Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Grazyna Jakiminska: A Szentháromság-kápolna

148 GRAZYNA JAKIMINSKA Lublinban - erről tájékoztat Jan Dlugosz

4

8 Az uralkodó feltehetően jóváhagyta a lublini várban végzett munkálatokat. A munkálatokat a hozatott kőművesek, falazó mesterek és kőfaragók az utolsó Piast-házi király haláláig, 1370-ig folytatták. A kutatásokból az is kiderült, hogy bizonyos építészeti elemeket helyi műhelyek készítettek.

4

9 A kápolna kétszintes, tájolt épületként készült el, három oldalról zárt, keresztbordás boltozató szentéllyel, négyszögletes, keresztbordás boltozató hajóval és nyolcszögletű központi támasztópillérrel. A lublini Doppelkapelte megegyezett az Európa-szerte ebben az időben emelt hasonló típusú épületekkel.

5

0 A szinteket falszélességű, falazott téglalépcső kötötte össze. A presbitérium (szentély) a várat körülvevő védőfalöv vonalában helyezkedett el, fedett tornác vette körbe, így a védelmi rendszer egyik elemévé vált.

5

1 A szakrális épület és a védelmi rendszer ilyesfajta összekapcsolása ismert Magyarországon is a Diósgyőri várban, melyet Nagy Lajos 1340-1379 között építtetett.

5

2 A fent említett szentély körüli folyosó párhuzamot mutat a Viandenben található románkori kápolnával is, mely 1351 körül épült.

5

3 A vár védelmi rendszerének és a szakrális funkciójú épületnek az összekapcsolása növelte az építmény védelmi szerepét.

5

4 A templom tornác felőli bejárata az északi oldalon volt, másik bejárata pedig a délin. Brykowska kutatásai szerint eredetileg a földszintet szánták szakrális célokra, majd építés közben megváltoztatták a koncepciót, és a felső szintet jelölték ki a liturgiák számára.

5

5 Ami a XIV. századi épületek építészeti jellemzőit illeti, a hajó megmaradt portáljában KázmeV-típusú kőmegmunkálást figyelhetünk meg. Ez párhuzamot mutat a lublini vár Nagy Kázmér idejére keltezett, fennmaradt, megmunkált köveivel is. Bizonyos építészeti elemek analógiái megtalálhatók Wislicában, a Wawelben lévőÁűzmér-teremben, illetve a Wrocfawban épült Szt. Mária Magdolna templomban.

5

5 M. Brykowska szerint ugyanaz a kőműves műhely építette a lublini várkápolnát és a Domonkos templomot - melynek alapítása szintén Nagy Kázmérhoz köthető. Maria Brykowska szerint az 1996-1997-ben folyó építészeti kutatások rámutattak arra, hogy a várkápolna Nagy Kázmér ideje alatt épült. A kápolna ilyen keltezésével már korábban is találkoztunk Micha! Walicki dolgozatában, aki Nagy Kázmérhoz kötötte a lublini vártemplom építését.

57 M. Brykowska elkülönítette a kápolna építésének első fázisát, melyet 1342-1370 közé tesz.

5

8 Felhívja a figyelmet arra, hogy a lublini vártemplom építészetileg hasonlít több Kis-Lengyelország (Lengyelország déli terüle48 J.Dlugosz,Roczniki...,330.0. 49 M. Brykowska, Architektúra, 128-130.0. 50 M. Brykowska, Królewska..., 32.0. 51 M. Brykowska, Królewska..., 32.0.; az 1955-ben feltárt pártázat maradványai. 52 M. Brykowska, Królewska..., 32.0. 53 u.o. 54 u.o. 55 M. Brykowska, Architektúra..., 138.0. 56 M. Brykowska, Królewska..., 35- 0. 57 M. Walicki, Malowidta scienne kosciota sw. Trójcyza zamku w Lublinie (1418),

Studio do dziejówsztukiwPoIsce, t.3, Varsó 1930, s. 14.0. 58 M. Brykowska, Królewska...,29.0. tei, Krakkó központtal) területén található, állami vezetők által alapított templomra.

