A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Természettudomány - Kozák Lajos: A borz (Meles meles L., 1758) és a vörös róka (Vulpes vulpes L., 1758) kotorékfelmérése a Hajdúsági Erdőspusztákon

18 KOZÁK LAJOS már dombnak számító hátak, lankák színesítik a táj arculatát. A talaj, illet­ve az alapkőzet leginkább homok, bár foltszerűen kötöttebb talajtípusokat is találunk. A kotorékok felmérését 2004 és 2006 márciusában, lineáris transzekt módszerrel végeztük (HELTAI és KOZÁK, 2004). Ez alapján 615 és 780 hek­tár (a mintaterület 20,4%-a, illetve 25,8%-a) tényleges bejárása történt meg, ami a transzektek által határolt 3012 hektáros mintaterület kapcsán reprezentatív mintavételnek tekinthető. A kotoréksűrűség számítását a transzektek adatai alapján számolt kotoréksűrűség értékek statisztikai mintavételével végeztük (HELTAI és KOZÁK, 2004). A két időszak kotorék­sűrűség adatainak összehasonlításához páros t-próbát használtunk (PRÉ­CSÉNYI, 1995)­A felvételezés során jegyzőkönyvbe rögzítettük a megtalált kotoré­koknál az adott sáv számát, a kotorék lakottságát, általános állapotát, a vegetáció típusát, a terület fedettségét, a kijáratok számát és tájolását, a kotoréknál, illetve a sáv más pontjain talált egyéb életjeleket (latrina, nyom, táplálékmaradvány). Az élőhely-preferencia megállapításához a mintaterületek főbb élő­hely-típusainak térinformatikai felmérése alapján M=i:25 ooo-es mé­retarányú digitális térképekre vetítve poligon típusú digitális fedvényeket készítettünk (KOZÁK és HELTAI, 2006/a). Ezen poligonok alapján megállapí­tottuk a terület főbb habitat típusainak méretét, előfordulási arányát, majd a megtalált kotorékok pontos előfordulási helyeinek azonosítása után a preferencia mértékét Ivlev formula szerint (IVLEV, 1961) számoltuk ki: P=(A-B)/(A+B) ahol: A= a borzkotorékok aránya adott élőhely-típusban B= az adott élőhely-típus aránya a területen Px=az egyes élőhely-típusra eső preferencia, vagy elkerülés értéke (+vtől -i-ig) A preferencia megállapítás kapcsán a két mintavétel adatait összevon­va értékeltük. 3. EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE Az 1. táblázat a kotoréksűrűség számítás adatait ismerteti. Az országos kérdőíves felmérés adatai mellett csak néhány kis területet érintően áll­nak rendelkezésre a jelen tanulmányban is használt felmérési módszerrel gyűjtött adatok (KOZÁK Es HELTAI, 2006/b). ÉV Borz kotorék/km 2 Vörös róka kotorék/km 2 2004 1,07 1,71 2006 1,13 1,57 1. táblázat A borz és a vörös róka kotoréksűrűség felmérés eredményei Table 1 Density of badger and red fox dens A kotoréksűrűség nem azonos az egyedsűrűséggel, de jó korreláci­ót mutat azzal, különösen a tavaszi időszakban elvégzett kotorékfelmé­rés. A borz esetén a faj egész évben folyamatosan használja a kotorékot, bár vannak csak az év egy-egy időszakában használt mellékvárak, a róka esetében a legintenzívebb kotorékhasználat a tavaszi kölyöknevelési idő­szakra jellemző. Irodalmi adatok alapján (GOLDYN ET AL, 2003) a nagy em­beri zavarással terhelt területen élő, nagy egyedsűrűségű vörös róka populációk esetén a tavaszi kotorékbecslésből interpolált abundancia ér­tékek lehetnek túlbecsültek a klán jellegű szociális csoport, a többszörös kotorékhasználat és a szaporodásból kiszorult alacsonyabb rangú egye­dek szoliter kotorékai miatt. Mindezek alapján konkrét állománybecslés­re nem vállalkozhatunk a tavaszi kotorékfelmérés adataink alapján, mert ehhez egész évre kiterjedő kiegészítő vizsgálatokra lenne szükség mind­két fajnál. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a tavasszal a kis növényzeti fedettség, valamint a róka esetén a friss, míg a borz esetén a frissen taka­rított kotorékok felmérése könnyebb és pontosabb kotorékfelmérést ered­ményez, amely adat fontos jellemzője mindkét faj állományviszonyának. A borz esetén hangsúlyoznunk kell, hogy bár irodalmi adatok említést tesznek a faj Debrecen környéki előfordulásáról (Zelizy, 1882), a konkrét állománybecslési felmérések (Heltai et al. 2001; Szemethy, 1989; Szeme­thy, 1994; Szemethy és Heltai, 1996) időszakát tekintve egyre erősebb, a részletes vizsgálatok adatai alapján alulbecsültnek tekinthető állománya él a területen (Heltai és Kozák, 2004). E jelenlétet jelen adataink alapján is megerősítettnek tekinthetjük. A két év különbséggel elvégzett felmérés kotoréksűrűség adatai egyik faj esetében sem mutatnak szignifikáns eltérést, aminek oka egyrészt le­het a stabilnak tekinthető állomány, ami várható az apróvad-gazdálko­dással kevéssé jellemezhető területek miatti intenzív állománygyérítés hiánya miatt. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az időben viszonylag közeli felmérési időpontok is okozhatják az azonosságot, és az Erdőspusz­ták egész kiterjedését tekintve viszonylag kis mintaterület méret miatt az egész régióra csak korlátozottan vonatkoztathatjuk következtetéseinket. A 2. táblázat alapján látható, hogy a mintaterület jelentős erdősültsé­gével, az erdei és a nyílt habitatok arányával jól reprezentálja a tipikus er­dőspusztai élőhelyi viszonyokat. Élőhely-típus Aránya (%) erdő 54 nyílt 43 település 1 vízfelület+nádas 2 2. táblázat A mintaterületen az élőhelyi viszonyok alapadatai összevont élőhely kategóriák esetén Table 2 Data of habitat types of the sample area with aggregated habitat types A 4 főbb habitat kategória változatos tényleges élőhelyi viszonyokat jelent (3. táblázat). Az egyes altípusok aránya alapján az erdőkön belül uralkodó a telepített akácosok, míg a nyílt élőhely-típuson belül pedig a szántók aránya.

Next

/
Thumbnails
Contents