A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Természettudomány - Kozák Lajos: A borz (Meles meles L., 1758) és a vörös róka (Vulpes vulpes L., 1758) kotorékfelmérése a Hajdúsági Erdőspusztákon

A BORZ (MELES MELES L, 1758) ÉS A VÖRÖS RÓKA (VULPES VULPES L, 1758) KOTORÉKFELMÉRÉSE A HAJDÚSÁGI ERDŐSPUSZTÁKON 19 Élőhely-típus Aránya (%) Erdeifenyves 14 Tölgy (kocsányos és vörös tölgy együtt) 7 Akácos 26 Akácfelújítás (1-8 éves sűrű fiatalos) 7 Cserjés liget (csak részben fedett) 1 Szántó (különböző mezőgazd.-i kultúrákkal) 35 Gyep (kaszálók és jelentősebb erdei tisztások) 7 Víz és annak nádas szegélye 2 Zsombékos 0 Település 1 3. táblázat A mintaterületen az élőhelyi viszonyok alapadatai Table 3 Data of the habitat types of the sample area Az 1. ábra alapján kirajzolódik az, hogy a fenti táblázatok alapján meglévő élőhelyi változatosság meglehetősen mozaikos térbeli elrendeződésben áll az élővilág rendelkezésére. Nyugat-Európában, illetve pl. Budapesten), de a borz esetében is van adatunk Debrecenből a faj kotorékának lakott környezet közvetlen közelében (bár természetközelinek is tekinthető arborétumbeli) történő elhelyezkedéséről. 1,C 0,50 |o,c 0,50 erdő vízfelület, nádas nyílt település Élőhely típus 2. ábra A borz és a vörös róka élőhely-preferenciája a kotorékok helyének megválasztása alapján, összevont élőhely-típus kategóriák esetén Figure 2 The habitat preference of badger and red fox in the sample area with aggregated habitat types Borzkotorék Rókakotorék Tölgy Tó + nádas Szegély Szántó Gyep Erdeifenyő Cserjés liget Akác Akác felújítás 1. ábra A főbb élőhely-típusok és a kotorékok elhelyezkedése a mintaterületen Figure 1 The main habitat types and the situation of dens of badgers and red foxes of the sample area Az élőhely-preferencia adatait a 2. és a 3. ábrák szemléltetik. Mindkét faj esetén kis mértékű preferenciát kaptunk a fedett, erdei habitatokkal szemben, míg a többi élőhely-típus kategória kapcsán teljes, vagy nagy mértékű elkerülést tapasztaltunk. További elemzést tesz lehetővé, ha a 3. ábrán bemutatott módon, a főbb élőhelyi csoportokat finomabb bontásban elemezzük. A vizes élőhelyekhez kapcsolódó teljes elkerülés érthető, ugyanígy a települése esetén, bár ez utóbbi esetben meg kell jegyezni, hogy a vörös róka esetén az urbanizáció egyre általánosabb (különösen Az erdőkkel szemben mindkét fajt tekintve mindössze alig közepes mértékű (30 és 26%) preferenciaérték, ugyanakkor a nyílt élőhelyekkel szemben más felmérésben a borz esetén tapasztalt enyhe preferencia (KOZÁK és HELTAI, 2006/a) mellett jelen felmérés adatai által a vörös róka esetén a gyepekhez kimutatott egészen enyhe preferencia (5%) megerősíti azt, hogy a takarást nyújtó erdei élőhely csak egy, bár kétség kívül fontos faktor a kotorék helyének megválasztása során. Mindkét faj esetén nagy súllyal szerepelhetnek a talajtani és vízrajzi adottságok, valamint az egyes esetekben meghatározó, jelen esetben nem vizsgált táplálékellátottság viszonyok (GOLDYN ET AL, 2003; KRUUK et PARISH, 1982; NEAL et CHEESEMAN, 1996, DA SILVA et al., 1994). Egyéb felmérések alapján a borz sikeresen kolonizálja a nyílt élőhelyi dominanciával jellemezhető területeket is (KOZÁK Es HELTAI, 2006/a; Kiss, 2005). A vörös róka esetén a nyílt habitatokhoz történő alkalmazkodás kifejezetten sikeres lehet, azonban még nagy állománysűrűség és nyílt élőhelyekhez kötődő jó táplálékellátás esetén is kimutatható a fedettség preferenciája (GOLDYN ET AL., 2003; GOSZCZYNSKI, 1999; PANEK AND BRESINSKI, 2002; STUBBE, 1980). A borz esetében az erdő preferencia kapcsán a mintaterületen az angliai tapasztalatokkal ellentétben (NEAL et CHEESEMAN, 1996) nem elkerülést, hanem a közepesnél erősebb (62%) preferenciát kaptunk a tűlevelű erdők kapcsán. Az angliai esetben a tűlevelű erdők „jobb híján" választásként szerepeltek kotorékhelyként és ez esetekben is általában az erdőszegélyt választották. Az Erdőspuszta erdei fenyvesei esetén is leginkább a szegélyhez közel találtuk a kotorékokat, illetve tipikus a területen, hogy egy-egy erdei fenyőből álló erdőrészlet olyan kis kiterjedésű, hogy gyakorlatilag az erdő egésze szegély közelinek tekinthető.