A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Néprajz, kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: „Sorsunk nézzük, ha egymást nézzük mi…” Ady Endre debreceni fényképei

tőségben, három ember helyett is dolgozik kis fizetésért és soha senkit sem bánt vagy meg nem sért." 27 Szini ezt akkor már nyugodtan megte­hette: tüdőbaja miatt fiatalon nyugdíjazták tanítói állásából, s a beteg­ség néhány éven belül el is vitte. A korpulens Fittler Jenő, a „croquis-író", szintén jogászból lett újságíróvá, de továbbra is közigazgatási tisztvise­lőkónt dolgozott, miközben vadászéletből vett tárcáit írogatta az újsá­goknak és főmunkatársa volt az Ellenőrnek. 28 Tar Zoltán Adyhoz hasonló kiugrott jogász lehetett, 29 Zoltai pedig, a tudós felelős szerkesztő, ekkor már debreceni levéltárnok, a leggyorsabb tollú és lábú debreceni újság­író, a hivatalos órákon kívüli idejét a levéltárban töltvén, csak kora reggel, illetve 12 és délután 3 között van jelen a redakcióban, bár néha éjszaka is bemegy, meghallgatni a friss híreket. 30 Mindebből látható, hogy a munka­társak, hivatali kötelezettségeik lévén, naponta igen kevés időt tölthettek csak el együtt, a szerkesztőségben - a két-három állandó munkatárson kívül a lap szerzői fizetség nélkül, lelkesedésből, a közlésvágytól hajtva végezték munkájukat 31 - a lap főszerkesztője, Koncz Ákos levéltárnok, „a Szomorú órák vidám szerzője" nem is jelent meg a fotózásnál, „mert neki más foglalkozása is van". 32 „A lapnál különösen dél tájban és este 5-től 6 óráig uralkodik nagy élénkség. Igen sok a bejáró munkatárs és vendég. Igazi jó hangulat van ilyenkor. Színház után ismét összeverődik egy kis társaság" 33 - írja a következő évben a Debreczeni Ellenőr egy munkatár­sa; ahogy a szintén reggel megjelenő Nagyváradi Naplónál se volt más­képp, ahol három év múlva már Ady is dolgozik. A munka ott is délután 5 órakor kezdődött, akkorra kellett mindenkinek bent lennie a szerkesztő­ségben. „Bent a szerkesztőségben négy festett asztal sötétedik egymás mellett.... Ki mit ír? - kérdi Ady. Kutyanyelvek vannak már előtte. Elő­szóra Pesti Tudósító anyagát nézi át. Pestről expresszlevélben küldik - ha már megjelent- a déli órákban utcára kerülő Magyar Estilapot az ország­gyűlési, politikai és más híranyaggal. Ha fontosabb esemény történt, éj­szaka telefon érkezett. A szobában a munkatársak hangtalanul dolgoznak, a füstöt vágni lehet. Serceg a gázlámpa, bántóan kénessárga a lángja.... Az olló csattog, harapdálja a papírt. Dolgozik a ragasztó is, gyűlnek a más lapokból összeollózott hírek. Csak cím kell, meg néhány szavas beveze­tés, és a cikk máris mehet a nyomdába. A kéziratkosárka csakhamar tele is van". A vezércikket Ady írja: „maga elé simítja a kéziratpapírokat, és ír. A cigaretta nem kerül ki a szájából. Frissen hegyezett ceruza van a kezé­27 Janus, 20. Szini Péter (1860-1906) állami tanító, mesék, versek, regények és színda­rabok igen termékeny szerzője. Ady Versek kötetéről ő írt kritikát az Ellenőrbe. 28 Janus, 23. Fittler Jenő (1855-1905) egy debreceni primadonna férjeként, ideiglenesen tartózkodott Debrecenben 1896-1904 között, közben közigazgatási gyakornokként viselt hivatalt, de a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének debreceni választmá­nyi tagja is volt. Az ipartestület elcsalt jegyzőválasztási ügyében Ady újságcikkek so­rozatában állt ki mellette 1899 januárjában. 29 Kovalovszky, 16,83. Tar Zoltán {1880-1941) később főlevéltáros lett Ung megyében. 