A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: A gótikus és reneszánsz építészet múzeumpedagógiai feldolgozása

a művészetekben is. A reneszánsz művészóriásainak sokoldalú munkássága nyomán kiemelkedően örökértékű, világhírű műalkotások születnek. 1. hang: Az új stílusú monumentális épületek megrendelője az egyház. Nagyméretű templomok, kolostorok, kórházak, iskolák építésére ad megbízást. Továbbá a megrendelők a világi hatóságok, amelyek városházákat, kereskedő csarnokokat, könyvtárakat, s egyéb középületeket építtetnek. A gazdag polgárság és a nemesség pedig a városokban reneszánsz stílusú palotákat, vagy kertes kastélyokat emeltet. Mindez bizonyítja, hogy az építészet összefüggésben van a társadalom gazdasági és kulturális helyzetével, gyakorlati és esztétikai igényeivel. 2. hang: A reneszánsz építészet jellemzői: A hosszanti tórkiképzés mellett gyakorivá válnak a centrális térelrendezések (köralaprajz, sokszög, stb.). A hosszházas templomoka román stílusú korszak baziiikás rendszerét követik. Azt azonban kápolnákkal és sekrestyékkel egészítik ki. Ismét jelentős szerepet játszik a szimmetria. A reneszánsz ugyanis szabályos épület és települési alaprajzokra törekszik. Nyugodt, mértéktartó, kiegyensúlyozott tömeghatásra épít. Már nem a magasba törés a cél, mint a gótikában, hanem az alacsonyabb épületek kialakítása. Vízszintes kiterjedésben fejlesztett, s többnyire kupolával fedett templomokat építenek. Azok kereszthajói fölé emelik a kupolát, amit gyakran felülvilágító építménnyel, ún. lanternával egészítenek ki. Igen kedvelika díszes, kazettás mennyezetet. Egyes székesegyházakban azokat vékony aranylemezzel vonják be. thang: Mind az egyházi, mind a világi építészetben az épületek tömegeit az arányok, valamint a gondosan kiképzett nyílásrendszerek teszik esztétikussá. A falazáshoz, az áthidaláshoz, a boltozatokhoz építőanyagul főként a téglát és a követ használják. A homlokzatok kiképzéséhez pedig faragott követ, márványt, illetve burkoló márványlapokat vagy díszes vakolást alkalmaznak. Az épületeket többnyire nyereg, vagy kontytető fedi, arra cserép vagy pala kerül. A belső falfelületeket márványlapokkal fedik, vagy stukkóval burkolják, vakolják. Gyakran alkalmazzák a freskófestést. 2. hang: A reneszánsz építészet az antik római építészet elemeit és homlokzati rendszerét veszi át és fejleszti tovább. Az oszloprendeknek lényeges szerepük van. Azokat támaszként vagy változatos kiképzésben a homlokzatok tagolásánál is használják. Az ablakok többnyire félköríves ikerablakok, vagy egyenes záródásúak, sokszor tympanonos dísszel kiképzettek. A kapuk sugaras hézagolásúak, íves vagy lépcsős körvonalúak. 1. hang: A reneszánsz palotahomlokzatok klasszikus típusait is Itáliában alakították ki. Gyakoriak a toszkán (simatörzsű) oszlopos, nyitott loggiák mint tartozékok. A termek mennyezetét rendszerint kazetták díszítik. Azokat rozettákkal (rózsaalakzat), különféle faragásokkal, aranyozással vagy festéssel díszítették. Ebben a korszakban az építést már világi mesterek, tervezők, illetve építőcéhek, páholyok vállalják. A durvább tömegmunkát (pl. a földmunkálatokat, a falazást stb.) a bérmunkások és a jobbágyok végzik. 2. hang: Ha a reneszánsz építészet világhírű nevezetességeivel szeretnénk megismerkedni, akkor először Firenzébe menjünk. Erről a városról méltán mondhatjuk, hogya reneszánsz bölcsője volt. Itt a korai reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, a Brunelleschi által tervezett Lelencház (Ospedale degli Innocenti). Loggiás földszintjét, homlokzatát már reneszánsz építészeti elemek díszítik. A Pazzi kápolnát, továbbá a Pitti palotát is Brunelleschi tervezte, (dia: 1., 2., 3., sz.). A Rucellai palota homlokzatát hálószerkezetes kiképzéssel díszítette a neves építész: Alberti (dia: 4.sz.). Ebben a városban az építőművészet kiemelkedő alkotása még a Strozzi, a Medici és a Gondi palota is (dia: 5., 6., 7. sz). 1. hang: A Rómábantalálhatóreneszánszstílusú épületek közül nagy figyelmet érdemel Bramante köralaprajzú kiváló alkotása: a Tempietto (templomocska) (dia: 8. sz.), melynek kupolamegoldása - a firenzei dóm kupolájával együtt - mintául szolgált Michelangelónak is, amikora Szent Péter bazilika gigantikus méretű kupoláját tervezte. Ez a bazilika az érett reneszánsz építészet legmonumentálisabb, legszebb alkotása. 211 m hosszú, és 136 m magas a lanternával együtt, (dia: 9.SZ.). A főhajó mennyezetének magassága 44 m. A kupola meredek íve a dobbal együtt mintegy 75 m (dia: 10.S1). Annak átmérője: 42 m 60 cm. Ez a bazilika több ezer ember befogadására alkalmas. A főbejárat közelében lévő oldalkápolnában helyezték el Michelangelo csodálatosan szép, kétalakos márványszobrát: a Pietát. A székesegyház látogatói abban is gyönyörködhetnek. 2. hang: Az érett reneszánsz egyik legméltóságteljesebb palotája Rómában a Palazzo Farnese, melyet Michelangelo fejezett be Sangallo halála után. A klasszikus díszítő elemek mértéktartó alkalmazása a külső kiképzést illetően a korszellemét, hangulatát idézi (dia: n.sz.). Michelangelo tervezte a Capitolium terét és épületeit is (dia: 12., 13., sz.). 1. hang: A velencei Szent Márk téren található könyvtárpalota a fejlett reneszánsz korában épült Sansovino tervezése alapján.