A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra
A bencés birtok 145 közvetlenül az első világháborút megelőzően 68.313 kat. hold kiterjedésű volt. A kongregáció működésének anyagi alapjait a 416 ezer korona jövedelem biztosította. Az 1930-as évek elején Trianon és az 1920-as évek földreformjai következtében a birtok területe 60 ezer kat. hold alá esett. Az első bécsi döntéssel (Füss és Deáki visszakerült) újból 60 ezer kat. hold fölé emelkedett (63.995 kat. hold), sőt 1942-ben a Lónyai-birtok átvételével tovább gyarapodott (3.666 kat. hold). A főapátsági birtokot már 1917-ben 624 ezer korona adósság terhelte. ,46 További veszteségek érték a bencéseket 1918-, 1919-ben is. Deáki (Pozsony megye) és Füss (Komárom megye) a határtúlsó oldalára került. Ezeka birtokok kitűnő minőségű földek voltak, jó felszereltséggel. A földreform, az 1938-ig tartó parcellázások révén közel 5.000 kat. holddal csökkent a birtok nagysága. A rendnek a mezőgazdasági kultúrában a korábbi századokban betöltött szerepót szem előtt tartva, a két világháború között pl. Kelemen Krizosztom főapát 147 tervei között szerepelt egy gazdasági szakiskola létesítése Győrszentmártonban. Azi92o-as években SzekeresBónis rendtársa volt az „első magyar falusi népfőiskola" létrehozója, aki a faluban előadás sorozatot indított. A bencések arra törekedtek, hogy a rend tagjai közül kerüljenek ki a monostori birtok szakvezetői, akik Magyaróváron, Kolozsvárt vagy Debrecenben végezték el a gazdasági akadémiát. 148 „Az Óvári Gazdasági Akadémián tanult főjószágkormányzó Nagy Vencel (1897-1995) tevékenységében az ellenőrzés és a takarékossági intézkedések szorossága mellett nagy helyet foglalt el az intenzív irányú növénytermesztés (fűszer-és gyógynövénytermesztós), az illóolaj lepárlás megindítása. " 149 1941-42. gazdasági évben 150 az öt bencés monostor kereken 64.000 kat. hold földet birtokolt, amely 54 község határában feküdt: 151 Pannonhalma közel 35.000 kat. hold Bakonybél „ 3.000 Dömölk „ 500 Tihany „ 16.900 Zalavár „ 8.000 145 Fülöp É.M.(l995):44146 Ua. 45. 147 Ua.46. 148 Ua. 54149 Ua. 54-55- Az illóolaj lepárlás azi945 utáni évtizedekben is folyt, bevételhez juttatva Pannonhalmát. A rendszerváltás után a gazdasági tevékenység bővült a gyógynövények termesztésével, a belőlük készült teakeverékek előállításával. A rend felújította kolostorkerti kultúrájának évszázados hagyományait. Különösen fontos szerepet játsz (ott)ik a levendula, amely Pannonhalmán is gyökeret vert. Tihanyban, a monostor mögött jelentős kiterjedésű levendulás díszlik, melyet egy somogyi vállalkozó bérel az apátságtól. Az itt található „őslevendulás" utal e növénykultúra művelésének régi tradíciójára, amely francia szerzetesek révén honosodott meg a Tihanyi-félszigeten. A két világháború közötti ültetvény- a mai őslevendulás - bérlője olyan feltétellel kapta meg a területet, amennyiben kipusztul, helyére szelídgesztenyét (Castanea sativa) ültet. A levendula helynévként is előfordul e tájon. 150 Ua. 57. 151 Ua. 58. A birtok területének 85 %-a saját kezelésben volt, a fennmaradó részt bérlők művelték. 1942-ben Lónyay Elemér ós felesége birtokát a bencésekre hagyta, melynek nagysága 3.660 kat. holdra terjedt ki, kiegészülve még a 6 kat. holdnyi somlóhegyi szőlővel. A Tihanyi Bencés Apátság szántódpusztai gazdasága ]S hzm\)cséstr\ átvészelte a második világháborút, amely a többi uradalomban komoly károkat okozott. Az 1945- március 18-i 600/1945. M. E. rendelettel 153 megszűntették a hazai nagybirtokrendszert, amely érintette a birtokos szerzetes rendeket is. 100 kat. hold területet tarthattak meg, ami megillette a bencéseket is, akik Zala megyében a kegyúri terhek megváltása jogcímén birtokolhatták az előírt területet. Erről később lemondtak és állami kézbe került. 154 Az 1945 után bekövetkező drasztikus változások súlyosan érintették a bencéseket, hiszen egy csapásra, kártalanítás nélkül sajátította ki az állam ingatlan javaikat. A rend gazdálkodása a 19. század első felében™ a régi keretek között folyt. A földbirtok használata többnyire a jobbágyok kezén volt, amelyért kilencedet, némi ajándékot és 52 napos igás vagy 104 napos gyalog robotot szolgáltattak. A birtok kisebb hányadát saját kezelésben tartva a majorsági cselédekkel és robotos jobbágyokkal műveltették. A saját kezelésű majorságot bencés jószágkormányzók irányították. Azi820-as évektől a pannonhalmi perjel a számvevővel és a pincemesterrel alkotta a gazdasági tanácsot. E testület előírásai szerint végezték munkájukat a világigazdatisztek, akiknek képzése a gazdasági tanintézetek működése előtt jórészt gyakorlati úton történt. A gazdatisztek adták ki a végzendő feladatokat és ellenőrizték azokat. A bencés és a világi gazdasági irányítók 156 a rendszeresen összeülő „tiszti székeken" készítettek számvetést a gazdálkodás helyzetéről. A mezőgazdasági termelés gerincét a gabonatermesztés alkotta. A belterjesebb növénykultúrák hiányoztak, azalacsony létszámú szarvasmarha állomány nem biztosította a rendszeres trágyázást. A gazdálkodás technikai színvonala is kívánnivalót hagyott maga után, hiszen az első vasekét 1830-ban, a szecskavágót pedig 1842-ben szerezték be. Ennek fényében szerény volt az éves jövedelem. A feudalizmus megszűnése megrázkódtatással járt. A jobbágy felszabadult, a kilencedet és a robotot eltörölték, az egyház pedig lemondott a tizedről. A közös teherviselés, az adózás új rendszerének bevezetése átrajzolta a közgazdasági hátteret. Ez a gazdasági-társadalmi átalakulás nem egyszer feszültséget szült az érdekelt felek között. AZ1853. évi úrbéri pátens 157 előírása szerint az állam bizonyos mér152 Ua. 60. Szántódpuszta kialakulásáról, a bencések gazdálkodásáról lásd: MagyarE. : Szántódpuszta a török hódoltságtól a szabadságharcig. H. n. 1984. 153 Ua.61. 154 MKLII. (é. n. ): 867.1951. augusztus 7. : a püspöki kar határozata szerint minden ingatlant felajánlottak az államnak, nem kérve érte csereingatlant, s csak az egyházi épületekhez kapcsolódó ún. háztáji földekre tartottak igényt, max. 800-1600 nölt. A bencések is követték a felhívást, igazodva a megváltozott körülményekhez. 155 Csóka L. II. (i969):9i6. 156 Ua. 917157 Ua. 917-918. Részletesen: A magyar agrártársadalom a jobbágyfelszabadítástól napjainkig. Szerk. Gunst P. Bp. 1998.
