Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Grazyna Jakiminska: A Szentháromság-kápolna

A SZENTHÁROMSÁG-KÁPOLNA 147 A Jagelló Ulászló uralkodása alatt folytatott építési munkák után a templom falait előkészítették a festéshez. A festők - ahogy az a napszám alapján visszaszámolható - 1416-ban kezdték a munkát, ami 2 évig tartott. A diadalíven található, részlegesen fennmaradt alapítási felirat szerint 1418-ban Szt. Lőrinc napján készültek el. A felirat megmaradt és olvasható részleteiből megismerhettük a freskók fő készítőjének nevét: András mester.

3

5 A szentély belsejében három oltár helyezkedett el - a főoltár és két mellékoltár. A főoltáron található ábrázolás általában a templom védőszentjét mutatja be - jelen esetben a Szentháromságot. A két másik oltár Szt. Györgyöt és a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetelét ábrázolta. Ezeket a gótikus oltárokat 1603-ban még megemlíti a egyházlátogatási jegyzőkönyv. A látogatás során feljegyezték azt is, hogy a padlót tégla borítja. A XVII. század elején a gótikus oltárokat reneszánszra cserélték. Ismerjük az 1603-ban kifaragott Rózsafüzér-főoltár készítőjét: Stanislaw Janowiecki.

3

6 Az akkori szokásoknak megfelelően a régi oltárképeket a templom falaira helyezték.

3

7 A templom használói a várban székelő királyi helytartó, a személyzet és a várban ideiglenesen tartózkodó vendégek voltak. A miséken lengyel királyok is részt vettek: Jagelló Ulászló, Jagelló Kázmér és fiai, akik tanítójukkal Jan Dfugosz-sal tartózkodtak bizonyos ideig a lublini várban, vagy Ambrozy Contarini különleges politikai nagykövet, aki ezidőtájt meglátogatta Lublinban a királyfiakat.

3

8 Az uniós országgyűlés ideje alatt, 1569-ben majdnem 8 hónapig a vár vendége volt II. Zsigmond Ágost. Az országgyűlési napló és egyéb beszámolók (többek között a lublini országgyűlés ülnöke, Marcin Gerstman olmützi kanonok levele) tanúsága szerint 1569. június 29-én a király ünnepi istentiszteletet rendelt el a kápolnában hálából az unió létrejöttéért.

3

9 Ennek a jeles alkalomnak a résztvevői egyedülálló emléket hagytak hátra az utókornak: a templom falán több karcolt felirat is található, melyek az 1569-es dátumot mutatják - a rövid szövegek arról tudósítanak, hogy ez milyen fontos esemény volt az akkori lengyel nemesség tudatában: unia facta est cum Ducatus Lytwanie.

w Egyéb feliratok a kápolnát különleges alkalmakkor meglátogatók neveit tartalmazzák, illetve évszámokat az 1552 és 1934 közötti időből.

4

1 A XVII. század közepén Lublin elveszítette jelentőségét mint vásártartó város. Ennek az volt az oka, hogy ebben az időben Lengyelországban Lublint is érintő háborúk dúltak. A várossal együtt elpusztult a vár is. Lerombolták, felgyújtották, romhalmazzá vált. Az egykori remek épüle35 J. Koziarska-Kowalik, H. Paprocki, Datowanie malowidet w Kaplicy Zamkowej w Lublinie, Studio iMateriaty Lubelskie, 18:1981. 36 T. Marzec, Ottarze zamkowe w Lublinie, Roczniki Humanistyczne. Prace z Historii Sztuki, t. 6:1958/ 4,214-225.0. 37 J. A. Wadowski, op. cit., 62.0. 38 Cudzoziemcy 0 Polsce. Relacje i opinie, wybrat i opracowal J. Gintel, t.i, Krakkó 1971, 106.0. 39 A. Przezdziecki, Jagiellonki polskie, Krakkó 1878, t. 5,35i 0. 40 G. Jakimiiíska, Napisy na scianach Kaplicy Swiçtej Trójcy na Zamku Lubelskim [in:] Kaplica Trójcy Swiçtej na Zamku Lubelskim..., 81-89.0. 41 u.o. tekből csak kettő maradt fenn: a románkori bástya és a várkápolna. Ez az állapot a XIX. század elejéig tartott, amikor Stanislaw Staszic kezdeményezésére a régi vár alapjaira egy reszocializációs mintabörtönt építettek. A kápolna ebben az időben börtönkápolnaként funkcionált, falait bemeszelték, csak a két reneszánsz oltárt hagyták meg. A festmények felfedezését követően a XIX. század végén, megkezdődtek a restaurátori munkák. 1939-ben a kápolna reneszánsz oltárait elszállították és a közeli Szt. Adalbert templomban helyezték el.

