A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Mező Szilveszter: Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 1. Adalékok Balázs Dénes (1924-1994) földrajztudományi munkásságához, különös tekintettel az 1984-ben megvalósított uruguayí tanulmányútra

gondozásában 1992-ben piacra áoboXX„Magyar utazók lexikona" hathatós segítséget nyújt a szerteágazó témában való könnyebb eligazodáshoz.

11 Csak kevesek körében ismert, hogy Balázs Dénes múzeumi kiállításvezetőt is írt. Ő készítette el a jeles földrajzprofesszor, Cholnoky Jenő (1870-1950) természetábrázoló művészetét elsőként bemutató érdi időszaki kiállítás katalógusát.'

2 A megjelent könyvei mellett csaknem 300 tudományos és ismeretterjesztő cikket, tanulmányt is publikált, amelyek a mai napig rengeteg tanulsággal szolgálnak a téma iránt elkötelezett, s a világot megismerni vágyó olvasók számára. Balázs Dénes nemcsak ragyogó tollú író volt, hanem tehetséges természetfotós és -filmes is. Az útjai során felkeresett egzotikus tájakat, országokat, valamint az ott élő embereket, növényeket és állatokat művészi érzékkel megkomponált fényképfelvételeken örökítette meg, amelyek nemcsak a saját, de más hazai és külföldi szerzők könyveit is érdekesebbé, szemléletesebbé tették. Egyebek mellett az ő képei köszönnek vissza Viczenik Dénes: „Mexikó" (Panoráma, 1985), John H il la by: „Gyalogszerrel Nagy-Britanniában" (Gondolat, 1980) és a német geográfus, Eberhard Czaya:„7l Föld folyói" (Gondolat, 1988) című kötetében is. Már jórészt a feledés homályába merült, hogy pályája delén Balázs Dénes készített egy látványos útifilmet is. A „Hátizsákban kamerával" című fekete-fehér filmalkotást Rockenbauer Pál (1933-1987) geográfus-szerkesztő mutatatta be 1972. augusztus 29-én a Magyar Televízióban.

