A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra

nonhalmi főapát elnöklésével, aki közvetlen joghatósággal volt felruházva a rendtagok fölött. A szekularizálódó korszellem segítette az egyes kongregációk szoros kapcsolatának kiépülését, az egyetemes bencés rend arculatának megjelenítését. A világ felé való nyitás egy módosult identitás irányába sodorta a rendet, de ez alapvetően nem veszélyeztette a fundamentumot. Az egyensúly megtalálásában nagy érdemei voltak Kruesz Krizosztom főapátnak (1865-1886), aki a 19. században modernizálta a hazai bencés rendet és főapátsága idején újult meg a külföldi rendházakkal való együttműködés, ami 1893-ban a Szent Anzelm teológiai akadémia megszületését eredményezte. Ennek révén fiatal magyar bencések jutottak el Itáliába, ahol tanulmányokat folytattak. A rend visszaállítása után megnőtt a bencések szerepe a hazai oktatásban, nevelésben, beleértve a külföldön (USA, Brazília) működő, magyar bencések által fenntartott iskolákat.

28 Az államalapítástól a bencés rend női ágának rendháza Kr. u. 1510-ig állt fenn,

29 Somlóvásárhelyen. Korunkban éledt újjá a benedikták tevékenysége Tiszaújfalun, elsősorban a rendszerváltást követően, ahol napjainkban is folyik a szerzetesi élet. A BENCÉSEK ÉS A MEZŐGAZDASÁG Szent Benedek rendalapításától a 12. századig az anyagi kultúrában a bencések képviselték a modernizációt, aminek eredményeként megtanították Európa formálódó nemzeteit a földművelő-állattartó gazdálkodásra. Noha Benedek apát

30 „zárt, önellátásra berendezkedett s a világtól szinte elkülönült kolostori közösség számára írta rendszabályzatát (...) az egyházi és a kulturális élet megszervezése és irányítása révén a társadalmi és gazdasági életben is fontos, kiemelkedő szerephez jutottak. " A Merovingok, s főleg a Karolingok uralkodása idején a kizárólagossá váló bencés rend a kultúra mellett a gazdaságban is vezető szerephez jutott és a világgal való kapcsolata többek között a mezőgazdasági kultúra által teremtődött meg. A feudális társadalom és gazdaság a földbirtokra épült. A korai középkorban „a monostorok voltak a nagy földbirtokosok, következésképpen övék volt a hatalom, ők irányították a népeket. "-írja Schmitz, Ph.

31

A fennmaradó birtokösszeírások elég pontos képet adnak a monostorok mezőgazdasági termeléséről, jelölvén a bérlők nevét, földművese28 Ua.44329 Ua. 444. Az 1920-as évektől Tiszaújfalun alapított Szent Benedek Leányainak rendháza a Kiskunfélegyháza-Csongrád-Alpár települések által határolt területen fekszik a Tisza jobbpartján. Ezen a tájon a korábbi századokban is éltek bencések. Csongrád fölött a Tisza balpartján állott Ellésmonostora, amely eredetileg a Bor-Kalán nemzetség birtoka volt. Az 1990-es években egy háromhajós templom maradványait tárták föl a régészek. 12-13. századi kőfaragványok kerültek a felszínre. A népnyelvben, mint a vármegye nevét adó település helynevei között, Elléspart néven maradt fenn az egykori férfi bencés monostor emléke. Lásd: Takács I. szerk. (2001): 542. Kiegészítésként elmondható, hogy a jelen tanulmány szerzője Csongrád szülötteként ismeri az Árpád-kori bencés monostorról fennmaradt emlékeket, melyeket megőrzött a közemlékezet. 30 Csóka L. I. (i969):i02-i03. 31 Schmitz, Ph. III. (20o6):9-i2. ik, szolgálóik számát, a szolgáltatásokat: pénzt, robotot. Ezek a szerzetesi levéltárak becses forrásai a falvak gazdálkodásának. A birtokkimutatások alapján képet alkothatunk a földbirtok jellegéről, a termelés kultúrájáról. A korai középkorban egy-egy apátság gazdálkodási rendszere tökéletesen megfelelt a 800-ban, Nagy Károly által kibocsátott Capitularede Villisnek. A monostorok működésének vagyoni alapját a földbirtok teremtette meg, amelyeta wV/otermelési rendjének megfelelően műveltek. A monostori birtok

32 sajátkezelésű birtoktestre és a bérlőknek adott földterületekre oszlott. Az előbbit szolgákkal, szabad napszámosokkal és bérlőik „besegítésével" művelték. Az irányítás, ellenőrzés a szerzetesekre hárult. A bérleti művelés módosított formája, az örökbérlet, Mauroaldusíathi apát révén terjedt el a becések gazdálkodásában. A korai középkor bencéseinek az agrárkultúrára gyakorolt hatása két területen mutatkozott meg: I. / a germán törzsek által lakott területeken erdőírtással és a mocsaras területek lecsapolásával tették művelésre a I kalmassá a tájat. A Kr. u. 8. században pl. Fulda, Heidenheim környékén az erdőírtásokon ésa lecsapolásokon kívül folyószabályzást is végrehajtottak, sőt csatornákat ástak, utakat, hidakat építettek. A letelepedett apátsági népesség településeiből majorságok és falvak alakultak ki. 2. / A szemtermesztés mellett a belterjes ágazatokra is gondot fordítottak. Hiszen ismertékaz antik világ agrárörökségét, a római szakírók főleg gyakorlatból eredő munkásságát. A farfai monostorból terjedt el Columella: De re rustica című munkája, amely napjainkban is haszonnal forgatható. Egyúttal a Regula is sokszor említi a kertet, a gyümölcs-főzelékfélék stb. szerepót a kolostori háztartásban. A bencések kertkultúrája mit sem veszített időszerűségéből, amire példa a fűidül apátság, ahol már több mint egy évezrede ugyanazon kerti növények, ugyanolyan módon történő művelése folyik. A kolostori kertkultúra vezérfonalát jelentő Capitulare de vil lis

33

, noha Nagy Károlynak vagy Jámbor Lajosnak köszönhető, népszerűsége nem királyi parancsként való kiadásában rejlik, hanem „a bencések kertészeti tudományában. " Minden valószínűség szerint egy bencés szerzetes fogalmazta meg, papírra vetve azon ismereteket, amelyeket Itáliából hoztakmagukkal. Ezazt jelenti, hogy,,.. .a kolostorkert eredetében a császári Róma hagyatéka, kertészeti rendszere és növényei azonosak az itáliai ókori parasztkertekkel, ami római kertészeti írók munkáiból (pl. Columella) könnyen megállapítható. " A kolostorkertek közvetítésével lényegében az antik Róma öröksége élt tovább a Kárpát-medence parasztkertjeiben is. Mindez a bencéseknek köszönhető! A szőlőművelésben™ a bencések szintén jeleskedtek, hiszen a bora miseáldozat egyik fontos „kelléke" volt. Érdekes megfigyelni, hogy a Római Birodalom északi határa nagyrészt a szőlő akkori termeszthetőségi határáig terjedt. Ezt a természeti feltételt a bencések a monostorok alapításánál is számításba vették. A szőlőművelés jelentőségére utal, hogy Arnulf király a Kr. u. 9. század végén 140 szőlőt adományozott a regensburgi 32 Csóka L. I (I969):i35-13733 Rapaics R. (i932):24-25. 34 Csóka L. I. (i969):i37-