A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Iparművészet - P. Szalay Emőke: XVII. századi erdélyi ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben

P. SZALAYEMŐKE Az edénytesten álló, lekerekített sarkú téglalapok kettős pontsor vonalát belülről kettős félkörívek szegélyezik (3. rajz).

30 8. kép Beregszász kanna. Feltehetően segesvári edény; 3. rajz Beregszászi kanna mintája (Pap Zoltán rajza) A kannához közeli párhuzamként mutatkozik egy jelzett, tehát bizonyosan segesvári készítésű edény. A Nemzeti Múzeum kannájának füle szintén eltér a megszokottól, az ezüst kannáknál gyakori groteszk alakú díszítőelem tagolja. Talp és fedél dísze ugyanaz, mint a beregszászi kannáé, a test díszítésében ugyancsak a felállított ovális mezők láthatók. Mivel ez az edény jelzéssel ellátott, amely szerint segesvári készítmény, a vele formailag teljesen megegyező és hasonló díszítésű beregszászi kannát is segesvárinak véljük (Németh 1983.26. kép). Ez a két utóbbi kanna azt mutatja, hogy a segesváriak ezt a két eltérő formát, a beütött palmettasorral díszített rézsútos talpú, gyűrűs peremmel ellátott fedelest, illetve a domború talpú és fedelű alakot egyaránt használták. Készítési idejüket a XVII. század végére, XVIII. század elejére tesszük. Feltételezésünket a nagyszöllősi egyház 1720-as ajándékozási évszáma támasztja alá, hiszen ez a felirata szerint az ekklézsiáé volt, melyből arra következtethetünk, hogy a gyülekezet szerezte be, így nem valószínű, hogy sokkal régebbi készítésű lett volna. FELTÉTELEZETT BESZTERCEI KANNÁK Beszterce a kisebb ónedénygyártó központok közé tartozott, bár már a XVI. század közepén a városban egy kannagyártó nevét, akihez a bronz és fegyvergyártást is feljegyezték (Weiner 1978.16.). Ez azt mutatja, hogy feltehetően itt is az volt a helyzet, mint más helyen, vagyis, hogy a kis számú iparágak a nagyobb városokban sem tudtak önálló céhet létrehozni, hanem rokon mesterségekkel együtt alkottak szervezetet (Német 1989. 13.). 1580-ban a Szász Universitás számára Nagyszebenben kiállított ki30 Hasonló díszítésű segesvári kanna Halder, Anamaria 1969. i tábla jobb oldali kép. váltságlevélben a besztercei ónöntők is szerepelnek (Németh 1989a. 167.). Az 1602-ben Brassóban kiadott közös kiváltságlevélben a szász ónedénygyártó központok között ugyancsak felsorolták Besztercét (Weiner 1978.17.). Később sem nagyon tudunk ennél többet az itteni ónművességről. A kárpátaljai anyagban két kanna esetében vetjük fel az itteni készítés lehetőségét. Az egyik aklii kanna még a gótikára emlékeztető széles talpú, szűkülő testű edény. A kannán a talp szélét díszítő rovátkolt sáv sajátosságnak tűnik. A szalagfüles edény ráilleszkedő fedéllel ellátott lehetett, amelyre mostfedél hiányában a szájrész gyűrűs kialakítása utal.

31 A kannán alig találunk díszítést, csupán a talp szélén látható egy domború beütött levélsor, felette vésett függőleges vonalak. Aljában fenékrózsa, amely öt karéjos talpon ülő félgömb alakban kiöblösödő vázából kihajló három indán virágokat és leveleket mintáz. Ehhez a fenékrózsához erősen hasonlók az előbb ismertetett két feltételezett segesvári kannán is előbukkannak. Fülén a jelzések szokott helyén jelenleg két bemélyedés látható, amelyet feltehetően a fedél billentője koptatott ki (9. kép). 9. kép Akli kanna. Feltehetően besztercei készítmény A kanna talpdíszítménye egy élesdi kannára emlékeztet, melynek talpán ugyanezt a mintát találjuk, alul egészen apró beütött palmettasor, felette az említett függőleges vonalas sáv.

32 Mivel az élesdi edénynek ismert a jelzése, mely szerint bizonyosan besztercei, ezért feltételezzük, hogy az aklii kanna is ott készülhetett. Bizonyos formai hasonlóság alapján feltételesen idekapcsoljuk az egyik feketepotoki kannát. A kanna teste már nem szűkül annyira, mint az ak31 Méretek: talp átm.: 13,8 cm szájátm.:7cm m.: 22,8 cm. 32 Sasianu, Alexandru 1986.1. számú kanna. Az említett élesdi kanna sokkal díszesebb kivitelű, mint az aklii.