A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Lovas Enikő Amália: A Nagybákay család és a Déri Múzeum

követeltek, ezért az egységes és pontos irányítás érdekében titkos társulási szerződést kötött két legtehetségesebb segédjével. Weszter István és Frindt Antal az üzlet vezetéséért azi870-es évektől 20-20%-ban részesült az éves tiszta jövedelemből.

7 Erre az intézkedésre azért is szükség volt, mert az 1860-as évekre újra a legvagyonosabb és legtekintélyesebb famíliák közé számították Sesztina Lajost és családját. Vagyona felhalmozódásával pedig módja nyílt más vállalkozásokba fektetni pénzét és idejét. Először üzletét bővítette ki, mikor 1860-ban a Piac utca 21. számú ház mellé megvette a 23. számút is, és a régi épület helyére egy újat építtetett Vécsey Imrével. 1866-ban egy szárnyépületet is hozzátoldatott raktárnak.

8 Üzleti kapcsolatait is tovább gyarapította magyarországi, ausztriai és németországi gyárakkal, üzletházakkal és iparosokkal. A kiegyezés utáni erőteljes gazdasági fejlődós idején kitört ún. gründolási (alapítási) lázak az új nagyipari vállalatok és vasútvonalak révén fejlesztőleg hatottak a vaskereskedelemre is. 1867-ben Sesztina Lajos a városi törvényhatósági bizottság tagja lett, és társadalmi tevékenységként ipartámogató-fejlesztő munkába kezdett. A hagyományok szerint már Sesztina János is sokat foglalkozott a kisipar felkarolásával, Sesztina Lajos azonban ezt kiterjedtebb formában művelte. A kiegyezés utáni időkben a kisipar sajátos módon fejlődött: ágazatainak száma alig, de munkásainak létszáma jelentősen bővült. A közgondolkodás a kisipari termékek minőségét sokkal jobbnak tartotta, mint a sorozatgyártásban készültekét. A nagyipari konkurencia miatt azonban az alapanyagárak emelkedtek, a késztermékek árai lecsökkentek, és így a kisipar nemcsak a mennyiségi, hanem mára minőségi verseny miatt is válságba jutott. A kisipar funkciója termelő jellegűből nagyrészt szolgáltató-javító jellegűvé változott át.

9 Sesztina Lajos felkarolta azokat a tehetséges, és sokszor piacképes újításokat bemutató iparosokat, akik tevékenységüket gyáripari keretekben is tudták folytatni. így támogatta például Fazekas József és Böőr Ferenc lakatosokat, Tolnay István kovácsmester lópatkó-szállításait a cégnek vagy Knoll Pál kefekészítő üzemeit.

10 1869-ben utazást tett Németországban, Svájcban és Olaszországban, hazatérve pedig egyre több társadalmi tisztséget látott el. 1870 tavaszán az István Gőzmalom Rt. igazgatósági választmányának tagja lett, majd e nagy gazdasági jelentőségű funkció mellett lépett be a Tornaegyletbe, a Kertészeti Egyletbe, a Dalegyletbe illetve a Polgári Lövész Társulatba. Már 1861-től a Zenede választmányának tagja. 1871 május 21-ével a Kereskedelmi Testület alelnöke lett, ahol az 1850-es években mint tag megkezdte közéleti szereplését. Ekkor kezdeményezte Szepessy Antal díszműáru 7 Felsorolásszerű adatok: in: S. N. Levt. és Nagybákay Rickl Antal: A debreceni Sesztina Vaskereskedés története és kora, I. Kézirat, Nagybákay Antal Zelmos családjának tulajdona. Valamint: Társas szerződés Sesztina Lajos és két segédje, Weszter István és Frindt Antal között. Debrecen, 1870. január 31. S. N. Levt. Családi iratok. 8 S.N. Levt: családi iratok. 9 Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korszakában. In: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. Szerk.: Ránki György. Debrecen 1978. 10 S.N. Levt. családi iratok. kereskedővel az első debreceni reál-kereskedelmi iskola megszervezését, am'11871. október2i-én meg is nyílt.

