A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: A gótikus és reneszánsz építészet múzeumpedagógiai feldolgozása

Lengyelország 32. A krakkói Mária templom 33. A templom belseje 34. A krakkói Mária templom... Posztóház 35. A krakkói Koronázó templom a Wawelben 36. Amalborkivár 37. A gdanski dóm Mogyowrszág 38. A pesti belvárosi templom 39. A budai Mátyás templom 40. A budai Mátyás templom a Várban (belső kép) 41. A soproni ferencesek temploma 42. Az avasi (Miskolc) templom 43. A szepescsütörtökhelyi templom 44. A kassai dóm 45. A nyírbátori templom belseje 46. A szegedi alsó-városi templom belseje 47 A kolozsvári Szent Mihály templom 48. A Vajdahunyad vára 49. Budai gótikus lakóház a Várban FELADATLAP A GÓTIKUS STÍLUSÚ ÉPÍTÉSZETHEZ 1. ) Milyen történelmi, illetve gazdaság- és társadalomtörténeti alapon fejlődött ki a gótikus stílusú építészet? 2. ) Melyek a gótika építészeti jellegzetességei? Hasonlítsa össze a román stílussal. 3. ) Rajzolja le (vázlatosan) a gótikus építészet nagy technikai újítását a támív szerkezetet! 4. ) Milyen díszítő elemek tették esztétikussá a gótikus katedrálist? (Pl.: a párizsi Notre Dame-nál) 5. ) Milyen célokat szolgált a gótikus világi építészet? 6. ) Melyek a legnevezetesebb gótikus egyházi műemlékek Európában? (országonkénti felsorolás) További világi műemlékek: a. ) Eranciaországban b. ) Itáliában c. ) Németországban d. ) Angliában e. ) Lengyelországban f. ) Ausztriában g. ) Csehszlovákiában h. ) Magyarországon 7. ) Foglalja össze, jellemezze a gótikus stílusú építészetet! 8. ) Fejtse ki a gótikus építészet művészettörténeti jelentőségét! A RENESZÁNSZ ÉPÍTÉSZET Pedagógiai bevezetés A reneszánsz stílusú építészet ismertetése fontos követelmény, illetve tananyagrész nemcsak a történelem hanem a művészettörténet tanítása során is. Továbbá a művészeti ismeretek, a képzőművészet és az iparművészet története, valamint az építészettörténet tantárgy keretében a szakközépiskolában és technikumban. A történelmi, művészettörténeti szakkörök is foglalkoznak ezzel a témával. A szövegesfeldolgozásban, illetve a magnószalagon előadva - bevezetésként-felvázoltuk a reneszánsz történelmi-társadalmi-politikai hátterét, ugyanakkortanulságosan, építészettörténeti hitelességgel az európai reneszánsz építészet egyes igen nevezetes korabeli műemlékeivel is fogalakozunk. Bemutatjuk a reneszánsz stílus jellegzetes építészeti vonásait, sajátosságait, s egyben összefoglaljuk annak lényeges jellemzőit. A diapozitív-sorozat 36 db. diakockát foglal magába. A hangszalag mintegy 30 percnyi időtartamú. így tehát még a kiegészítő tanári magyarázatra, vagy a kiadott feladatlapok kitöltésére is jut idő. A RENESZÁNSZ ÉPÍTÉSZET Kísérőszöveg 1. hang: A XIV-XV. századokban kiteljesedő kézműipari forradalom, a pénzgazdálkodás, a központosított monarchiák következében Európa több állama gazdasági virágkorát élte. Itáliában és Franciaországban egyes városok nagy gazdagságra tettek szert. Közülük különösen Firenze emelkedett ki vállalkozóinak nagy hasznot hozó posztó-manufaktúráival, bankjaival, kereskedelmével. A tőkefelhalmozásnak a következményei nemcsakgazdasági-társadalmi, hanem szellemi, erkölcsi vonatkozósban is nagy jelentőségűek. így pl. a humanizmus kiteljesedése egy új stíluskorszaknak - a reneszánsznak - válik jellemző vonásává (olaszul: rinascimento, franciául: renaissance). E korszak embere már nemcsak a túlvilág felé tekint, hanem fő célját élete megszépítésében látja. Úgy, ahogyan azt az ókori görögök és a rómaiak tették. Éppen ezért ez az irányzat az ő szellemük, kultúrájuk feltámasztására és továbbfejlesztésére törekszik. Ezt követi az antik irodalom s a művészet újjászületése, ami kiapadhatatlan, megújító forrásul szolgált. Az ember figyelme, szeretete a természet felé fordul. Ez a korszak művészeit tartalmasabb, reálisabb ábrázolásra késztetni. 2. hang: A humanizmus, az antikvitás s a természet iránti érdeklődés vonzóvá teszik ezt az új stílust. A virágzó középkor emberének gondolkodása, világszemlélete, életformája megváltozik, elvilágiasodik. Ezt segíti a feltörekvő polgárság, a földrajzi felfedezések és a reformáció is. Európa-szerte mélyreható változások következnek be, mind az anyagi, mind a szellemi kultúra fejlődésében. Mindez kifejezésre jut