5

9 Paul Crossley - aki a kápolna szerkezetét több Kis-Lengyelország területén előkerült templommal vetette össze, illetve elemezte szintén Nagy Kázmér idejére keltezi.

6

0 Hasonlóan datálják a lengyelországi gótikával foglalkozó kötet szerzői is.

6

1 Anna Rózycka-Bryzek, a freskók monográfiájának szerzője 1983-ban arra a megállapításra jutott, hogy ŰZ a nézet, mely szerint a kápolnát 1340 után, a Nagy Kázmér uralkodásának Idején folytatott átépítés során emelték, nem helyénvaló

6

2 Ezt Crossley észrevételeivel támasztotta alá, melyek szerint a lublini várkápolnát megkülönbözteti a többi, Nagy Kázmér alapította és királyi építészek által emelt templomtól a kórus támpilléreinek vastagsága, a támpillérek alapzatának keskenysége, az ablakkeretek és azok illesztése, a kórus kisméretű, keskeny ablakai, a boltozat gyámköveinek elhelyezkedése és a hajóboltozat bordáinak nyers találkozása alapján.

6

3 Végső következtetésként arra jutott, hogy a lublini templomot vidéki kőművesek csoportja építette a XIV. század harmadik negyedében,

6

4 az egypilléres Kázméri templomok mintáját követve. 2000-ben azonban a templomot építészeti szempontból Nagy Kázmérhoz kötötte és elismerte, hogy a szentély 1370 körül épült.

6

5 A lublini templom építésekor is használt tégla volt a XIV. században Lengyelország királyi városainak fő építőanyaga.

6

6 Azt is lehet tudni, hogy a munkát helyi mesterek végezték, ez szintén jellemző Kis-Lengyelország területeire. A vártemplom építésének második fázisa 1395-1416 közé esett, Jagelló Ulászló királyságának idejére.

6

7 Az érvelés alapjait a fentebb említett Jan Dlugosz feljegyzései képezik, valamint a már említett információ az 1407es lublini városi számadáskönyvekből. Az épület építészetileg nem egységes jellegére Jerzy Siennicki hívta fel a figyelmet, aki a templom kriptáját vizsgálta annak törmeléktől való megszabadítása után, a XX. század húszas éveinek elején.

6

8 A kápolna nem csak királyi forrásokból épült, az átépítést bizonyos mértékben a lublini városi tanács is támogatta.

6

9 Ezek a munkálatok nem voltak nagyszabásúak, mégis ahogy Brykowska írja, „jelentősen gazda59 A szerző példaként a Jarostaw Skotnicki által alapított Kurzelów példáját hozza fel, M. Brykowska, Królewska.., 48.0. 60 P. Crossley, Gothic Architecture in the Reign of Kasimir the Great, Krakkó 1985, Bibliotéka Wawelska, nr 7,178,426,450-453.0. 61 Sztuka gotycka w Polsce, szerk. T. Mroczko i M. Arszynski, [in:] Dzieje sztuki polskiej, t. 2: Katalog zabytków, szerk. A. Wlodarek, Varsó 1995,143.0. 62 A. Rózycka-Bryzek, Bizantyrísko-ruskie malowidta w kaplicy zamku lubelskiego, Varsó 1983,11. 0. 63 P. Crossley, idézet A. Rózyckq-Bryzek, Bizantyrísko-ruskie..., 11.0. 64 U.o. 65 A. Rózycka-Bryzek, Freski bizantyrísko-ruskie fundacji Jagietty w kaplicy Zamku Lubelskiego, Lublin 2000,17.0. 66 A. Wyrobisz, Budownictwo murowane w Matopolsce w XIV i XV wieku, Wroclaw 1963. 67 M. Brykowska, Architektúra królewskiej kaplicy..., 132,138.0. 68 J. Siennicki, Koscióf sw. Trójcy w Lublinie, Potudnie, Varsó 1924/1925, z. 1,19-22. o„ z.2, 34-43.0. 69 Lásd fent; ebben az időben a munkák megrendelője feltehetően a lublini helytartó, Piotr Kmita volt, ez a feltételezés a diadalíven látható Sreniawa címerrel kapcsolatos