A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Néprajz, kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: „Sorsunk nézzük, ha egymást nézzük mi…” Ady Endre debreceni fényképei

trónolt a nagytiszteletű Szerkesztő Úr. Az elsőben három kopott íróasztal, telerakva összevissza szórt újságokkal, folyóiratokkal. Az egyik asztalnál Sipos, a másiknál Ady rótta a hosszú kutyanyelveket" - de hogy mind a hárman együtt lettek volna, olyan eset nemigen fordult elő.

38 A Debreczen mára harmadik lap volt, amelynek Ady hivatalos munkatársa volt a városban (külsősként ugyanis egyidejűleg az összes többit is ellátta versekkel, alkalmi írásokkal) de ez volt az első tudatos választása: a lap szellemisége megfelelt neveltetésének és világképének. Ebben az évben, a lap nyolc oldalának megtöltését naponta, másod-harmadmagával végezve tanult bele igazán az újságírásba, a lapkészítés rutinjába, itt jelentek meg első komolyabb publicisztikái is, (bár még korántsem a Nagyváradi Napló színvonalán), és ennek a lapnak a kiadója nyomtatta ki első, Versek címen megjelent kötetét is, még ebben az évben. Ezeknek a verseknek a lapokban való megjelenése, az önkópzőköri előadásokon, matinékon való felolvasása révén a szép, fiatal poéta csakhamar hatalmas népszerűségre tett szert városszerte - elsősorban a diákok és diákkisasszonyok körében. Ha délután végigment a korzón, „a Kossuth utca sarkán lévő »majomszigeten« ahol a déli órákban a fiatal dandyk és katonatisztek óraszámra nézegették a sétáló nőket, öt-hat iskoláslány várt Adyra, hogy bájos mosolyukkal üdvözöljék. Ady már tudta, hogy a Dóczi-intézet növendékei mikor érnek az iskolából az utca sarkára, s el nem mulasztotta volna a diáklányok mosolyát, amelyre kalapemeléssel és visszamosolygással válaszolt.... A városi tanács ülésén vagy városházi riportkörúton, ha a Nagytemplom Rákóczi-ha ran g ja délben az elsőt kondította, Adyt a legérdekesebb közigazgatási ügy sem tudta visszatartani attól, hogy leszaladjon az utcára az iskoláslányok üdvözlésére."

39 Amikor pedig májusban, egy félreértésből kifolyólag, újságíró-önérzetét védelmezendő, kardpárbajba keveredik a fiatal huszártiszttel, Geréby Pállal, és 12 centiméteres vágást szerez a fején, - ahogy a tudósítás beszámol róla, „szerkesztőségünkben egész nap cseng a telefon, s kérdéseket intéznek hozzánk állapota iránt. A beteget különben elárasztják küldeményekkel, s ezek között nagy szerepet játszik az erősítő bor és cognac. A beteg poéta ezen az úton is megköszöni az ismerőseinek és jóakaróinak szíves érdeklődésót."

40 Szép Ernő minderre így emlékszik kissé legendásítva, de igen jellemzően, 14 éves diákkorából: „Egy délben volt, húsvéttájt, korzóztunk mi, kisdiákok is a szép napsütés alatt. Szembe jött ez az érdekes társaság: Ady Bandi középen, Princesszasz volt a szájában, úgy beszélgetett, nevetések közt: a feje búbjáig körül volt fáslizva fekete selyemmel. Kétfelől egy-egy jogász barátja karolt belé. Párbaja volt Ady Bandinak... Bámultam, hogy szívja a Princesszaszt, beszélés közben s egy kezével sem tudván hozzányúlni. Ady Bandinak híre volt köz38 Korsós Zoltán: Emlék Ady debreceni korából és Szathmáry Zoltán: Ady Endre és a Bunda. In: Kovalovszky, 179., 239-240. Külső munkatársai a Debreczennek ugyan „gyéren vannak" (Janus, 8.), de vannak: az itteni tárcaíró és humorista, a Pestről érkezett Falk Richárd volt például Ady egyik párbajsegédje. 39 Balassa Sándor: Ady Endre debreceni jogász és újságíró korából. In: Kovalovszky, 7940 Debreczen, 1899- május 6. és Debreczen Nagy-Váradi Értesítő, 1899. május 7. In: Kovalovszky, 66. 4. kép Gondy és Egey: Ady Endre portréja Kíváncsi Iliinek dedikálva, Debrecen, 1899 tünk; jogász volt, de már szerkesztő volt. Ott a korzón egy fiú azt mondta, hogy ez már legalább a tizedik párbaja Ady Bandinak. Hogy verset ír, azt mi nem tudtuk. Az érdekes társaság egy darabig tüntetett a korzón, folyton mögéjük tolakodtunk hallgatózni, egyszer csak bevonultak a Márkusféle sörcsarnokba, s vége volt."

41 Mindezt azért mondjuk itt el ilyen részletesen, mert az emlékezések szerint a szóban forgó kép elkészültét a fenti körülményeknek köszönheti. Hozzávehetjük még, hogy Ady ekkor a Debreczen szerkesztőségében összefuthatott néha a főszerkesztő barátjával, a városi tanácsot dörgedelmes függetlenségi hangvételű cikkekben ostorozó Gondy Károly fényképésszel, akinek házában - az összefonódások ékes példájaként - a lap előző segédszerkesztője, ekkor alkalmi munkatársa, Király Péter ügyvéd is lakott ebben az időben.

42 Könnyen lehet, hogy Gondy ajánlotta fel a lehetőséget Adynak: csináltasson magáról fényképet a seb kezelhetősége miatt leborotvált hajával: hadd lássa mindenki, nincsen semmi baja. 41 Szép Ernő: Hortobágy. In: Kovalovszky, 127-128. 42 Bartha Mór önéletirata. In: Kovalovszky 216., Debreczen, 1899. október 7.