4

21939 és 1954 között a vártemplom zárva volt. A börtön felszámolása után a várat a Lublini Múzeumnak adták át, a kápolnában megkezdődhettek a felújítási munkálatok, melyek 1997-ig tartottak. A vártemplom ebben az évben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. ÉPÍTÉSZETE A lublini várkápolna építészeti kutatásait - mint azt már említettük Maria Brykowska vezette. Eredményeit két alkalommal ismertette: először a Művészettörténészek Társulatának találkozóján 1995-ben,

4

3 majd a Lublini Múzeumban 1997-ben a restaurátori munkák befejezésének tiszteletére rendezett konferencián.

4

4 M. Brykowska - több kutatóval szemben - úgy gondolja, hogy a kápolna nem a vár korábbi épületeinek alapjaira épült.

4

5 A kápolna két építési fázisának elkülönítésére irányuló próbálkozások Brykowska szerint tévesek.

4

6 A kápolna Nagy Kázmér idejében épült egy olyan építészeti terv alapján, mely magába foglalta a kápolna teljes, alapoktól kezdődő kivitelezését - a régi erődítmény alapjain. A hajó és a szentély kőalapozása ebben az időben készült el. A kápolna mindkét szintjének fala ugyanazzal a technikával készült, ugyanolyan méretű téglából, ami arra utal, hogy a vártemplom hajója és szentélye ugyanakkor készült. Hasonló technikát alkalmaztak Krakkóban, a Wawelben található Egyiptomi Szt. Mária kápolna építésekor, mely Nagy Kázmér uralkodása alatt készült el, illetve a kafków-i templom, vagy a lublini városfal esetében. Ennek a falazási technikának az a lényege, hogy belülről homokkal kevert mészkőtömbök alkotják, melyeket kívülről téglával fedtek el.

4

7 A kápolna északról és délről is a várfalnak támaszkodott, így a várat körülvevő várfallal együtt a védelmi rendszer része lett. A kutatások vezetője szerint a vár építési munkálatainak felgyorsulása annak tudható be, hogy Nagy Kázmér betegsége miatt 1351-ben hosszabb időt töltött 42 T. Marzec, op. cit. 214-225.0.; Bronisfaw Kopczynski 1918-as szignálású akvarelljén látható a Keresztre feszített Krisztust ábrázoló mellékoltár, 10 évvel később, Kazimierz Wiszniewski templombelsőt ábrázoló képén a feltárt freskók mellett már látható a Rózsafüzér-oltár, a főoltár is. 43 M. Brykowska, Architektúra królewskiej kaplicy Trójcy na Zamku w Lublinie, [in:] Sztuka okolo 1400. Materialy Sesji Stowarzyszenia Historyków Sztuki, Poznan, listopad 1995,

1.1, Varsó 1996. 44 M. Brykowska, Królewska kaplica Sw. Trójcy na Zamku w Lublinie w swietle badaií architektonicznych i porównawczych, [in:] Kaplica Trójcy Swiçtej na Zamku Lubelskim. História, teologia, sztuka, konserwacja, Lublin 1999,25-50.0. 45 A régi vártemplom és a torony várfalban lévő összekapcsolásáról van szó. 46 M. Brykowska, Królewska kaplica...31.0. 47 u.o.