai napig azonban csak a lublini, a sandomierzi és a wislicai, illetve a Jagelló Kázmér finanszírozta, Wawelben található katedrális Szentkereszt-kápolnájának fiatalabb freskói maradtak fenn. Az említett festmények ikonográfiái programja a bizánci kánon alaptételein nyugszik, mely szigorúan meghatározza a bemutatott témákat és azok sorrendjét, elhelyezkedését. A lublini templom gótikus belseje nagy kihívást jelentett az alkotók számára, ugyanis mindenképp eleget kellett tenniük a bizánci kánon szabályainak, amely meghatározott hierarchikus sorba rendezi az evangéliumi 1 A dolgozat szövege 2009. augusztus 7-én Debrecenben, az Ott, ahol a Kelet a Nyugattal találkozik ómű kiállításhoz kapcsolódó konferencián hangzott el lengyelül. 2 Jakimiríska, G.: Kaplica Trójcy Swiçtej, [in:] Inspiracje IX, 19997a dátum pontos értelmezése/. 3 Rózycka - Bryzek, A.: Bizantyjsko-ruskie malowidta w kaplicy Zamku Lubelskiego. Varsó, 1983 jeleneteket valamint az Egyház és a szentek történetét bemutató ábrázolásokat. A doxológiai témájú képek a boltozatra, míg az evangéliumi témákat feldolgozók a hajóba kerültek. A szentély falain találhatók az eukarisztiával kapcsolatos képek, a legalsó sorban pedig a templom funkcióját illetve védőszentjét bemutató jelenetek kaptak helyet. A falak alsó részére különböző színű, eltérő távolságokban elhelyezett karikákra fűzött függönyöket festettek, melyeket a figurális jelenetektől egyfajta sematikus díszítőmotívum választ el. A diadalív falán olyan képeket találunk, melyeknek a keleti hagyomány szerint az ikonosztázon kellene lenniük. A bizánci-orosz stilisztikát kissé modernizálta, „nyugatiasította" András mester, a kápolnában található feliratokhoz viszont kizárólag cirill betűket használtak. A LUBLINI FRESKÓK KÉSZÍTŐI A lublini kápolnában dolgozó művészek, a festői egyezmények programjának megfelelően dolgoztak, olyan anyagokat ós technikákat alkalmaztak, amelyek bizánci és orosz területeken ismertek.

4 Nagymértékben alárendelték munkájuk végeredményét a technikai és technológiai elvárásoknak, kiegészítve azokat művészi tehetségükkel. Anna Rózycka-Bryzek professzor három fő festészeti modort különített el a lublini festményekben.

5 Az első a hieratikus-ikonos, melynek emberábrázolása a novgorodi ikonfestő iskolák tanításaira támaszkodik. Erre utal a szemből ábrázolt alakok emelkedett arckifejezése, hosszú arca, háromnegyedes beállítású, hangsúlyos álla és az alakok bőrszínének hűvös tónusa. Ide sorolhatók azok a képek, amelyeket Kirill/ Cirill dolgozott ki: Krisztus Pantókrátór, a boltozaton található angyalok alakja, az Angyali üdvözlet, a próféták ós a szentek alakjai. A jelenetek többségét András mester készítette a második, narrációsfestő stílusban. Az általa kidolgozott jelenetekben összekapcsolódik a balkáni falfestészet a kompozíciók eklektikus kidolgozásával, ami a rutén másolókra jellemző.

6 A kompozíciók többszereplősek, szabad festészeti technikával készültek. Az ünnepi ciklus megfestése során András mester 4 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - Stanislaw Stawicki, A lublini vártemplom bizánci-orosz falfestményeinek technikai és technológiai problematikája. 5 Rózycka - Bryzek, A. Bizantyjsko-ruskie malowidta w kaplicy Zamku Lubelskiego. Varsó 1983 6 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - A. Rózycka - Bryzek, Újra a lublini freskókról: kiegészítések, pótlások