A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Bíró Éva: „Mintha az időt és a teret lapoznám” Kötetrendeződés Szabó Lőrinc Örök Barátaink-ban

BÍRÓ ÉVA „MINTHA AZ IDŐT ÉS A TERET LAPOZNÁM" Kötetrendeződés Szabó Lőrinc Örök Barátaink-ban „Azt adja a világ, omit belelát a kíváncsiság" (Tücsökzene 128.) „A levonatokat javítgatva betegágyamon, úgy érzem, mintha otthon volnék, és a könyvtáramat, mintha az időt és a teret lapoznám."

1 - írja Szabó Lőrinc az Örök Barátaink II. kötetének bevezetésében. Jelen tanulmány kísérletet tesz arra, hogy megfogalmazza, és a versfordításokon keresztül bemutasson néhány szempontot, melyek szerepet játszhattak a versek elrendezésénél, hiszen tudjuk, hogy sem időrend, sem szerzői tematika nem „diktált" a fordító Szabó Lőrincnek. A műfordítások elrendezésénél, szerkesztésénél, a költő saját bevallása szerint több szempont is szerepet játszott. „Aligha foglalkoztak volna minden korban és minden égtáj alatt oly makacson és oly szeretetteljesen azzal a másodlagos alkotó munkával, hogy távoli s többnyire rég halott szellemek érzéseit ós gondolatait próbálják újjáteremteni egy bonyolult formai - zenei - nyelvi rituálé előírásai és saját nyelvük lehetőségei szerint."

2 - fogalmaz az Örök Barátaink bevezetésében, és világossá teszi a tudatos szerkesztést: „Ami a kötet szerkezetét illeti, itt is hangulati egységbe záródnak az egyes darabok, a kötetnek bizonyos fejlődésmenete van, olyan értelemben, ahogy - mondjuk - az emberi életnek."

3 „Antológiámat nem elgondolt terv, hanem az életem állította össze."

4 A fordítás által eleve teremt a költő, a fordítások tudatos elrendezésével szintén teremt. Egyrészt a versek egymás közötti viszonyai által (jelen tanulmány figyelme ennek egy töredékére irányul), másrészt a komplex elrendezés után az olvasó befogadásának folyamatában, harmadrészt a saját versek és a fordítás viszonyban. A teremtő erőről, vagy teremtésről a „szellemi csereforga10m"-róI, a „világirodalom élő lélekcseréje"-ről - ahogyan ő maga utalt a fordításokra - így nyilatkozik Szabó Lőrinc: „A tartalomjelző szavak csak megnevezik az érzéseket, a költészet a költői fordítás azonban érzékeltet, s ezzel túlmegy a fogalmi közlés határán: evokál, teremt."

5 Az Örök Barátainkban tudatosan rendezte a költő a verseket egy bizonyos sorrendbe, ezttöbb helyen is megfogalmazza Szabó Lőrinc. Kabdebó 1 Szabó Lőrinc: Örök Barátaink. I. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.9. 2 U0.6. 3 Szabó Lőrinc: Örök Barátaink. I. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.11-12. 4 Szabó Lőrinc: Örök Barátaink. I. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.7. 5 Szabó Lőrinc: Örök Barátaink. I. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.6. Lóránt az Örök Barátaink 2002-es kiadásához írt kísérő tanulmányában az Egy téli bodzabokor c. vers szerkezetéhez hasonlítja a fordítások elrendezését. „.. .egyetlen vers önmagában is megismételheti ezt a kapcsolódást: a költő olyan stilizációt fon versébe, amely egybeköti az egyedi kérdezésmódot és a világlíra addigi tapasztalatait. Az Egy téli bodzabokor ilyen alkotás.. ."

6 „Ha a látvány a szétesést,.. .a stilizáció éppen az összeilleszthetőséget, a részek egymásba alakulását, egymást kiegészítését: párhuzamos szerkezetek, fokozások, enjambement-nal egymásba folyó sorok alakítják az „átépített teremtés"-!" Kabdebó Lóránt rámutat, hogy Szabó Lőrinc saját verseit és a műfordításokat tekintve a közös pont a kérdezési horizont.

7 A rendezés megértése felől, ill. a rendezés által sugallt számtalan lehetőség néhány pontjából kiindulva mutatja be jelen tanulmány az Örök Barátainkat. A versfordítások értelmezik egymást, láthatatlan szálakkal ölelik egymást és alkotnak sokrétű és erős szövetet. A szövet szálainak felfejtése, a versek viszonyainak kibogozása felé a következő szempontok szerint közelíthetünk. Természeti kapcsolatok

8 felől, a természet örök körforgása (évszakok, nappal-éjjel, napszakok); természeti jelenségek, elemek (tűz, víz, föld, levegő; felhő, égbolt, nap, eső, szél, köd, jég, hó stb.); ember és természet kapcsolata (misztikus, szakrális, profán) által. A teremtés-hierarchia részleges megjelenése: az élettelen anyagi szféra (kövek, ásványok) megjelenése, majd a növények rendszere, és az állatok felbukkanása. Emberi kapcsolatokszervezőerejének megléte, társadalom ós ember viszonya (pl. 6 Szabó Lőrinc: Örök Barátaink. I. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.9337 Szabó Lőrinc: Örök Barátaink. I. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.932. 8 „Korábbi köteteiben a hasonló témájú versek epizódikusak, egy-egy életbéli jelenet vagy egy-egy látvány ihleti a lét-nemlét, a hogyan-\é[ kérdéseiről való meditációit, most azonban tudatosan szerkesztett ciklusba rendezve ad kiemelt helyet e verseknek. Eszerint formálja és szaporítja saját verseit is, és ekként fogja szerkezetileg csoportosítani a világirodalomból gyűjtött vizsgálódásokat: műfordításait. A valóság és visszája (a valós és képzetes rész viszonyítása) itt a természeti ciklusok (évszakok, élet és halál) egymásnak megfelelését adja a szabadság pedig a személyes (a szenvedő vagy élvező) Én-nek a természet rendjébe való beletörődését, a beletörődés által kiváltott nyugalmát jelenti. Persze az így megszülető eredménynek is megvan a maga drámája. A költő mint személyes egyedileg meghatározott lény lép be a versbe, félve a haláltól, az általános emberi végzettől. Ezt a félelmet oldja fel a vers, megteremtve a természeti rendben való megnyugvást. Ebben a megnyugvásban találkozik, kerül egységbe gondolkozás és lét, ebben a megnyugvásban nyilvánul meg a sajátos költői személyiség. A természeti tárgy a versekben kétféle szerepet is betölt: egyrészt általa válik megfogalmazhatóvá a dolgok és lehetőségek dialógusa, másrészt megnyitja azönmegfogalmazás lehetőségét." = Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc és uörök Barátaink. In. Szabó Lőrinc: Örök Barátaink. II. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.933-