A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Mező Szilveszter: Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 1. Adalékok Balázs Dénes (1924-1994) földrajztudományi munkásságához, különös tekintettel az 1984-ben megvalósított uruguayí tanulmányútra

kép Balázs Dénes (balra) Ausztráliában, mellette Nádasdy Péter látható (Balázs Dénes hagyatékából) mat a geográfia kutató eszközeivei, hogy megfigyeléseim, vizsgálódásaim a tudományok számára is érdemesek, hasznosak legyenek."

4 38 éves volt, amikor a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező tagozatán földrajz szakos tanári diplomát szerzett. Oktatói között volt többek között Bulla Béla (1906-1962), Láng Sándor (1913-1982) és Székely András (1925-1997), akik saját szakterületükön már akkor elismert szaktekintélynek számítottak. Balázs Dénes egyetemi szakdolgozatában

5

, majd az 1964-ben megvédett természettudományi doktori értekezésében

6 saját megfigyeléseken alapuló karsztkorróziós kutatásairól, szakmai tapasztalatairól adott értékes összegzést. Egyedi témaválasztása megkövetelte tőle a kiterjedt helyszíni tereptanulmányokat, ezért morfológiai és karszt-hidrográfiai megfigyelései idővel az egész Földre kiterjedtek. Első jelentősebb külföldi expedícióját 1958-59-ben a Dél-kínai-hegyvidék merész formájú, karsztos toronyhegyei közé vezette, ahol számos barlangi üregrendszerben első európai kutatóként folytatott tudományosan is számon tartott szpeleológiai megfigyeléseket. A következő három évtizedben Balázs Dénes számos tanulmányutattett a szélrózsa szinte minden irányában. Az Antarktisz kivéBALÁZS Dénes: Életem-utazásaim. Emlékiratok a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában. Szerzői kiadás, Érd, 1995.11. oldal BALÁZS Dénes: A karsztok elterjedése és morfológiai rendszerezése (egyetemi szakdolgozat). ELTE, Budapest, 1962.26 oldal BALÁZS Dénes: Karsztkorróziós problémák (egyetemi doktori disszertáció). ELTE, Budapest, 1964.144 oldal telével az összes földrészre eljutott. Sorra felkereste Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália és Óceánia legjelentősebb, szakmai szempontból példaértékű karsztterületeit, ahol műszeres méréseket és széleskörű karsztvíz-elemzéseket végzett. Szakmai tervei között nem titkoltan egy olyan összefoglaló karsztmonográfia elkészítése szerepelt, amelyben elképzelései szerint Földünk valamennyi fontosabb mészkővidéke feldolgozásra került volna. Balázs Dénes ehhez az élete alkonyára szépen összeálló, ám végül soha el nem készült hatalmas művéhez gyűjtögette hangyaszorgalommal az adatok ezreit, de máig feldolgozatlan anyaga - a kiszámíthatatlan sors akaratából - végül a szekrénye mélyén rekedt. Balázs Dénes az utazásai során több mint 130 országban végzett természetföldrajzi megfigyeléseket, s részben gyűjtést. Útjait jórészt önerőből, mindenféle állami támogatás nélkül valósította meg. Szakmai tanulmányútjainak költségeit jobbára azokból a szerzői tiszteletdíjakból fedezte, amelyeket a könyveiért, cikkeiért és előadásaiért kapott. Jelentősen elősegítették Balázs Dénes külföldi kutatómunkáját a szinte minden országban jelenlévő magyarok, akikkel a legtöbb esetben még utazása előtt levélben felvette a kapcsolatot. Barlang- és karsztkutató kollégái révén gyümölcsöző szakmai szálakfűzték őt számos külföldi egyetemhez és földrajzi kutatóintézethez, amelyek szintén érdemben járultak hozzá egy adottterületalaposabb megismeréséhez. A MagyarTudományos Akadémia és az 1872-ben életre hívott Magyar Földrajzi Társaság jeles, magas rangú képviselőinek ajánlólevelei is sokat nyomtak a latba, amikor egyegy hosszabb külföldi tanulmányút megszervezéséről és megvalósítása-