A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Néprajz, kulturális antropológia - N. Szabó Magdolna: Ahol gyárak épültek a hagyományos tudásra. Adatok a hajdúnánási szalmakalap-ipar történetéhez

zsef egy részletes áttekintő térképet közöl a szalmakalap keleti piacairól a megyék és települések megjelölésével, köztük nem csak a vásárkörzetek központjait, hanem egészen apró székelyföldi falvakat is találunk, ahol a szalmakalap készítés gyakorlatban volt. A piaci kapcsolatok jellegére és a közvetítő kereskedők szerepére nem tér ki a tanulmány.

35 A legtöbb forrás azt bizonyítja, hogy az 1885-től már működő, de 1890-ben bejegyzettSohler-gyár volt mindvégig a legnagyobb Hajdúnánáson. A sikeres családi vállalkozás tevékenységéről részletsen is szólunk. Vele egy időben kezdte működését Glück Baruch, akitől később fia, Glück M. Elek*

6 vette át az üzem irányítását 1933-ban.

37 Szendét Herman üzeme is ekkor alakul. A címtárak szűkszavú adatai a következőkről emlékeznek meg. Kattler Bernát 1894-től nyit fi ókvál la latot Hajdúnánáson, a Balassa u. 1. sz. alatt. A szalmakalapok mellett nemezkalapokat is készít. Budapesten van termelésének központja, ahol cégvezető. Fővárosi, Jósika utcai gyárát viszonylag korán, 1870-ben létesítette, ahol 70 munkást alkalmaz. A hajdúnánási telepet Kattler Hermann vezeti.

38 Budapesti vállalata háromszorta nagyobb Sohlerénél. Helyi és külföldről hozott fonatokat egyaránt feldolgoz. 30-50 munkást alkalmaz gépi munkára. 1899-ben 94.741 kalapot készít külhoni, 37.032 darabot a helyiek készítette fonatokból. Kivitele különösen Galíciafelé van.

39 Herbst

Jakab

K

i&95-lő\ önálló iparos. Üzeme majd négy évtizedig fennáll. Az utolsó éveiben is 30 alkalmazottal dolgozik, évente kb. 4000 darab szalmakalapot gyárt.

41 (2. sz. kép) MeskóR. I. (Meskó Rith Irén

42

), a korábban kisiparosként jegyzett szalmakalapos, 1896-ban alapította gyárát. (3. sz. kép) Évenként legalább 100 ezer kalapot gyárt külföldi, 50-60 ezret a hajdúnánási fonatból. 12 munkást alkalmaz, 10-15 bedolgozója van. Szintén szállít Galíciába, de Erdély piacaira is.

43 Hajdúnánás város, mint elsőfokú iparhatóság, 1893-ban a kereskedelmi miniszterhez fordult a háziipar védelmében, mert több helybeli iparos idegen helyről szerzi be a szalmakalap fonadékot. Az olcsó és silány termékek Kínából, Japánból származtak. A távol-keleti konkurencia nem csak hazánkban, hanem jóval korábban Olaszországban, Svájcban, ill. a német és francia szalmakalap iparban is éreztette hatását. A kínai fonatok térhódítása nyomán Toscanában is nehezen tudták tartani a háziiparosoknak fizetett nyersanyag árát, ahol nem egyszer sztrájk lett az idegen 35 IMÁNDYJ. 1940a,74. 36 Született Hajdúnánáson 1880-ban. Szakismereteit az édesapja mellett sajátította el. 371937-es adatok szerint évi 40 ezer kalapot gyárt, 20 alkalmazott segítségével. Hajdú vármegye... 1937.7538 BACSKAY M. 1906.481. A magyarországi ipartelepeket feltüntető kiviteli címtár a versenyképesség számarányos jelzésével, lóerőben adja meg az egyes vállalatok adatait. Összehasonlításképpen: Kattler Budapesten 12 lóerő, Sohler 4 lóerő, Ladstädter Temesváron 40 lóerő. KOVÁCS - SASVÁRI - TELKES 1894.46-47. 39 BACSKAY M. 1906.481. 40 Hajdúnánáson született 1873-ban. Az izraelita hitközség elnöke. Neje Grósz Malvin. 41 Hajdú vármegye... 1937.87. 42 Más források szerint Meskó Ríti IstvánA fedi a név. FÜLÖP L. é.n. 43 BARCSA J. 1900.295. anyagok behozatalának a következménye.

