A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Építésztörténeti stílusok rövid ismertetés műemléki és történelempedagógiai feldolgozásban

142 PORCSALMY JÁNOS Megjegyzés: Elkészítésre ajánlott diapozitívek; Színes: i.) A San Paolo fuori le Mura székesegyház főhomlokzata, az oszlopos udvarral, illetve kerengővel. 2.) A bazilika belseje, a diadalívvel. Forrás: Rom c. kiadvány, Verona, 1973, esetleg más Rómáról kiadott munka színes képei. Fekete-fehér: 1) Mauzóleum (Constanza, köralaprajzú, centrális térképkiképzésű római síremlék Kr.u. a IV. sz. -ból.) 2.) Az óbudai cella trichora (háromkaréjos kápolna) 3.) Pécs: Ókeresztény temető 4.) A fenékpusztai ókeresztény bazilikák alapfalai. Forrás: Szentkirályi—Détsi: Építészettörténet c. könyv (Műszaki Kiadó, Budapest, 1959.) Fajth Tibor és Dr. Dombi József: Itália (Panoráma, Budapest, 1980.) Feladatlap az ókeresztény építészethez 1.) Milyen rendeltetési célokat szolgált az építészet a kereszténység kezdeti időszakában? 2.) Hol épültek és hogyan képezték ki a katakombákat? 3.) Milyen művészeti alkotásokkal díszítették a katakombákat? 4.) Miért jelentős történelmi, egyháztörténeti tény a milánói Edictum? Mikor és melyik császár adta ki, s az milyen hatással volt az egyházi építészetre? 5.) A kora keresztény építészet milyen örökséget vett át a római építészettől a térkiképzés, a tömegalakítás szempontjából? 6.) Ismertesse a római San Paolo fuori le Mura (falakon kívüli Szent Pál székesegyház) bazilika építészeti jellegzetességeit. (Térkiképzés, szerkezeti és alaktani vonatkozásban.) 7.) Milyen megoldásokkal, díszítőelemekkel tették vonzóvá, széppé a templom belső kiképzését? 8.) Hasonlítsa össze egymással a római Portunus, illetve Fortuna Virilis pogány templomot az ókersztény San Paolo fuori le Mura bazilikával. Miben különböznek egymástól? 9.) Hány hajós bazilikális megoldást ismer? (Készítsen azokról vázlatrajzot.) Mit nevezünk kerengőnek? 10.) Hol találunk hazánkban ókeresztény építészeti műemlékeket, romokat? (Nevezze meg azokat!) A BIZÁNCI STÍLUSÚ ÉPÍTÉSZET 1. hang: Az ókeresztény építészet továbbfejlesztésével a Kelet-Római Birodalomban alakult ki a bizánci stílusú építőművészet római, görög, kisázsiai építészeti hagyományok, elemek felhasználásával, kombinálásával. Az első korszak Kr.u. IV. századtól a IX. század közepéig tartott. Jellegzetességei: Kezdetben a monumentális méretű épületek - elsősorban a templomok - továbbra is bazilikális elrendezésűek, azonban a későbbiek folyamán a hosszanti térkiképzés helyett kedveltebbé válik a kupolával fedett centrális térelrendezés. A bejáratnál előcsarnok, a főtengely végén pedig az apszis (négyszögű vagy sokszögű záródású, esetleg félköríves térrész) helyezkedikel. 2. hang: A kupola a Kr.u. IV. sz. közepétől már négyzet alaprajzú tér fölött emelkedik a konstantinápolyi Hagia Sophia (Isteni Bölcsesség) templom nagyszerű építészeti vívmánya, példája nyomán. - Ugyanis a négyzetes teret lefedő főkupola csegelyekre, azaz átvezető háromszög alakú, boltozott szerkezetre támaszkodik. A csegelyek pedig tartó pilléreken nyugszanak. A térlefedésnek ezt a művészi megoldását, ezt az óriási jelentőségű építészeti "találmányt" az építészettörténet későbbi korszakaiban - egészen napjainkig - alkalmazzák. - Annak hatását még fokozták azzal is, hogy a csegelyekre közvetlenül nagyméretű, köralaprajzú vagy sokszögű dob (tambur) épült és közvetlenül arra támaszkodva ívelt fel a kupola. - A fő kupola mellett több kisebb méretű tamburos kupolát is emelnek. - Az épületen belül félköralaprajzú melléktereket képeznek ki. Továbbá: emeletmagasságban körüljárókat (emporium), karzatot, árkádot alakítanak ki. Az oszlopokat ún. bizánci fejezet díszíti. (Kosár, trapézfejezet, üst, redős oszlopfő formák.) Ezek elütnek a hagyományos fejezet-formáktól. Újnak mondható a vállpárkány, a vállkő alkalmazása. Azokat szalagfonatok, áttört levéldíszek, indamotívumok, figurális elemek díszítik. A többnyire egyszerű külsejű épületek belseje azonban ragyogóan díszített. Külseje nem egyszer vakolatlanul marad, de övpárkányok, vakárkádok, koronázó párkányok tagolják, s azok némileg díszítik. Szemléltető példa i.sz., dia: Valóban, ennek a korszaknak legkiemelkedőbb építőművészeti alkotása a Justinianus császár által építtetett Hagia Sophia (Isteni Bölcsesség) temploma. Zseniális tervezői: Anthémiosz és Izidórosz. Centráliskiképzést alkalmaztak, 2 előfolyosóval. A székesegyház Kr.u. 532-538 között épült. Négyzetes középterét 33 m fesztávolságú, csegelyes kupola fedi 2-2 hatalmas pillérre támaszkodva. Megvilágítását ablaksor biztosítja. - A templom teljes hossza: 98,90 m, magassága: 55,6m. 2.sz., dia: A fő és a mellékhajót árkádsor kapcsolja össze. Az árkádsorok íveit zöld és sötétvörös márványoszlopok tartják. A templom belseje is kivételes szépségű. - A hatalmas fe-