Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Jolanta Zuk-Orysiak: A lublini Szentháromság-kápolna bizánci-orosz freskói és restaurálásuk története
154 JOLANTA 2UK-ORYSIAK bizánci mintákat vett alapul, pl. a Passió ciklus szerb-athoszi minta nyomán készült. 7 A mester kézjegyének ismertetői: az arc háromnegyedes fordulatú ábrázolása, az enyhén felhúzott, összeráncolt szemöldök, a vékony orr, amely a cimpánál kiszélesedik, az apró ajkak; freskóin a bőrszín melegebb, élethűbb, mint Kirill-nél. Színkeverése is egyedi, bizánci hatásokra utal: optikai színhatás elérésének érdekében különböző színű, apró vonalakat húz egymás mellé. A harmadik festői stílus a legarchaikusabb, Juskó mesternek tulajdonítják, aki minden bizonnyal a halicsi-volhíniai vagy a kijevi iskolával állt kapcsolatban. 8 Az arcokat vagy András mesterhez hasonlóan ábrázolta, vagy alacsonyabb homlokkal, közel ülő szemekkel, keskeny orral és vékony szájjal. Némelyik alak anatómiailag deformált, túl nagy a fejük, rövid a kezük, vagy kicsi a lábuk - ezek a hajó alsóbb részeiben találhatók, valamint a diadalív falán. A jelenetek kivitelezése művészi szempontból gyengébbnek mondható. Elképzelhető, hogy ő festette az Angyalok megáldoztatását, Jagelló lovasportréját vagy az alapítási jelenetet is. A festmények készítői feltehetően szerzetesek voltak. Az alapítási feliratban azonban csak András mester neve jelenik meg, a többiek aláírása a boltozat kevésbé szembetűnő zugaiban látható. 9 LUBLINI FESTETT DEKORÁCIÓK A Szentháromság-kápolna boltozatára és falaira a Jagelló Ulászló által megrendelt és finanszírozott festmények kerültek. A lublini Szentháromság-templom a XIV. század közepe táján épült, hajójának alapja megközelítőleg négyzet alakú, tartópillére középen helyezkedik el, csillagos boltívét támasztva. A kétosztatú szentélye hosszúkás, tájolt, három oldalról zárt. 1 0 Hozzá kell tenni, hogy a Nagy Kázmér idejében készült falfestés csak nyomokban maradt meg, a későbbi, reneszánsz festés szintén csak néhány helyen látható. A kázméri freskókat már csak elképzelni tudjuk, ugyanis a Jagelló által megrendelt freskók elkészítéséhez el kellett távolítani a korábbi vakolatot. Fennmaradtak a piros-zöld színű festés nyomai a boltív bordáin illetve a kőportál töredékei. Minden bizonnyal a falakat festéssel díszítették. A „hordó" mögött található felszentelési kereszten kívül a korábbi időszak díszítéséhez tartozik az a festett növényi motívum, amely átüt a szentély déli falának freskóin - itt figyelmetlenségből az eredeti festményen próbálták ki a freskók megerősítésére szánt viaszt. 1 1 A kázméri szentélynek nem volt sem kórusa, sem a kórusra vezető lépcsője, nem voltak benne az oldalsó oltárok oltárkövei, a hajó északi falán található portál keletebbre helyezkedett el, és feltehetően kőpadlója volt. A Jagelló Ulászló által megrendelt freskók elkészítése előtt apróbb építészeti változtatásokat hajtottak végre a kápolnában: elkészültek a mellékoltárok oltárkövei, áthelyezték a hajó északi falán található portált, elkészült a vörösfenyő kórus, a kórusra vezető lépcső, melyet körbeépítettek - így újabb festhető felülettel gazdagodott a kápolna. Jerzy Siennicki 1 2 restaurátor szerint ez a lépcső vezethetett akár a vár belső helyiségeibe is. A templom főbejárata a nyugati homlokzaton volt és feltehetően gótikus keret övezte. A galérián