A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Néprajz, kulturális antropológia - Surányi Béla: A Kárpát-medence paraszti növényhasználata a XVIII–XX. században
A KÁRPÁT-MEDENCE PARASZTI NÖVÉNYHASZNÁLATA A XVIII—XX. SZÁZADBAN 135 salma w A nyári fontos (rétes alma) 250 fajtát a felvidéken már Lippay János idején termesztették, az Alföldön is kedvelt volt. Évszázadok óta kultúrában lévő fajta a Maros ós a Nyárád mentén a piros paris alma 1S] kpogácsaalma 252 a Dél-Alföld kedvelt fajtáinak egyikét jelentette. Valószínűleg a törökök idején terjedt el a Fehér-Körös völgyében születettsikulai fajta™ ki alföldi házi kertekben, sőt szőlőhegyen is, némelykor előfordul még a német eredetű Török Bálint fajta., 254 Tisztázatlan eredetű az arabitka 255 körtefajta, főleg a Duna-Tisza közén díszlett. A XVIII. században keletkezett a belga eredetű Bosc kobak, 256 amely meghatározó szerepet játszik a Kárpát-medencében. Szintén tisztázatlan eredetre vall a kurva körte (kecskeméti muskotály), 257 amely Cegléd-Nagykőrös körzetében keletkezett tájfajta. A nagy szegfűkörte m thüringiai eredetű - felvidéki magyar és szász népesség révén terjedt el, évszázadok óta termesztett fajta. A téli esperes fajtát 259 (francia eredetű) már a XVII. században termesztették a Kárpát-medencében. A fóV/s/rörfe 260 az Őrség régi fajtájaként ismert. Kiváló étrendi hatású, korábban nagyobb népszerűségnek örvendő gyümölcsfajok közé tartozik a birsalma. Régi fajtái között tartjuk számon a bereczki birsei,™ zjász apróbirset, 162 a feltehetően kisázsiai eredetű konstantinápolyi fajtát, 261 a Jászságban elterjedtpe/zsű cukorbirsel 2M és a mezőtúri tájfajtát 265 A naspolyafélék között megemlítendő a szentesi rózsavirágú fajta 266 , amely Csongrád-Szentes-Mindszent környékén a parasztkertek választékát gyarapít(otta)ja. A csonthéjasok közül Baltavár plébániakertjében találták a baltavári ökörszív 261 (glockner óriás) fajtát. A gyöngyösi szívcseresznye 261 Hevesben termesztett tájfajta. A kelebiaikorai 269 lehetséges, hogy itáliai eredetű. Régóta termesztik Magyarországon a francia gyökerű márki korai 210 fajtát. Régi tájfajta a nyársardói cseresznye} 1 ^ amely a Zemplén falvaiban ma is díszlik. A várkonyi 212 mint régi fajta a Mecsek vidékén alakult ki. 249 Ua. 25. 250 Ua. 26. 251 Ua. 27. 252 Ua. 253 Ua. 254 Ua. 29. 255 Ua.30. 256 Ua. 257 Ua.33. 258 Ua. 259 Ua. 34. 260 Ua. 35. 261 Ua. 36. 262 Ua. 263 Ua. 37. 264 Ua. 265 Ua. 266 Ua.38. 267 Ua.40. 268 Ua. 269 Ua. 270 Ua.41. 271 Ua.42. 272 Ua.43. A cigánymeggyről már tettünk említést. A halyagmeggy m régi erdélyi fajta. A Duna-Tisza közén született a korai vörösmeggy (körösi meggy) 274 . A Pándy (üveg) meggy 275 sarjról kitűnően szaporítható, feltehetően Debrecen környékén keletkezett fajta. A Tiszazugtól a Maros torkolatáig, a Tisza-menti szőlőkben elterjedt fajta a vörösmeggy. 216 A beregi datolya (orsó) 277 szilva a Felső-Tiszavidéken született tájfajta. A lószeműszilva m a Tisza-Hernád háromszögben fekvő terület honos tájfajtája, melynek eredeti hazája Itália is lehetett. A gönci magyar kajszibarack 219 a magyar kajszi ún. tájklónja. Termesztésének régi hagyománya él Gönc környékén. A török hódoltság idején került be Kisázsiából a Kárpát-medencébe a magyar kajszibarack. 280 Termesztő tája főleg az Alföldön és a hegyvidéki peremterületeken található, ahol számos változata született a századok során. A nagyszombati fajta a magyar sárgabarack történelmileg korán elkülönült változata, amely főleg a Felvidék gyümölcsfája. A tengeri barack m az első fajtacsoport lehetet, amelyik eljutott a Kárpát-medencébe. De érkezhetett a kijevi fejedelemség felöl is. A tájfajták, régi nemesítésű gyümölcsfajták nemesítőinek személyét is - a többi növényféléhez hasonlóan - legtöbbször homály fedi. Nagyon ritkán sikerülhet egy-egy elhíresült fajta „ megálmodójának" a nyomára bukkanni. A ritka kivételek közé tartozik Borsi Lajos m kecskeméti gazda, akinek személyéhez köthető a rózsabarack egyik fajtájának a kinemesítése. Gazdag választékot kínálnak az őszibarack fajták is. Az egyik legrégibb hazai fajtacsoport képviselője a már említett duránci barack, 2M melynek termesztése valószínűleg visszanyúlik a római időkig. Több helyi változata alakult ki, jó részük azonban eltűnt a köztermesztésből. A gumibaracF 5 fajták használata a népvándorlás kori időket idézheti. Termőfái évszázadokon keresztül képesek voltak megújulni. I\parasztbarackok 2 * 6 magról kelt, elvadult, genetikailag hasadt növények. A paraszti növényhasználat és fajtafenntartás példáját testesítik meg. Termésük fehér, zöldes-fehér és magvaváló. Buda környékén lévő szőlők és házi kertek fajtája volt az angol fajtából szelektált hegyi korai fajta. 287 Szintén Buda körzetében 273 Ua.44. 274 Ua.45. 275 Ua.46. 276 Ua.47. 277 Ua. 278 Ua.51. 279 Ua.55. 280 Ua.56. 281 Ua.57 282 Ua.58. 283 Tálasi 1.(1946): 24. 284 Surányi D.(i988): 25. 285 Ua. Lehetséges, hogy egyik régi fajtánk mutánsa.Lásd: Surányi D.(2002).6o. 286 Ua. Lásd még: Uó'(2002): 63. 287 Surányi D.(2002): 61.
