A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Lovas Enikő Amália: A Nagybákay család és a Déri Múzeum

LOVAS ENIKŐ AMÂUA A NAGYBÁKAYCSALÁD ÉS A DÉRI MÚZEUM A19. században a modern polgárosodás folyamata életre hívta a városi lakosság köreiben a kultúrintézmények iránti igényeket. A modern, polgárosult közösségnek köszönhetően Debrecen fokozatosan modern kulturális központi hatalommá alakult. A Déri Múzeum megalakulásában és fejlődésében kiemelkedő pártolói szerepkört vállaltak föl a Nagybákay Sesztina és Nagybákay Rickl család tagjai. A család története részben öszszefonódott a múzeuméval, és kultúrtörténeti hatása máig érzékelhető. A Nagybákay Sesztina család pályafutása sok tekintetben egyéni vonásokat mutat. Bár a 19. század Magyarországán több neves kereskedőcsalád története ismert, a Nagybákay Sesztinák története és karrierje jelentősen eltér legtöbbjüktől. A sajátos debreceni környezetben felismerve a fejlődós kínálta lehetőségeket, a család vezető tagjai egyedi karriereket futottak be, amelyek azután összefonódtak famíliájuk többé-kevésbé folyamatosan felívelő pályájával. A feudális hagyományaihoz makacsul ragaszkodó város a 19. század második felében indult el a modern urbanizáció és gazdasági fejlődés útján. Ennek hatására a társadalom új rétegekkel bővült, és fokozatosan elismerték az új szellemiségű kereskedő családok létjogosultságát, sőt szükségességét. Ezen modern típusú vállalkozó szellemű kereskedők úttörői közé tartozott a Sesztina család. A család Debrecenben megtelepedő, üzletalapító őse, Sesztina Keresztelő János (1793-1839.) szakmáját alaposan kitanulva, szerencsés körülmények között nyitotta meg vaskereskedő üzletét 1819-ben. Önálló kereskedőként egykori mestere, Auer Sámuel sógornőjét, Bószler Zsuzsannát vette feleségül (1819. május 27.), és ez a rokoni és baráti kapcsolat a város akkori vezető vaskereskedő családjával a későbbiekben is igen hasznosnak bizonyult.

1 Debrecen ez idő tájt fokozatosan a Tiszántúl vasáru-elosztó központjává vált. A város régi kereskedelmi hagyományai éledtek újjá, amikor a Felvidékről származó vasércesek és vasfeldolgozók áruit Erdélybe is továbbították.

2 A napóleoni háborúk utóhatásaként kialakult bizonytalan pénzügyi viszonyok között Sesztina János egyre inkább stabilizálni tudta boltja helyzetét, sőt emelte annak színvonalát: 1823—1824-ben elérte a másodosztályú minőségi besorolást. Az üzlet felfutásának köszönhetően 1823. május 20-án saját házat tudott venni a Nagy Üj utcán (Piac utca 21.), majd még ez évben megszerezte a debre1 Nagybákay Rickl Antal: A debreceni Sesztina Vaskereskedés története és kora, I. Kézirat, Nagybákay Antal Zelmos családjának tulajdona. 2 Nagybákay Antal: Debrecen és a vas. Debrecen, 1940. ceni polgárjogot.

3 A fejlődés lehetőségének lökést adott 1830 kemény tele, amely után a vasáruforgalom évekig emelkedést mutatott, ésazi83i-es kolerajárvány következtében életbe lépett egészségügyi és gazdasági reformok modernizációs építkezései. A jó hírnevet szerzett vaskereskedésben Sesztina János 1830 január 6-án inasai közé jegyeztette be fiait, Lajost és Károlyt.

4 Fő célja fiai kötelességtudásra és kereskedői pályára nevelése volt. Kettejük közül Lajos futott be igazán látványos pályaívet, aki Debrecenben - és főként a boltban - töltött gyermekkora végén előbb Eperjesen tanult, majd nagy szaktudású cégeknél töltötte segédéveit. A Sesztina János 1839-ben bekövetkezett halálakor készített vagyonösszeírás kimutatta, hogy a család azi84o-es évekre a város egyik leggazdagabb családja lett.

5 Sesztina Lajos (1823-1905) az Eperjesi Evangélikus Kollégium befejezése után 1836-ban Miskolcra került Bakos Gábor vaskereskedőhöz tanulónak, majd segédnek. Ez a cég bizonyult legfontosabb iskolájának. 1840-től a pesti Wurm és Heinrich, később Heinrich A. és Fiai cégnél, majd 1844-től a bécsi Franz Winckler Söhnénél gyakorolt. Ez a két cég akkor Magyarország, illetve a Habsburg Birodalom legnagyobb vaskereskedő vállalkozásai közé tartozott, és lehetőséget nyújtott kitanulnia a teljes üzletvitelt. 1848-ban, tanulmányai végeztével tért haza, és rokoni, baráti köre segítségével újraindította a vaskereskedést 1850 szeptemberére.

6 Kereskedelmi kapcsolatait főként pesti és felvidéki nagykereskedők és-vállalatok jelentették, de Winckler révén ausztriai árukhoz is hozzájutott. így forgalma rövid idő alatt fellendült. 1854-ben már családalapításra is gondolhatott: felesége Beör Julianna, ns. Beör László gyógyszerész leánya lett. Azi85o-es évek második felétől vidéki cégeknek is vállalt szállításokat, kihasználva a gazdasági fejlődés kihatásaként megváltozott infrastrukturális körülményeket. Ezzel üzletét a nagybani kereskedés („en gros") irányába bővítette. A bővülő üzleti feladatkörök már egyre több figyelmet 3 „ Joannes Sesztina, Miskolc. Aug. Confess Ferripola " in Matricula Civium, HBmL IV. A.ion/a. 4 A debreceni nemes Vasáros Társaság szabályzata alapján Rickl Antal: A debreceni Vasáros Társaság története 1930 és „1830 Die 6 a Jan. Sesztina János úr a két fiait Lajost és Károlyt inasnak magához beszegődtette, a kesztyű Pénzt is 4 Rforintba befizette. Négy esztendőre." (A ns. Vasáros Társaság jegyzőkönyve. Debrecen, Déri Múzeum.) 5 A Sesztina örökösök vagyonösszeírást kérelmező levele a tanácshoz 1839. április 19. HBmL. IV. A. ion/k-185/1840 és a Sesztina Jánosról maradt vagyon összeírása 1839 in: Rácz István: Debreceni vagyonleltárak 1717-1848.15.15/2. Debrecen, 1984. 6 Auer András özvegye Hoffer Zsuzsanna, a Heinrich A. és Fiai cég, a Franz Winckler Söhne, és sógorai, valamint Moll József kassai kereskedő áru- és pénzhitellel segítették. In: Sesztina-Nagybákay Levéltár, a továbbiakban S. N. Levt.