A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Mező Szilveszter: Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 1. Adalékok Balázs Dénes (1924-1994) földrajztudományi munkásságához, különös tekintettel az 1984-ben megvalósított uruguayí tanulmányútra
9. kép A San Gabriel-erőd szépen rekonstruált kapuzata Coloniában (Balázs Dénes felvétele) Balázs Dénes első útja Montevideóban a Cagancha téri autóbusz végállomásról az azóta már megszűnt Magyar Nagykövetség épületébe vezetett, ahol Perczel László nagykövet fogadta őt. 2í Az Uruguayba akkreditált diplomata segítségével sikerült megismerkednie egy idős magyar özvegyasszonnyal, Molnár Flórával, aki szerény szállást biztosított a magyar földrajztudós részére. 24 Balázs Dénes nála, a platánfákkal szegélyezett Uruguay sugárút 1783. szám alatt található földszintes házban alakította ki uruguayi bázisát. Innen kiindulva járta be előbb Montevideót, majd az ország legérdekesebb területeit. Naplója szerint az első három fővárosi napot lázas betegen töltötte, s a tényleges munkát csak december 10-én kezdte el. 25 Először az útikalauz összeállításához nélkülözhetetlen térképeket és prospektusokat gyűjtötte be, majd szép sorban felkereste Montevideo legfontosabb turisztikai látnivalóit, jelentősebb múzeumait és közintézményeit. Ezekről a látogatásokról feljegyzéseket vezetett, s minden általa fontosnak ítélt helyszínről részletes fotódokumentációt készített. A város (és az ország) megismerése, valamint a begyűjtött anyag írásos feldolgozása egymással párhuzamos munkafolyamatok voltak. Ba23 BALÁZS D.:i.m. 3. oldal 24 BALÁZS D.: Lm. 3. oldal 25 BALÁZS D.:i.m. 4. oldal lázs Dénes többször utalást tett rá naplójában, hogy bizonyos napszakokban (illetve napokon) kizárólag az útikönyv írásával, a kézirat nyers változatának elkészítésével foglalkozott. Balázs Dénes négy teljes napon keresztül járta Montevideo utcáit és tereit, akkurátusan felkeresve minden olyan helyet, amely a későbbiekben - épp az ő könyve nyomán - oda érkező magyar turisták számára érdekes lehet. December 13-án egy hosszabb autóbuszos kirándulást tett az ország egyik legbájosabb városába, a La Plata partján épült Colonia del Sacramentóba. 26 Ezt a jelenleg 29 ezer lakossal rendelkező települést még a portugálok alapították 1680-ban egy keskeny, folyóba nyúló félszigeten. Később a spanyolok elfoglalták ugyan a rendkívül kedvező földrajzi adottságokkal bíró települést, ám néhány szép portugál építészeti emlék még ma is tanulmányozható a „Bardo Historico" néven ismert történelmi óvárosban, amelyet az UNESCO 1995-ben vett fel a világörökség listájára. A keskeny, macskaköves utcácskákban ódon templomok ós látványos gyűjteménnyel büszkélkedő múzeumok csalogatják a városba érkezőturistákat. Balázs Dénesa decemberijén kelt naplóbejegyzésében a következő kedves szavakkal emlékezett meg az „Uruguay gyöngyszemeként"is emlegetett városról, illetve a környező vidéken tett rövidebb kirándulásáról: „Tegnap ellátogattam egy másik városkába, az innen (értsd: Montevideo - a szerző megjegyzése) 178 kilométerre levő Coloniába. Ez Uruguay legrégebbi települése, 300 éve létesült, s az öreg városka ma is nagyon hangulatos... Rengeteg a gyümölcs, itt most nyár van: potom áron kapható a narancs, őszibarack, sárgabarack és sok más hazai gyümölcs. A földeken sárgállik a búza, karácsony előtt megkezdődik az aratás. Colonia del Sacramento alapos turisztikai feltérképezését követően Balázs Dénes ellátogatott a várostól északra fekvő El Real de San Carlos-ba, ahol egy hatalmas, egykor bikaviadalok megrendezésére létesített aréna (plaza de toros) iMhdló. 1 * „Az amfiteátrumszerü, többemeletes építményt hatalmas acélszerkezet tartja össze, külső falai mór stílusúak. A több ezer néző befogadására alkalmas arénát századunk elején építették a bikaviadalok argentínai kedvelői részére, ugyanis Buenos Airesben betiltották ezt a kegyetlen játékot. A San Carlos-i arénát 1910-ben nyitották meg, de csak három viadait játszottak benne, mivel az uruguayi hatóságok is megtiltották a bikák megölését."- olvasható az épületről Balázs Dénes útikönyvében. 29 A Coloniával mostanra teljesen összenőtt településen 1984-ben egy kisebb természettudományi kiállítóhely is működött, amelyet ismereteim szerint a magyar geográfus megtekintett. 2005-ös ott jártamkor én is szerettem volna megnézni a sokat ígérő gyűjteményt, ám azt addigra sajnos bezárták. Minden valószínűség szerint ezen a mára teljesen felszámolt tárlaton fényképezte le Balázs Dénes azt az óriási Glyptodon páncélt, amely a könyvében szereplő fekete-fehér felvételen látható. 26 BALÁZS Dénes Uruguayban vezetett útinaplója és levelezése. Balázs Dénes hagyatékából, 1984.7. oldal 27 BALÁZS D.:i.m. 9. oldal 28 BALÁZS D.: Lm. 8. oldal 29 BALÁZS D.: Argentína, Uruguay. Panoráma, Budapest, 1988.596-597 oldal