11 Hazatérése után Sesztina Lajos még azévben megkapta a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara alelnökségét; Komlóssy Imrével társulva. 1875-től a Gőzmalom elnöke, majd 1876-tól az Ipar és Kereskedelmi Bank elnöke lett. Ezekkel a tisztségekkel párhuzamosan a legfőbb jövedelmet jelentő üzletvezetése mindinkább két fő segédjére hárult. Ezért részesedésüket 20-ról 25%-ra növelte.

12 Részt vett az alapítási lázban is, közvetlenül betársulva több országos nagyságú vállalkozásba. 1873-ban azonban pénzügyi válság következett, ami erősen érintette ezeket a cégeket, jelentős veszteségeket okozva Sesztina Lajosnak is, de saját irányítású vállalatai összességében nem érezték meg a válságot. Eközben folytatta a gőzmalom modernizációját, 1876-tól egészen 1890-ig. 1885-ben a Budapesti Általános Kiállításon is részt vett, országos rendezőbizottsági tagként, ezért megkapta a Ferenc József-rendet. A debreceni hagyományoknak megfelelően, 1876-ban megvette az 1355 magyar hold kiterjedésű nagybákai birtokot, balogfalvi Czóbel Imre cs. és kir. kamarástól, és az „újhelyi tanyát" 400 négyszögöl ós 191 magyar hold kiterjedésben tiszaújhelyi Újhelyi Lászlónétól. Jelentős földbirtokai részben vagyontartalékként és -forrásként szolgáltak, részben társadalmi pozíciót voltak hivatottak teremteni. 1880-ban tovább növelte birtokai nagyságát egy Széchenyi-kertbeli szőlő megvételével (767 négyszögöl, Makó Istvántól és Szikszay Juliannától), majd 1881-ben a lövőpetri birtokot is megszerezte (1183 m. hold, 1182 négyszögöl).

13 Pályája csúcsát azi88o-as évek vége és azi8go-es évek eleje jelentették. 1885-ben a debreceni adófizetői lista 51-ik helyén állt.

14 Bár a kereskedők listáján hivatalosan a tizenkettedik, valójában ekkor már valószínűleg az öt leggazdagabb kereskedő között foglalt helyet.

15 Fia, Sesztina Jenő (1869-1944) iskoláit a debreceni Református Kollégiumban, majd az iglói evangélikus gimnáziumban végezte. Érettségi után folytatta kifejezetten szakmai tanulmányait: 1887-től a bécsújhelyi Carl Siegl Eisen en gros u. détail Handlungban, majd 1888-1889-től a grazi Carl Greinitz Neffen cégeknél. Ez a két gyakorlati hely igen korszerű és hasznos ismeretek szerzésére nyújtott lehetőséget: Bécsújhelyben a mezőgazdasági ós építőszerszámokra, Grazban a nagykereskedés és a kereskedelmi fiókhálózat fenntartására vonatkozó szaktudást lehetett megszerezni, illetve a legmodernebb vasipari ismereteket. 11 u.o. 12 Nagybákay Rickl Antal: A debreceni Sesztina Vaskereskedés története és kora, I. Kézirat, Nagybákay Antal Zelmos családjának tulajdona. 13 1885-re több mint 1000 holdas földbirtoka volt Bereg megyében, ami után Debrecenben nem adózott, de alapvető jövedelem forrása volt. Az 1876-ban megvett nagybákai birtokot és kiegészítését bérbe adta Weinberger Mór nagybérlőnek. Az emellett szintén Szabolcs megyében elhelyezkedő Lövey-birtokot (Lövőpetri mellett) saját kezelésben, Molnár Lajos gazdatiszt révén tartotta, majd 1885-től bérletbe adja. 1892-től a bérlő Kohn Sámuel. HBmL. XI. 121. 14 HBmL. XXI. 505/ a. Debrecen város polgármesteri hivatalának iratai. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizetőinek jegyzékei. 1885. 15 Bárányi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről, a debreceni virilizmus kapcsán (1870-1930). Magyar Történelmi Tanulmányok V. 1972. 23-25. oldal.