A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra
Szabadhi _ Csanak Q gybarátio * VMyiilo szentmartaiT yTényíp, "Myi -NaivéS toPiartadV Ravaîdo^ ' T«rj»nV VoVanány 4. ábra A pannonhalmi apátság szőlőbirtokai a 18. században. Forrás: Dénesi T. - Csorna Zs. (2004):i2 ben 22 szőlőfajtát telepített megfigyelés céljából. 1840-ben újabb, főleg itáliai fajtákat hozott be kísérleti szándékkal, figyelve a helyi körülményekhez való alkalmasságukat. A feudális gazdálkodás megszűnése 184 hatással volt a hazai szőlőművelésre is. A szőlőterületek végleges felszabadítását a dézsma-kötelezettség alól - a kötelező önmegváltást kimondva - az 1868. évi XXIX. tc. szabályozta. A körülmények miatt szigorították az apátsági személyzet borfogyasztását is. RimelyMihály főapát 185 kimutatta, hogy az úrbéri viszonyok megszűnéséből mekkora borvesztesége származott a bencés rendnek. Amint a politikai-jogi-gazdasági lépések megtételével 186 szabaddá válta szőlőforgalom és- birtoklás és esély mutatkozott a korszerű szőlőágazat kibontakozására, megjelent a filoxéra és megsemmisítette a történelmi borvidékek kötött talajon fekvő szőlőterületeit. A MONOSTORI SZŐLÉSZET ÉSAFILOXÉRA A Kárpát-medencében 1875-ben Pancsovánál jelent meg a filoxéra és rövid idő alatt elérte értékes szőlővidékeinket. Pannonhalmát több rész184 Ua. 19. 185 Ua.20. 186 Ua. 20-21. létben fertőzte meg. 187 i8yo-ben hozzáfogtak a szénkénegezéshez, majd amerikai vadfajtákból anyatelepeket hoztak létre, ami az oltványszőlő alanyát jelentette. Továbbá uimmunis homokterületeken végrehajtott telepítések képezték a védekezés harmadik módját. A főapátság már az országos kampány előtt hozzáfogott a homoki szőlőtelepítéshez. Fehér Ipoly (1842-1892-1909) tekinthető Pannonhalmán a modern borászat megteremtőjének, aki plébánosait, tanítóit is ellátta szakkönyvekkel, ezzel is segítve a filoxéra elleni küzdelmet. Azeredmények lassan mutatkoztak,a telepítések termőre fordulása hosszú időt vett igénybe, de ígéretes volt. Ennek ellenére mindenkit takarékosságra intett a rend vezetője. „.. .a helyzet komolyságára rámutatva, szívére kössem mindenkinek a borral való takarékosságot. " 18s A helyzet annyira javult, hogy 1901 decemberében a főapát bizakodva jelentette ki, hogy a szőlőfelújítás sikeres volt, annyi bortöbblete volt az apátságnak, hogy értékesítésre is lehetett gondolni. A filoxéra után, a 19. század végétői az első világháborúig 189 korszerűsödött a bencések gazdálkodása, ami elsősorban a szőlészetnek köszönhető. Jelentősen nőtt a szőlőterület nagysága. 1910-ben somlói szőlőhöz jutott a rend. Fehér Ipoly mellett Hajdú Tibor (1858-1910-1918) főapát volt az, aki sokat tett a szőlő-és borkultúra korszerűsítéséért. A fejlődés lendületét nem törte meg az első világháború sem, aminek ékes bizonyítéka, hogy 1922-ben az Országos Szőlő-és Borgazdasági kiállításon a Pannonhalmi Főapátság központi szőlő-és pincegazdasága aranyérmet kapott. 190 A bencés rend az első világháború után gazdasági válságba jutott. 191 Szinte teljesen elveszítette értékpapírjait. A Tanácsköztársaság 300 ezer hl bort államosított és lefoglalt. A trianoni béke a szőlőbirtokot nem érintette. 192 De a háborút követően kialakuló kedvezőtlen helyzetre mutatott rá Weber Jácint (1876-1939) központi jószágkormányzó 1921 tavaszán, a földművelésügyi miniszterhez írt levelében, ecsetelve a jövedelmezőség látványos romlását, a pótadók kivetésének következményeit. De a jól gondozott apátsági szőlők (5. ábra) termése már lehetőséget nyújtott egy esetleges borkivitelre is. 193 Több export-terv született, amelyből 187 Ua. 22. Lásd részletesen: Beck T. : A filoxéravész Magyarországon. (1872-1910). Bp. 2005. 188 Ua. 23. 189 Ua. 24. 190 Ua.25. 191 Ua. 29. 192 Ua.30. 193 Ua. 32-33.
