A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Mező Szilveszter: Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 1. Adalékok Balázs Dénes (1924-1994) földrajztudományi munkásságához, különös tekintettel az 1984-ben megvalósított uruguayí tanulmányútra

5. kép Filmezés közben a Marapi tűzhányón, Indonéziában. Balázs Dénes a kép előterében ül, kezében filmfelvevő kamerát tart (Balázs Dénes hagyatékából) ról volt szó. Földrajzi szakírói munkája kapcsán két földkörüli utazást is szervezett: 1977—78-ban és 1984—85-ben. Balázs Dénes főleg a karsztos barlangok természeti titkait kutatta, de utazásai során mindig figyelmet fordított a különböző típusú vulkanikus területek és a sivatagos, félsivatagos térszínek földrajzi formakincsének tanulmányozására is. Megkülönböztetett figyelemmel kísérte a trópusi és szubtrópusi erdővegetáció sajátos életközösségeit, de nem hanyagolta el a boreális, hűvös erdőségek és az örök hóval, jéggel borított északi tájak élővilágának megismerését, megismertetését sem. „Az őserdők világa"című, gazdagon illusztrált összefoglaló munkája 1990-ben elnyerte az „Év Ismeretterjesztő Könyve" megtisztelő címet.

7 Hasonlóan figyelemre érdemes alkotás „A sivatagok világa"'is, amely nyolc évvel korábban, 1982-ben jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában.

8 Emlékirataiból kiderül: szerette volna elkészíteni „A jég világa" ts, „A karsztok világa" munkacímű kéziratokat is, ám erre a sors már nem adott elég időt és energiát számára.

9 Balázs Dénes tisztelettel és nagy rokonszenvvel írt a különböző természeti népekről, melyek élettere folyamatosan és módfelett gyors ütemben sorvad világszerte. Különösen a perzselő sivatagokban és a páradunsztos dzsungelek mélyén élő emberek életmódja, jellegzetes anyagi kultúrája ragadta meg a sok mindenre fogékony, érzékeny lelkületű földrajzkutató figyelmét. A geográfia, a geológia és az etnográfia számos ága irányában megnyilvánuló vonzalma mellett fokozott érdeklődéssel tanulmányozta az általa bejárt és megismert területek természetes növény- és állatvilágát. Sokoldalú szakirodalmi- és terepi gyűjtőmunkája során számottevő értékekkel gyarapította a botanika, a zoológia és az ökológia diszciplínáit. Főleg a briológiai (mohatani) és a talajzoológiai gyűjtésének eredményei érdemelnek említést. Előbbi munkálkodása nem kis mértékben járult hozzá Földünk trópusi mohaflórájának jobb megismeréséhez. Sajnos gyűjtési eredményeinek tekintélyes része máig feldolgozatlan, anyaga további kutatásokat igényel. „AZ ÉRDLIGETI ATLASZ" Bolygónk ritka természeti kincseinek világmóretekben megnyilvánuló pusztulása Balázs Dénest mély aggodalommal töltötte el. írásaiban és előadásaiban gyakran felhívta a közvélemény figyelmét a leginkább veszélyeztetett természeti és kulturális értékeinkre. 28 könyvet írt, ezekből kettőttársszerzőként jegyez.

10 Nagyrészük személyes élményeken alapuló útirajz, de találunk közöttük három útikönyvet, regionális földrajzi nagymonográfiát és egy általa szerkesztett lexikont is. A Medicina-Panoráma 7 BALÁZS Dénes: Az őserdők világa. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1990.184 oldal 8 BALÁZS Dénes: A sivatagok világa. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1982.251 oldal 9 BALÁZS Dénes: Életem-utazásaim. 382. oldal 10 BALÁZS Dénes-SEBES Tibor: Ázsia (Képes földrajz) és ANTAL-BALÁZS-BEREND: Iránya mundial.