A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra
Jelmagysiriiat Mnwuij l*"* V3Wu >«w «».»«.WH 'I SV Hl.-au.** i. ábra A pannonhalmi apátság szőlőbirtokai a tatárjárás előtt. Forrás: Dénesi T. - Csorna Zs. (2004j:6 adókedvezményekkel ösztönözte a környéken a szőlőtelepítéseket, amelyre utalnak az egyes határrészeken előforduló, szőlőre utaló helynevek. 176 A késői középkorban már előfordult, hogy a győri polgárok szőlőt vásároltak Pannonhalma környékén. A kiterjedt birtokhálózat igazgatása, ellenőrzése sokszor gondot okozott és ezen az apátság a szervezeti formák javításával igyekezett segíteni. (3. ábra) A török hódoltság nehezítette az apátság szőlőművelését. 177 Sokan elmenekültek, felhagytak a termesztéssel. A somogyi tized beszedése is sok bizonytalanságot szült. Az apátok kedvezményekkel próbáltákfenntartani a művelési kedvet. (Győr)Szentmárton környékén még ezekben a nehéz időkben is a szőlő-bortermelés volt a népesség fő foglalkozása, aránylag kedvező jövedelmet biztosítva. 178 A16. századtól az apát az év első felé176 Ua. 10. 177 Ua.11. 178 Ua.12. ben saját borát és a dézsmabort szolgálóival mérette ki, a hátralévő hónapokban került sor a falu borának értékesítésére. A18. század már a gazdasági megújulás és fejlődés jegyében telt el. Letelepítéssel, kedvezményekkel igyekeztek a munkáskezek számát növelni. Az apátság saját kezelésű szőlőit továbbra is a környező falvak népével műveltette. (4. ábra) Kialakultak a hegyközségek} 19 , amelyek egyazon szőlőhegyen a birtokos szőlősgazdák önkormányzatai voltak. Kezdetben a szokásjog érvényesült, később megjelentek a hegy törvények. (Győr)Szentmártonban 1712-ben foglalták írásba az addig kialakult szokásjogot. Tilos volt a főapát engedélye nélkül szőlőt eladni. Adásvétel csak a főapátság tudtával történhetett meg. A saját kezelésű apátsági szőlőket kezdetben robottal műveltették meg, később viszont napszámban. 180 A szerzetesek körében a bor mértéktelen fogyasztását szigorú szankciókkal torolták meg. 181 A hazai szőlészet-borászatnak a 19. század elején bekövetkező válsága Pannonhalmát is érintette. A szakértelem, főleg a biokémiai ismeret, éppen úgy hiányzott, mint a tőke. Ez csak a mennyiségi szemlélet továbbélését segítette elő. Az is világossá vált, hogy a robot nem vette föl a versenyt a bérmunkával. 182 A fenti okok miatt bár adományként megkapta a rend 1811-ben a Somló-hegy M\ részét, a hazai viszonyok következtében, nem érvényesült a természeti adottságok kedvező hatása. A korszerű gazdálkodásra való áttérés személyi ós tárgyi feltételei csak a 19. század második felében értek meg arra, hogy a szóiőkultúra-borgazdálkodás addigi gyakorlata megváltozzon. Szeder Fábián (1784-1859) bencés szerzetes nevéhez kötődik a monostori szőlőművelés megújítása, aki „.. .a minőségi szőlő-és bortermelés alapjának a szőlőfajták ismeretét, termesztését tartotta. " 183 1837-ben Pannonhalmán a Szedres-dűlő179 Ua. 13. 180 Ua.14. 181 Ua. 16. 182 Ua. 17. 183 Ua. 18. Szeder Fábián (János) 1784-ben született Érsekújvárott. 1805-ben lépett be a bencések közé. Változatos posztokat töltött be a rendben, ugyanakkor bölcseleti tárgyakban jeleskedett, de a természettudományok iránt is vonzalmat érzett. Kertépítéssel is foglalkozott, a selyemhernyó-tenyésztés és a hozzá kapcsolódó eperfa nevelés szintén érdekelte. Lásd: SzinnyeiJ. : Magyar írók élete és munkái. XIII. Bp. 1909.536-539.