44 Hasonló problémákkal küzd a hazai ipar is. A kalapkötők szenvedik meg a külföldi nyersanyagok térhódítását, hiszen munkájukkal az olcsó nyersanyag versenyez. A kialakult helyzetben, a kézi munkákat végző bedolgozók védelmében a város elöljárói megpróbálták rászorítani a gyárosokat arra, hogy helybeli fonatokat használjanak, különben megvonják tőlük az engedélyt. Ha pedig finomabb fonatokra van szükségük, inkább tanítsák meg rá a helyieket.

45 A királyi iparfelügyelőség egy tanfolyam beindításával válaszolta megoldandó kérdésre 1896-ban. Az ezredéves kiállításra megjelent háziipari felmérés szerint Bihar, Hajdú, Kolozs, Maros-Torda, Szeben, Szilágy, Szolnok-Doboka, Torontál és Udvarhely vármegye községeiben számos család szalmakalapok készítésével. A részben statisztikai, részben a kereskedelmi és iparkamaráktól származó, de magángyűjtésre is támaszkodó adatok szerint a legtöbb családnak Hajdúnánáson, ahol mintegy 2000, Hajdúböszörményben 1200, Hajdúdorogon ós Újfehértón száz családnak jelentett megélhetést. Együtt több mint egynegyed részét teszik ki az Összes piaci háziipari termelésnek. A többi vármegye egy-egy községében, mint pl. a bihari Hencidán százan, vagy annál kevesebben állítanak elő szalmakalapot.

46 A törzskönyv családfőkben méri a háziiparosok számát. A Hajdú vármegyéhez jegyzett számok minden bizonnyal magukba foglalják az ekkor már regisztrált üzemek bedolgozóit is. SOHLER-ÉK, A LEGHÍRESEBBEK Az első szalmakalap gyár alapjait az 1870 -ben helyben letelepedő Sohler István (1855-1933) építette fel, aki évekig tanulta Drezdában és Párizsban a szalma fehérítését, festését és a kalap varrását. Pár év alatt impozáns, kétemeletes gyárépületet húzott fel a Hunyadi úton, utcára néző üzlethelyiségekkel. Működését már korábban megkezdte szűkösebb körülmények között.

47 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1890. évi jelentésében egyetlen szalmakalap gyárost tüntet fel az egész kamara területéről, Sohler Istvánt, aki elsőként, korszerű, külföldről szerzett gőzgépekkel és varrógépekkel szereli fel modern szalmakalapgyárát.

48 Egész pontosan négy lóerejű gőzgépe, húsz varrógépe, (4. sz kép) két hengerszéke és négy, a kalapok formára préseléséhez való hidraulikus vasalógépe van (5. sz. kép).

49 Már ekkor átlag 50-60 embert foglalkoz44 RUCELLAI, O.2001.27. 45 BARCSA J. 1900.29546 KOVÁCS GY. 1898.350-352. 47 A felvidéki Stószon született, (ma: Stos, Szlovákia) és mint vaskereskedő került Hajdúnánásra. A gyár bejegyzése és a termelés beindulásának ideje közötti ellentmondásra egy levéltári adat világít rá: az 1884. évi XVII. tc. 25 §-a értelmében a szalmakalap gyárak nem tartoznak az engedélyezendő iparok közé, tehát nem szükséges telepengedély az ilyen vállalatok létesítéséhez. MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K231/1893-2-11081 48 Debrecen szab. Kir. Város, Szatmár város, ill. Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs, Szatmár, Máramaros, Bereg és Ugocsa vármegyék tartoznak ide. MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K231/1891-2-4954 49 BARCSA J. 1900.295-