A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Régészet - D. Szabó László–Csippán Péter: Újkori mészárszék nyomai Debrecen belvárosából

ÚJKORI MÉSZÁRSZÉK NYOMAI DEBRECEN BELVÁROSÁBÓL 47 egy faragott pipa, amit félszáraz állapotban késsel nyolcszögletűre vágtak. A többi töredék sima, henger alakú pipák nyakrésze. Minden töredéken látható díszítés. A fej és a nyak találkozásánál bemetszett egyszerű vonaldísz, vagy bepecsételt rácsminta látható. A nyakgyűrűkön hétszirmú virágot metszettek be, vagy rácsmintát pecsételtek. Egyetlen példányon figyelhető meg kidomborodó díszítés. Itta pipamintába mélyített három és ötszirmú virágok emelkednek ki a nyak egymással szemközti oldalain. Ez minden bizonnyal egy pipakészítő mesterjegye lehet, de jelenleg nem tudjuk személyhez kötni a mintát. Fehérpipák A Debrecen körüli pipagödrökből vörösre égő agyagot bányásztak, a fehér pipákhoz a nyersanyagot a Miskolc melletti Görömbölyről hozatták (ECSED11932,79). Két fehér pipa nyaka került elő az ásatáson. Ezek sokkal díszesebbek mint a vörös színűek. A rövidebb darab könyök részén fésűs vonalak indulnak ki egy bepecsételt kettős körből. A nyak nyílása körül ugyanilyen fésűs vonalak spirálisan futnak. A hosszabb nyakú példány a legdíszesebb pipatöredék. Minden eddig felsorolt díszítéstípus (pipamintába mélyített, bemetszett, bepecsételt) megtalálható a töredéken. A nyak két szemközti oldalán két párhuzamos vonallal határolt háromszögek domborodnak, a háromszögek belső részét, és a sorminta feletti sávot pontokkal töltötték ki. A nyak alsó részére létramintát metszettek. A nyak nyílása körül spirálisan futó vonalak láthatóak, amelyeket a nyakgyűrűn bemetszett vonal vág ketté. A fej és a nyak találkozásánál egy gyűrűt alakítottak ki, amelyre kis köröket nyomkodtak. Ezen a részen található még a vörös pipáknál már látott bepecsételt rácsminta. Az is különlegessé teszi a pipát, hogy a fej és a nyak majdnem derékszöget zár be, míg a többi példány hegyesszögben hajlik. Holland pipa Ennél a típusnál a pipa fejét és szárát együtt képezték ki. Nem igazán elterjedt típus, mivel a vékony cserépszár könnyen törik. Az ásatás egyetlen ilyen töredéke egy vörös színű szár 3,5 cm-es töredéke. Mázos pipa Egyetlen ilyen töredéket találtunk, egy fehér agyagból készült, sárgásbarna mázzal fedett pipafej felső részének 1,5 cm magas darabját. A fejen két bemetszett vonal látható. Ez a legkisebb töredék, a fej nagy része és a nyak is hiányzik, a pipa különlegessége a máz, ami a török jellegű pipákon szokott ritkán előfordulni (KOVÁCS 1963,239; TOMKA 2000,29). A pipák időrendje A holland típusú pipa a legkorábbi európai pipatípus, amit még a 20. században is gyártottak (KOVÁCS 1963,236). Az egyetlen példány csak egy szártöredék, kerámia nem került elő a gödörből, így a pontos korát nem lehet meghatározni. A többi pipa készítési ideje már biztosabban megállapítható. A mázas pipa töredéke az újkori mészárszékhez köthető hulladékgödörből, a 3. objektumból származik. így kora a 18. század végére, 19. század elejére tehető. A vörös és fehér pipák díszítése nagyon hasonló, a bepecsételt rácsminta szinte minden példányon megtalálható. Két példány a kerámiában gazdag 9. objektumból került elő, így a pipák kora is a 19. század középső időszakára, második felére tehető. Fémleletek Az ásatáson több jellegtelen vasszög mellett néhány csizma sarokpatkó és kés töredéke került elő. Sarokpatkók A két töredéket a kerámiákkai jól keltezhető 9. objektumban találtuk. Eredetileg U alakúak voltak, az 1 cm magas szárak vége és a patkó közepe is kiszélesedik. Ezeken a kiszélesedő pontokon átvert szögekkel erősítették fel a csizma bőrtalpára. Debrecenben a sarokpatkókat a 17. század elejétől kezdve használták férfiak és nők csizmáján egyaránt (ZOLTA11938,102). Egy 1708-as tanácsi rendeletből kiderül, hogy a város lakatos céhe készítette a csizmákra a patkókat (SZŰCS 1871,872). Kések Több késtöredék került elő a 7. objektumból. A kovácsolt vaspengék maradványai 7-9 cm hosszúak és 2 cm szélesek. A tárgyak korát nem lehetett megállapítani, mivel a gödörből nem került elő kerámia, valamint a kések nyele és az ott alkalmazott díszítések hiányoznak. Egyedi leletek (10. kép) 13. objektum 7. objektum 10. kép Kovapenge Újkori kerámiák mellett került elő a 13. objektumból egy őskori kovapenge. Eredetileg trapéz alakú lehetett, kettősen csonkított. Hosszanti élén a használat nyoma, sarlófény látható. Az anyaga krakkói jura tűzkő. Valószínűleg a középső neolitikumban itt élt alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájához köthető.

2 2 A penge meghatározásáért a Magyar Nemzeti Múzeum régészének, Markó Andrásnak mondunk köszönetet.