A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Iparművészet - P. Szalay Emőke: XVII. századi erdélyi ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben

XVII. SZÁZADI ERDÉLYI ÓNKANNÁK A KÁRPÁTALJAI REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÜLEKEZETEIBEN 87 Sajnos ennek az edénynek sincs jelzése. Ugyanakkor formailag részle­tekbe menően nagy hasonlóságot mutat egy bizonyosan segesvári kan­nával, amely a beütött palmettas díszítés teljes azonosságával erősödik. 24 A fedél fogójával kapcsolatban úgy véljük, hogy a jelenlegi három koron­gos megoldás helyett eredetileg magasabb volt a fogó, a korongok fölött egy felfelé kissé szélesedő elem zárhatta. 25 Mindezek alapján ezt a kannát bizonyosan erdélyi, közelebbről segesvári készítésűnek tartjuk (6. kép). 6. kép Nagyszöllős kanna. Feltehetően segesvári edény Segesvárinak véljük a feketepotoki gyülekezet egyik edényét is. A kanna formailag nagyon hasonló az előbbiekhez, de a szájpereme alatt kidom­borodó gyűrű jelent meg. Díszítése a három edény közül a legegyszerűbb. A talp beütött díszítése egyszerű vonalakból összeállított, felső részén és a száj alatt láthatjuk a két-két vonalkázott sávot (7. kép). 26 Fenékrózsája hasonló az előbbihez, de több eltérést fedezhetünk fel, elsősorban a középső virág más, másrészt a hajló inda vonala megtörik, így bizton mondhatjuk, hogy más öntőmintáról készült. Füle ugyancsak domborműves, mintája különbözik a korábbiaktól, egyszerű pontokból és vonalakból összeállított geometrikus minta. A felsorolt formai és díszítésbeli jellegzetességek alapján ez a kanna is a segesvári edényekkel vethető egybe, ezért feltételesen itteni készí­tésűnek véljük. Végigtekintve az eddig ismertetett kannákon, kitűnik, hogy a szájpe­remet és a fedél szélét, valamint a talpat övező beütött palmettas min­24 Németh Gábor egy edényt közöl, amely jelzése alapján bizonyosan segesvári, elmo­sódott fenékrózsájának mintája ugyancsak hasonló. Németh 1983.22. kép. 25 Ilyen jellegzetesnek tűnő fedélfogó díszíti az előbb említett egyik edényt Németh 1983.25. kép, illetve ilyen a fogója egy másik segesvári edénynek Németh 1989.27.6. rajz. Úgy tűnik, hogy ezzel a megoldással a segesvári edényeken találkozhatunk. 26 Méretek: talp átm.: 12,6 cm száj átm.: 8,6 cm m.:28cm. tacsík segesvári jellegzetességnek tekinthető, használatát erősítik újabb edények. 27 7. kép Feketepatak kanna. Feltehetően segesvári edény Hasonlóan jegy nélküli a beregszászi gyülekezet kannája, amelyet az alapos formai és díszítésbeli elemzés után szintén segesvárinak vélünk. 28 Ez a kanna formailag eltér a korábbiaktól, talpa sima peremből rézsúto­san indul, majd kis kettős vonalú törés után erőteljesen domborodó gyű­rűvel kapcsolódik az ugyancsak kettős vonallal jelzett testhez. Szája kissé kihajlik, fedele vízszintes peremmel ellátott, felette erősen domborodik, mintegy megismételve a talp gyűrűjét. Közepén korongszerű sík részen emelkedik a három kisebbedő korongból és szélesedő pálcából álló fe­délfogó, amely az előbb említett edény fogójával megegyező. Billentő­je három levélből áll, zsanérján domború elem. Füle különleges, nem a szokásos szalagfül, hanem szögletes, keskenyedő, alul törtvonalú, végén pajzs. 29 Belsejében virágdíszes fenékrózsa (8. kép). Díszítése viszonylag szerény, a talp gyűrűjén és a fedél domború részén pontokból összeállított félkörívek, a palást alján és a szája alatt egymást metsző hullámvonalak közeiben kisebb és nagyobb oválisok sorakoznak. 27 Weiner Mihályné is közöl segesvári városbélyeggel ellátott ugyanilyen palmettaso­ros díszítésű edényeket. 1971.7. kép 2-3. kanna. 28 Méretek: talp átm.: 11 cm, száj átm.: 8,7 cm, m.: 22,8 cm. A talpán véset felirat: G. V. MA Sara DK. András Keskeny. 29 Mítran, Gheorghe közöl ugyanilyen fülmegoldást segesvári edényen. 2002. IX. táb­la 3. kép. 140.182.

Next

/
Thumbnails
Contents