A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra
teles képet alkotni a kezdetekről. A bencések megjelenése a Kárpát-medencében a hittérítés megindulását jelenti. Név szerint ismert: Prunwûrd (Brúnó), Adalbert, Radia (Sebetyén?), Querfurti Brúnó, noha ennél jóval többen jöttek a magyarok közé. Pannonhalma, Bakonybél, lalavár, Zobor, Csanád monostora az első alapítások közé tartozott. A többi Árpád-házi király is követte Szent István példáját. Sár (Mátraalja), Tihany, Szekszárd, Garamszentbenedek, Mogyoród, Szentjobb, Báta, Kolozsmonostor, Somogyvár, {ü\ma)Földvár, a bencés rend kirajzásának újabb színterei. Főúri alapítású monostorokról is tud az utókor. De Kr. u. 1142-ben megszűnt a bencések kizárólagossága, mert //. Géza hívására bejöttek a „fehér bencések", a ciszterciták (cikádor), jelenlétük III. Béla idején vált igazán szembetűnővé, amikor Kr. u. 1179-ben francia cisztercitákat telepített le. Kolostoraik közül napjainkban a zirci apátság utal egykori szerepükre. Megjegyzendő, hogy királyaink a 12. századtól inkább a cisztercitákat és à premontreieket részesítették előnyben a bencésekkel szemben. A tatárjárás és a kolduló rendek megjelenése kedvezőtlenül hatott a monasztikus rendek újabb kolostoralapítására. Általában a rendek iránti érdeklődés hanyatlása és az említett történelmi körülmények különösen a bencéseket sújtotta. VI. Kelemen pápa tudomására jutott, hogy a tatárok pusztítása után több tucat bencés monostor más szerzetesrend {s a világi papság kezébe került. Ennek ismeretében XII. Benedek pápa kötelezően előírta, hogy az elidegenített apátságok a bencések tulajdonába kerüljenek viszsza, továbbá az esztergomi és kalocsai érsekség területén lévő monostorok egy rendtartományba tartozzanak. A körülmények dacára, azonban a 13. században is létesültek még monostorok. A szép számmal előforduló monostor ellenére nagy apátság csak Pannonhalma ós Pécsvárad volt. A ciszterciták „házainak" száma a bencésekhez képest jóval kevesebb volt, ami rendjük létszámbeli előírásából és szabályzatukból adódott. A feudális gondolkodásmód 17 szerint a monostor az adományozótól anyagi függőségbe került, ami még az apátválasztást is befolyásolhatta, így a monostor alapítási célkitűzésétől merőben elütő világi közegbe jutott, sőt beépült az államrendszerbe is, az apát főpapi jogállása révén. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a szerepkörről, amit egyegy monostor a kultúra, tudomány, írásbeliség terén betöltött, közjogi feladatokkal társulva (hiteles helyek). III. Béla ismerte el 18 - egyedül - a ciszterciták kánonjogi különállását, így azok csak a királyi birtokokon alapítottak rendházat. Ez alól kivételnek pápai kancellária registrumai, iratai, melyek III. Incétől (1198-1216) kezdve jórészt fennmaradtak, Tolnai Máté pannonhalmi főapát (1500-1535) állítólagos monostorkatasztere, Pázmány Péter korabeli apátság jegyzéke stb. segíthetnek e kérdés tisztázásában. Hiszen ez még napjainkban sem zárult le. A jelenleg is folyó régészeti feltárások nagyban hozzájárulhatnak a pontos kép megrajzolásához. 17 SomorjaiÁ.(i98i):425. 18 Ua. 426. Zirc maradt fenn folyamatosan a 12. században alapított cisztercita apátságok közül, amelyet Kr. u. 1182-ben alapított III. Béla, Egres (1179), Pilis (1184), Szentgotthárd (1184) mellett. Lásd: Hmay F. -Lékoi H. : A zirci apátsági templom. H. n. 2007.1. Személyes hangvételű összeállítás a bencés-cisztercita rend közös gyökereiről és különbözőségéről: Naszályt E. : Csúcsok és szakadékok. Bp. 1982. (Zirc „Nova Claravallis" alapításának 800 éves jubileumára. ) számított Bélapátfalva, a 25 cisztercita rendház között. A ciszterciták hazai földön - amint a fentiek is jelzik - már kezdettől fogva szorosabban kötődtek a központi hatalomhoz, minta bencések. A korai időszak legkiemelkedőbb bencés személyisége, a pannonhalmi Oros apát 19 volt, akinek munkálkodása a Cluny-i reformtörekvések kibontakozásának időszakára esett. Ez a mozgalom csak az első lépést jelentette a bencés rend szervezett működésének megteremtése útján, amely lényegében a ciszterciták föllépésével teljesedett ki. Ami hátrányt jelentett: az egyes apátságok saját hagyományaik szerint rendezték belső életüket, az egyetemesség továbbra is váratott magára. Tolnai Máté 20 pannonhalmi apát nevéhez fűződött a hazai bencés kongregáció megszületése. De a hazai monostorok közösségi hálózatának kiteljesedését a török megjelenése megakasztotta. „A középkori magyar állammal és kereszténységgel egyidős magyar bencés szerzetesség ugyanezzel azállammal, nagyhatalommal együtt semmisül meg. " 21 A török hódoltsággal lezárult a különálló apátságok korszaka, innen kezdve napjainkig az erős központosítás jellemzi a rend működését. 22 A17-18. századtól már kevesebb helyen, de rendházanként több szerzetessel folyt a hitélet. A tridenti zsinattal (Kr. u. 1545-1563) új keretek közé került a katolicizmus és ez a szerzetesi élet megújulásának is tág teret nyitott. A török hódoltság idején többször hadszíntérré vált Pannonhalma csak később léphetett az újjászületés útjára. Bécs 1683. évi ostroma ismét elpusztítja Szent Márton hegyét 23 , bár a szerzetesi élet nem szűnt meg. Bakonybél, Dömölk, Tihany, Zalavár szintén csak évtizedekkel később tudta betölteni szerepét. „A többi elenyészett bencés apátság csak címében élt tovább. " 24 Pannonhalma mai képe alapvetően Sajghó Benedek (1722-1768) főapátnak 25 köszönhető, akinek tevékenysége a felvilágosodás századába esett, abba a korszakba, amelyben azállam és a közgondolkodás az evilági hasznosság mércéjével ítélte meg a szerzetesi életet. //. 7dz5efi786-ban feloszlatja a bencés rendet 26 , amely másutt a forradalmi események hatására következett be, karöltve a szekularizációval. A politikai események következményeként a 19. század elején a bencés apátságok száma Európában a rend történetének mélypontjára süllyedt. De Nyugat- Európában egyúttal mutatkoztak a talpra állás jelei is, ami a bécsi udvart is arra ösztönözte, hogy visszaállítsa a rend hazai működését. Ez 1802-ben következett be, 27 ami egyúttal a középfokú oktatás megindulását jelentette pl. Pannonhalmán, új feladatként a pasztorációs munka mellett. Ebben a században formálódott a Pannonhalmi Szent Benedek-rend elnevezés, amely az országban lévő bencés rendházak összességét takarta, a mindenkori pan19 Ua. 428-429. 20 Ua.430. 21 Ua.431. 22 Ua.432. 23 Ua. 433-43424 Ua. 434- Részletesen: Sörös P. : A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Az elenyészett apátságok. XII. /B., Bp. 1912. 25 Ua.435. 26 Ua.436. 27 Ua. 437-440.
