A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Építésztörténeti stílusok rövid ismertetés műemléki és történelempedagógiai feldolgozásban

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI STÍLUSOK RÖVID ISMERTETÉSE MŰEMLÉKI ÉS TÖRTÉNELEMPEDAGÓGIAI FELDOLGOZÁSBAN 143 lületű boltozatokat vallásos tematikájú, aranyló mozaikok díszítik. Eredetileg a kupolában csak egy aranykereszt ragyogott. A falak márványburkolata, a színes padlómozaikok rendkívül esztétikussá teszik a korai középkor egyik legszebb építészeti alkotását. (1935 óta múzeum.) A törökök Konstantinápoly elfoglalása után (1453) mecsetnek használták. Később 2-2 minaretet építettek hozzá. AZ ISZLÁM-MOHAMEDÁN ÉPÍTÉSZET 1. hang: Az iszlám építészetének sajátos formáit Kr. u. a VIII. században fejlesztette ki. Ezután kezd tért hódítani Elő- és Kisázsiában, Közép-Ázsiában, továbbá Egyiptomban, illetve Észak-Afrikában, valamint Spanyolország déli részein. Építészeti elemeit az ókori művelt népektől vette át, s azokat az iszlám a maga sajátos ízlésének megfelelően alakítgatta. (Például a patkóív vagy a színes kövek alkalmazása a boltozásnál.) 2. hang: A legnagyobb mértékben Bizánc építészete hatott rá. Átvette a centrális téralakítást, az oszlopsoros, boltíves csarnokot, az árkádos udvart, a kupolát a térlefedéshez, stb. Sajátságos építményei a minaretek, illetve a mecsettornyok. (Sudár, karcsú tornyok körerkéllyel az imára szólításhoz.) Az arabok, mórok, törökök építészetében elsősorban vallási jelleg dominál. Egyre-másra épülnek az imaházak: a dzsámik, illetve a mecsetek és azokhoz tartozó minaretek, sírkápolnák (türbék), kolostorok a dervisek számára, valamint a bennlakásos vallási Korán-iskolák, a magasabb egyházi tanintézetek: a teológiai főiskolák (medresze). A XI. századtól kezdve a kialakult, létrejött szeldzsuk, majd a XIV. századtól az oszmán-török birodalom lesz az arab művészet örököse, és azt tovább terjeszti a Balkánon át egészen hazánkig. A bizánci templomépítészet döntő hatása az iszlám építészetre a török hódítással indul meg Szinán mester úttörő működésével. (Kr.u. XVI. sz.) 1. hang: Templomaik: a dzsámik, a mecsetek szerkezeti kialakításához a Hagia Sophia (arabul: Aja Szófia) nyújtott mintaképet centrális térkiképzésével. Kupoláik azonban sajátságos formájúak és változatos alakzatúak. A dzsámikban különleges kiképzésű a Mekka felé mutató, így tájolt, falba mélyített, félkörű imafülke: a Mihráb. A mihrábot márvány, vagy színes csempe, esetleg stukkó díszíti. Felső része gyakran sztalaktít boltozású (cseppkőutánzatú, sejtkonzolboltozatos térlefedés). Imaházaik belsejét gazdagon díszítették fafaragással, az intarzia és a kerámia művészet alkotásaival. Kedvelt motívum az arabeszk (növényi ornamentika), a moreszk (rácsozatszerű geometrikus síkdíszítmény), az arab betűs feliratok. 2. hang: Nevezetesebb arab-mór-török létesítmények isz.,dia: Mekkában (Szaúd-Arábia) a mohamedán zarándokhely épületegyüttese. (Hatalmas területű négyszögű udvar, boltozott, oszlopos csarnokkal szegélyezve, ún. liván.) Délkeleti sarkában kocka alakú építmény illetve szentély a szentkő, azaz a „Kába" számára. Ez a kő tulajdonképpen egy meteoritdarab. A belső udvar mögött mecset épült, minarettel. 2.SZ., a.b.c. Kairóban (Egyiptom) többek között az Ibn Tulun mecset (Kr.u.lX.sz.) (2.a.b. dia: dia) és Hasszán szultán mecsetje és medreszéje. (XIV.sz.) {i.e. dia) Ezek mellett kórházak is épültek. 3.SZ., dia Továbbá Alexandriában a főmecset. 4.SZ., dia Jeruzsálemben (Izrael) a legrégebben épült Omár mecset található, az úgynevezett „szikladóm" (Kr.u.Vll.sz. Átalakítva a XVI. században). 1. hang: Cordobában (Spanyolország) a Nagy Mecset (Kr.u.VIH.sz.) Továbbá a Kara5.5Z., a.b. vánszeráj (XIV. sz.). c.d.e.f.dia: 6.SZ., a.b. Granadában (Spanyoloszág) a Nagymecset, az Alhambra (Vörös vár, Kr.u. c.d.e.dia: IX.sz. és a XIV.sz.) épületegyüttese. Arab-mór díszítő elemek teszik hatásossá, vonzóvá. Itt található az Oroszlánudvar is. 2. hang: Isztambul (Konstantinápoly, Törökország) sok-sok temploma közül, különösen 7,sz., dia: kiemelkedő: Nagy Szulejmán dzsámija (Kr.u. XVI.sz.), mely a város legnagyobb és építészettörténeti szempontból is egyik leghíresebb műemléke. Négy minarettel, az előudvaron díszkúttal. Ezt a nagy tehetségű Szinan tervezte, aki életében több mint 80 dzsámit és számos középületet épített. 8.sz.,a.b. Isztambul: Kék mecset, 6 minarettel, türbékkel. (I. Ahmed szultán építette), dia: szinte rivalizálva a Hagia Szophiával. (Kr.u. XVII.sz. elején készült el.) A Kék mecset 43 m magas, a kupolájának átmérője:23,5 m. 9.sz.,dia: Isztambul: Topkapu Szeráj, illetve a szultáni palota épületegyüttese. (Építését a Kr.u. XV. sz. derekán, II. Mehmed szultán uralkodása idején kezdték meg.) io.sz.,dia: Isztambul, Katonai erődítmény: a Yedikula (Héttorony, ahol sok szenvedő magyar - többek között Török Bálint - raboskodott). Továbbá a Rumeli és az Anadolu hiszár partmenti erődök.) n.sz.,dia: Törökház Rodostóban (

II. Rákóczi Ferenc lakóháza). 2.hang: Szamarkand (Üzbég Köztársaság) mecsetei, mauzóleumai.