30 Janus, 22. és Sőregi, 27-32., 37­31 „A debreceni s általában a vidéki lapok szépirodalmi művekért s a külső munkatár­sak cikkeiért... nem szoktak fizetni." Vö.: Kardos Pál: Tóth Árpád, a debreceni hírlap­író. In: Irodalmi tanulmányok. Budapest, 1979.103. 32 bi.: A modern irodalmi kiskátéból. Debreczen, 1899. július 19. In: Vezér, 526. 33 Janus, 8. ben, és nyurga, pipiskedő betűket ír a keskenyre sikerült kutyanyelvek­re.... Meddig írta a vezércikket? talán egy óráig is. »Még két városi cikk, hír erről, hír arról, valami színes holmi is kellene még«.... Mikor a lap úgy-ahogy kész volt, csak a színházi kritika hiányzott, Ady is készülődött. A színházban ma este premier - Ady a kritikus.... Már indul is a szer­kesztőség a színházba. Ady egy felvonást végigásítozott, s máris ott ül az Emkében, törzsasztalánál - színházi kritikát ír. De jön a maszatos nyom­dászinas, hozza a lap levonatait. Ady mindent elolvas, itt is, ott is sajtó­hiba. Dühös, de már gyűlnek körülötte a fiúk. Na, gyerünk a Bodegába a színészekhez!" - olvashatjuk a kortárs emlékezésben. 34 Mindebben csak annyi lehet a különbség, hogy a kép készültének ide­jén Debrecenben még nem Ady, hanem Zoltai a lapért felelős szerkesztő, színház után pedig a szemközti Angol Királynő Ady által Bundának ke­resztelt melléktermében gyűlnek össze: hajnalig... a következő évben, a délután megjelenő Debreczen számára mára publicisztikák, bökversekés tárcák is a Bundában születnek: lefeküdni, pihenni nincsen idő. 4. PÁRBAJOS PORTRÉ 35 A 21 éves Ady Endrét ábrázoló műtermi fotó jelenleg öt eredeti pél­dányban ismert: három a PIM-ben található (belőle kettő dedikálva), ket­tőt pedig a Déri Múzeum őriz a fényképész eredeti utánrendelő-könyveibe beragasztva. Valamikor lehetett még egy, Kardos László birtokában is, hiszen azt a kép első megjelenési helyén, 1922-es Ady-könyvében, rajta Ady jól kivehető dedikációjával, publikálta, de ennek mára nyoma veszett. Nem tudhatjuk, eredetileg mennyi készült a képbői, csak ez a fél tucat, vagy talán egy tucat is, ahogy az ilyen, úgynevezett vízitméretű képek­nél szokásban volt: a kép készültekor, 1899-ben 12 ilyen képért körülbe­lül 8 koronát kellett fizetni. 36 Igaz, a Gondy-Egey fényképgyűjteményben fennmaradt, Debrecenben őrzött példányok nem képezik a tucat részét, hiszen azokat nem adták át a megrendelőnek: ezek „anyaképek", azaz re­tusálatlan, első levonatú pozitívok, amelyeket az esetleges későbbi után­rendelések megkönnyítése kedvéért tett el a fényképész - így csak négy forgalomba került darabot azonosíthatunk. Az anyaképek és a kartonra kasírozott, végleges darabok között nincs lényegi eltérés, csak a sfumatót erősítette fel a fényképész a kép alsó részén, hogy eltakarja a zakó ha­nyag gombolását. 1899-ben, az egyetlen teljes évben, amelyet Ady Debrecenben, jogi tanulmányait végképp odahagyva, már mint főállású újságíró töltött, a Debreczen című harcos függetlenségi napilapnál volt segédszerkesz­tő. 37 A lapnál a főszerkesztő Bartha Móron kívül mindössze két fizetéses belmunkatárs dolgozott, Ady mellett ekkor Sipos Béla, egyetemi kollégá­ja, lakótársa és kenyeres pajtása, a démon, aki Adyt az újságírás felé csá­bítgatta. A Piac utcán „a redakció két alacsony szobából állott. A belsőben 34 Haraszthy Lajos: Adyval Váradon. In: Kovalovszky, 736-738. 351.153/1923: Gondy és Egey XXVII.1196., XXVIII.i. és PIM MT 2040/1-3. 36 hirdetés 371899. április 25 - december 2 között.

Next

/
Thumbnails
Contents