A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Mező Szilveszter: Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 1. Adalékok Balázs Dénes (1924-1994) földrajztudományi munkásságához, különös tekintettel az 1984-ben megvalósított uruguayí tanulmányútra

8. kép A montevideói Cagancha tér a Szabadság diadaloszlopával (Balázs Dénes felvétele) könyvtáraiban adatokat gyűjtsön a Dél-Amerikában tevékenykedett magyar misszionáriusok életével és munkásságával kapcsolatban. Uruguayi naplója szerint „Alkotó mogyorók a nagyvilágban"'címmel szeretett volna önálló könyvet írni, amihez további hasznos ismeretek megszerzésével bíztatott ez a több országot átfogó utazás.'

8 Elismerésre méltó, hogy ebbe a nem mindennapi vállalkozásba Balázs Dénes már idősebb korában vágott bele. Induláskora magyar földrajzkutató kevés híján betöltötte a hatvanadik életévét! Balázs Dénes második földkörüli útjának első jelentősebb állomása a spanyol üdülőparadicsom, a Kanári-szigetek elbűvölő tűzhányóvilága volt. A vulkáni eredetű archipelágusban Balázs Dénes egy hazánkból odavándorolt idős jógi, Magyar Lajos vendégszeretetét élvezte, aki ifjúkorában Baktay Ervin (1890-1963) \náo\óq\is,a „Diadalmas jóga" ámíl nagysikerű könyv szerzőjének társaságában utazott a Hindusztáni-félszigetre.

19 18 BALÁZS Dénes Uruguayban vezetett útinaplója és levelezése. Balázs Dénes hagyatékából, 1984.2. oldal 19 BALÁZS Dénes: Életem-utazásaim. Emlékiratok a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában. Szerzői kiadás, Érd, 1995.384. oldal A kutyák és sárkányfák különleges szigeteinek megismerése után a Portugáliához tartozó Madeira, majd az ugyancsak portugál fennhatóságú Azori-szigetek következtek, ahol Balázs Dénes vulkanológiai megfigyeléseket végzett. Útját ezután Észak-Amerikában folytatta, ahol Kanada és az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjaiban tett hosszabb utazásokat. A juharfák országában eljutott Új-Fundlandra ésa Labrador-félsziget keleti partvidékére, de felkereste a haida indiánok által benépesített Queen Charlotte-szigeteket is, a Csendes-óceán partvidékén. Az USA államaiban megtett több ezer kilométeres transzkontinentális utazást követően Balázs Dénes Latin-Amerika puskaporszagú országai felé irányította világjáró bakancsait. A közép-amerikai szigetország, Puerto Rico trópusi karsztjainak érintésével érkezett meg Dél-Amerikába, ahol az Andok hatalmas hegyvonulatát követve: Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia útba ejtésével érte el a földrész portugál nyelvű óriásállamát: Brazíliát. Ebből a hatalmas kiterjedésű országból, a brazilfa és a kaucsuk őshazájából vágott neki Balázs Dénes uruguayi tanulmányútjának. Fennmaradt naplójegyzetei szerint a magyar földrajztudós a déli félteke legnépesebb metropoliszából, a közel 20 milliós Säo Paulóból indult el Uruguay megismerésére.

70 A TTL autóbusz-társaság járművén utazva 1984. december 7-én - a földkörüli expedíció 211. napján - Jaguarào városánál lépte át a brazil-uruguayi határt.

21 A két ország közötti vonalat ezen a szakaszon egy közepes méretű folyó, a Rio Jaguarào (spanyolul Rio Yaguarón) kanyargós medre-völgye jelöli ki. A kecses termetű ragadozó nagymacskáról elnevezett folyó a határvidéken emelkedő Sierra de Acegua szelíd lankáin ered, hogy aztán 100-120 kilométert megtéve a kontinens egyik legnagyobb állóvízébe, a nagy sótartalmú Lagoa Mirimbe (spanyolul Laguna Merín) vezesse zavaros vizét. A folyó északi partján találhatók Jaguarào brazil város házai, míg a déli, uruguayi oldalon Rio Branco városa helyezkedik el. A két szomszédtelepülést egy különös megjelenésű, tornyocskákkal ellátott híd: a Puente Internacional Mauá köti össze. Balázs Dénes ezen a vasúti közlekedésre is használt keskeny hídon keresztül lépett be Uruguay területére - hajnali két órakor. Négy és fél órás autóbuszos utazást követően Balázs Dénes reggel fél hétkor érkezett meg Montevideóba, az Uruguayi Keleti Köztársaság (República Oriental del Uruguay) modern fővárosába.

22 A mostanság 1,3 milliós kozmopolita metropolisz aránylag fiatal alapítású városnak számít Dél-Amerikában, mivel az elődjének számító telep alapjait csak a 18. század első harmadában (1724-ben) fektették le a vele átellenben fekvő Buenos Aires spanyol kormányzójának parancsára. A kiváló adottságú, mély vizű kikötővel rendelkező Montevideo a soron következő évtizedekben fejlődésnek indult, s nemsokára az Uruguay folyótól keletre eső hatalmas térség, az ún. Banda Oriental közigazgatási központjává vált. Napjainkban Montevideo - a 12 milliós argentin főváros mögött - a La Plata térségének második legjelentősebb kereskedelmi ós közlekedési csomópontja. 20 BALÁZS Dénes Uruguayban vezetett útinaplója és levelezése. Balázs Dénes hagyatékából, 1984.2. oldal 21 BALÁZS D.: Lm. 2. oldal 22 BALÁZS D.: Lm. 3. oldal