keresztül a várudvarról falépcső vezetett a templomba. A XVI. század végén új oltárok kerültek a templomba, a szentély északi falához sekrestyét építettek, melyet növényi motívumokkal díszítettek. A nyugati homlokzaton található bejáratot kisebbre vették, az újonnan képződő falfelületet kó'hatásúra festették, a padlót téglapadlóra cserélték. A diadalíven Szreniawa Piotr Kmita 1 3 (1409 t) címere látható. A XVII. és a XVIII. század Lengyelországban háborús időszak volt, erre vezethető vissza a templom pompájának hanyatlása, és a fenntartásához szükséges anyagi források lassú elvesztése. Az 1800-as érseki látogatási jegyzőkönyv leírásából származik az alábbi megállapítás:„,a harangtorony szétesett, a bejárati lépcső elhasználódott, a plébánia épülete lakhatatlanná vált." A XIX. század húszas éveiben 1 4 a várat felújították, börtönné építették át. A templom hosszú évekig börtönkápolnaként funkcionál, falait kívülről és belülről is bevakolták. A vakolat már önmagában is roncsolta a festményeket, azonban jobb tapadása végett az egész falfelületet mélyen beirdalták - ez a freskók egy részének visszafordíthatatlan pusztulását okozta. Eltávolították a kápolna berendezését, a szószéket, a szentély gótikus képeit, elbontották a paplakot, a hetvenes években pedig eltávolították a Jagelló-korabeli bejárati ajtót. A XIX. század kilencvenes éveiben felújították a várat és a kápolnát is. 1 5 Elbontották a galériát a lépcsővel, a portált befalazták, csak a csúcsánál hagytak egy kisebb, berácsozott nyílást, hogy több fény juthasson a hajóba. Kicserélték a szentély tetőborítását. Új bejáratot vágtak a hajó déli falán ez a lépés visszafordíthatatlanul rongálta a vastag, gótikus falszerkezetet, megsemmisítve a rajta található freskókat. A kórus vörösfenyőből készült, elkorhadt deszkáit erdeifenyőre cserélték. Kazimierz Stronczyiíski, a Lengyel Királyi Közigazgatási Tanács Delegációjának élén álló régész foglalkozott a lublini kormányzóság ókori emlékeinek összegyűjtésével. Az alábbi feljegyzés az ő tollából származik: „ahol a fehér vakolat lepergett, láthatóvá váltak a fal és a boltív festményei, de a felszabadult részek túl kicsik ahhoz, hogy meghatározhassuk témájukat". Ez az észrevétel visszhang nélkül maradt, és csak később, az 189799-ben Józef Smolinski festő által felfedett, 1897. március. 12-ei dátummal közzétett alapítási jelenet váltott ki nagyobb érdeklődést az orosz meg7 Rózycka - Bryzek, A. Bizantyjsko-ruskie malowidta w kaplicy Zamku Lubelskiego. Varsó 1983 8 Durakiewicz, K., Kaplica Trójcy Swiçtej, [in:] Na przyktad Vll/VIII, 1995 9 Durakiewicz, K., Rçkq mistrza Andrzeja, [in:] Spotkania z Zabytkami, V, 1996 10 ks. Wadowski, J.A., Koscioty Lubelskie -1907, a kápolnáról szóló fejezet 11 Gawtowska, M., Bartnik, L., Sprawozdania z prac konserwatorskich przy malowidlach sciennych w Kaplicy Trójcy Swiçtej prowadzonych w latach 2005 i 2008. 12 Siennicki, J., a „Potudnie"-ben megjelent cikkei, 1925,1. és II. füzet: A lublini Szentháromság-kápolnáról. 13 Stownik Biograficzny miasta Lublina. PTH - Lublini Részlege, szerk. T. Radzik, Lublin 1993. 14 Lublin látképe - Zaj^czek tábornok bevonulása... Festményfeliratok (30.) a Szentháromság-kápolna felújításáról, Ignacy Lubowiecki irányítása alatt-Az elnök.. ..és törekvései 1822-1829 15 ks. Wadowski, J.A., Koscioty Lubelskie -1907, a kápolnáról szóló fejezet.