13 Ebben az 52 perces riport- és útifilmben Balázs Dénes eredeti kommentálásában csodálhatjuk meg azokat a nosztalgikus hangulatú mozgó felvételeket, amelyeket a világjáró földrajzkutató készített a hátizsákjában sokfelé magával cipelt 16 milliméteres filmfelvevő kamerával. A szemünk előtt szinte megelevenedik az általa hőn szeretett Aggteleki-karsztvidék titokzatos barlangbirodalma, de bepillantást nyerünk a pipáló tűzhányókkal telehintett Indonéz-archipelágus és az egyedülálló állatvilágnak otthont nyújtó Galápagos-szigetek elvarázsolt világába is. A sebesen pergő archív filmkockák segítségével elkísérhetjük Balázs Dénest a Szahara szívében fortyogó iszapvulkánok izzasztó poklába, majd a kolumbiai és ecuadori dzsungelek sötét mélyére, ahol világtól elzárt indián faluközösségek lakói élik küzdelmes mindennapjaikat. A szinte folytonos írás ós a hosszú, esetenként 300-400 napig elhúzódó magányos utazások mellett Balázs Dénesnek arra is volt ideje és energiája, hogy kimagasló szerkesztői, szaklektori és tudományszervezői tevékenységével segítse a Magyar Földrajzi Múzeum, a Magyar Földrajzi Társaság és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat munkáját. Az ő kezdeményezésére születtek meg a „karszt és Barlang" (indulás éve: 1961) és a „Földrajzi Múzeumi Tanulmányok" (indulás éve: 1985) című szakmai folyóiratok, amelyek felelős szerkesztői teendőit mindig lelkiismeretesen, nagy odaadással látta el. Ezek a lapok rendszeres és biztos publi11 BALÁZS Dénes (szerk.): Magyar Utazók Lexikona. Panoráma, Budapest, 1993.463 oldal 12 BALÁZS Dénes: Cholnoky Jenő rajzai és festményei. Kiállítás a neves földrajztudós hagyatékából (kiállítás-vezető) vezetője. Magyar Földrajzi Gyűjtemény, Érd, 1986. 13 BALÁZS Dénes: Hátizsákban kamerával (dokumentumfilm). Magyar Televízió, 1972. augusztus 29. kálási lehetőséget biztosítottak nemcsak az idősebb, hanem a pályájukat még csak akkor kezdő fiatalabb kutatók számára is. Szakírói, kutatói és tudományszervezői munkásságát számos kitüntetéssel, díjjal ismertékel. Megkapta a Vass Imre-, a Herman Ottó- és a Kadic Otto kár-érmet, de kiérdemelte a Körösi Csorna Sándorról és Lóczy Lajosról elnevezett földrajzi emlékérmeket is. Jól jelzi Balázs Dénes tudományos és közéleti megbecsültségét, hogy 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, majd 1994-ben a Szent-Györgyi Albert-díjat. Ez utóbbit Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság akkori Művelődési és Közoktatási Minisztere nyújtotta át számára. Élete fő művét, a memoárkötetében „édesgyermekének" becézett Magyar Földrajzi Múzeumot feleségével, Sprincz Vilma asszonnyal (és lelkes segítőtársaival) hívta életre 1983-ban. Az Érd városközpontjában helyet foglaló intézmény napjainkra a hazai geográfia egyik meghatározó értékmegőrző, értékteremtő és értékközvetítő intézményévé vált. A máig egyedülálló közgyűjtemény megalapításáért Balázs Dénest 1986-ban Móra Ferenc-éremmel tüntették ki, majd pedig Érd városvezetése ismerte el érdemeit azzal, hogy 1988-ban a település díszpolgárává választotta. Balázs Dénes - bár Debrecenben született - Érdet választotta otthonának. Ott hozta létre a Magyar Földrajzi Múzeumot, onnan indult el az egész világot átszövő magányos barangolásaira, s útjai végeztével mindig oda tért vissza. Az »Erden élő„Atlasz"«

14 - ahogy dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója nevezte rendkívül találóan egyik könyvében az emberfeletti terheket cipelő világjáró geográfust - hoszszan tartó, súlyos betegség után 1994. október 19-én költözött el az élők sorából, pótolhatatlan űrt hagyva maga mögött a modernkori magyar geográfiában. Domonkos Béla szobrászművész bronz domborművével díszített síremléke Érden, a helyi köztemetőben található. ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁS DEBRECENBEN A fentiekben vázolt példátlanul gazdag életutat mutatta be a „Hátizsákkal és bakancsban a Föld körül" című időszaki kiállítás, amely a Magyar Földrajzi Múzeum, a MagyarTermészettudományi Múzeum ésa Déri Múzeum közel másféléves együttműködésének eredményeként született meg. A tárlat 2007. november 23. és 2008. június 1. között volt látogatható a Déri Múzeum Zoltai Lajos Termében. A kiállításon feltárult a vendégek előtt Balázs Dénes teljes életpályája: a debreceni gyökerektől egészen a termékeny érdi alkotóévekig. A tárlat sokak szerint legfigyelemreméltóbb része az volt, ahol Balázs Dénes izgalmas utazásai, a jórészt hátizsákkal, bakancsban és sátorral megtett magányos expedíciói elevenedtek meg látványos fényképfelvételek és ritkán látható műtárgyak segítségével. A vitrinek áttetsző üveggyomra megannyi különlegességet, korábban soha nem látott ritkaságot rejtett. Trópusi növény- és állatpreparátumok, egzotikus néprajzi tárgyak és Balázs Dénes személyes használati tárgyai, 14 KUBASSEK János: Atlasz árnyékában (előadások, értekezések, interjúk, cikkek, nekrológok). Érd, 2002.8. oldal