A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Természettudomány - Kozák Lajos: A borz (Meles meles L., 1758) és a vörös róka (Vulpes vulpes L., 1758) kotorékfelmérése a Hajdúsági Erdőspusztákon

18 KOZÁK LAJOS már dombnak számító hátak, lankák színesítik a táj arculatát. A talaj, illetve az alapkőzet leginkább homok, bár foltszerűen kötöttebb talajtípusokat is találunk. A kotorékok felmérését 2004 és 2006 márciusában, lineáris transzekt módszerrel végeztük (HELTAI és KOZÁK, 2004). Ez alapján 615 és 780 hektár (a mintaterület 20,4%-a, illetve 25,8%-a) tényleges bejárása történt meg, ami a transzektek által határolt 3012 hektáros mintaterület kapcsán reprezentatív mintavételnek tekinthető. A kotoréksűrűség számítását a transzektek adatai alapján számolt kotoréksűrűség értékek statisztikai mintavételével végeztük (HELTAI és KOZÁK, 2004). A két időszak kotoréksűrűség adatainak összehasonlításához páros t-próbát használtunk (PRÉCSÉNYI, 1995)A felvételezés során jegyzőkönyvbe rögzítettük a megtalált kotorékoknál az adott sáv számát, a kotorék lakottságát, általános állapotát, a vegetáció típusát, a terület fedettségét, a kijáratok számát és tájolását, a kotoréknál, illetve a sáv más pontjain talált egyéb életjeleket (latrina, nyom, táplálékmaradvány). Az élőhely-preferencia megállapításához a mintaterületek főbb élőhely-típusainak térinformatikai felmérése alapján M=i:25 ooo-es méretarányú digitális térképekre vetítve poligon típusú digitális fedvényeket készítettünk (KOZÁK és HELTAI, 2006/a). Ezen poligonok alapján megállapítottuk a terület főbb habitat típusainak méretét, előfordulási arányát, majd a megtalált kotorékok pontos előfordulási helyeinek azonosítása után a preferencia mértékét Ivlev formula szerint (IVLEV, 1961) számoltuk ki: P=(A-B)/(A+B) ahol: A= a borzkotorékok aránya adott élőhely-típusban B= az adott élőhely-típus aránya a területen Px=az egyes élőhely-típusra eső preferencia, vagy elkerülés értéke (+vtől -i-ig) A preferencia megállapítás kapcsán a két mintavétel adatait összevonva értékeltük. 3. EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE Az 1. táblázat a kotoréksűrűség számítás adatait ismerteti. Az országos kérdőíves felmérés adatai mellett csak néhány kis területet érintően állnak rendelkezésre a jelen tanulmányban is használt felmérési módszerrel gyűjtött adatok (KOZÁK Es HELTAI, 2006/b). ÉV Borz kotorék/km

2 Vörös róka kotorék/km

2 2004 1,07 1,71 2006 1,13 1,57 1. táblázat A borz és a vörös róka kotoréksűrűség felmérés eredményei Table 1 Density of badger and red fox dens A kotoréksűrűség nem azonos az egyedsűrűséggel, de jó korrelációt mutat azzal, különösen a tavaszi időszakban elvégzett kotorékfelmérés. A borz esetén a faj egész évben folyamatosan használja a kotorékot, bár vannak csak az év egy-egy időszakában használt mellékvárak, a róka esetében a legintenzívebb kotorékhasználat a tavaszi kölyöknevelési időszakra jellemző. Irodalmi adatok alapján (GOLDYN ET AL, 2003) a nagy emberi zavarással terhelt területen élő, nagy egyedsűrűségű vörös róka populációk esetén a tavaszi kotorékbecslésből interpolált abundancia értékek lehetnek túlbecsültek a klán jellegű szociális csoport, a többszörös kotorékhasználat és a szaporodásból kiszorult alacsonyabb rangú egyedek szoliter kotorékai miatt. Mindezek alapján konkrét állománybecslésre nem vállalkozhatunk a tavaszi kotorékfelmérés adataink alapján, mert ehhez egész évre kiterjedő kiegészítő vizsgálatokra lenne szükség mindkét fajnál. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a tavasszal a kis növényzeti fedettség, valamint a róka esetén a friss, míg a borz esetén a frissen takarított kotorékok felmérése könnyebb és pontosabb kotorékfelmérést eredményez, amely adat fontos jellemzője mindkét faj állományviszonyának. A borz esetén hangsúlyoznunk kell, hogy bár irodalmi adatok említést tesznek a faj Debrecen környéki előfordulásáról (Zelizy, 1882), a konkrét állománybecslési felmérések (Heltai et al. 2001; Szemethy, 1989; Szemethy, 1994; Szemethy és Heltai, 1996) időszakát tekintve egyre erősebb, a részletes vizsgálatok adatai alapján alulbecsültnek tekinthető állománya él a területen (Heltai és Kozák, 2004). E jelenlétet jelen adataink alapján is megerősítettnek tekinthetjük. A két év különbséggel elvégzett felmérés kotoréksűrűség adatai egyik faj esetében sem mutatnak szignifikáns eltérést, aminek oka egyrészt lehet a stabilnak tekinthető állomány, ami várható az apróvad-gazdálkodással kevéssé jellemezhető területek miatti intenzív állománygyérítés hiánya miatt. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az időben viszonylag közeli felmérési időpontok is okozhatják az azonosságot, és az Erdőspuszták egész kiterjedését tekintve viszonylag kis mintaterület méret miatt az egész régióra csak korlátozottan vonatkoztathatjuk következtetéseinket. A 2. táblázat alapján látható, hogy a mintaterület jelentős erdősültségével, az erdei és a nyílt habitatok arányával jól reprezentálja a tipikus erdőspusztai élőhelyi viszonyokat. Élőhely-típus Aránya (%) erdő 54 nyílt 43 település 1 vízfelület+nádas 2 2. táblázat A mintaterületen az élőhelyi viszonyok alapadatai összevont élőhely kategóriák esetén Table 2 Data of habitat types of the sample area with aggregated habitat types A 4 főbb habitat kategória változatos tényleges élőhelyi viszonyokat jelent (3. táblázat). Az egyes altípusok aránya alapján az erdőkön belül uralkodó a telepített akácosok, míg a nyílt élőhely-típuson belül pedig a szántók aránya.