A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Nadányi Zoltán Nagyvárad irodalmi életében (1914–1920)

NADÁNYI ZOLTÁN NAGYVÁRAD IRODALMI ÉLETÉBEN (1914-1920) 103 halála óta nem működött. A január 17-én megtartott közgyűlésen az irodalmi szakosztály elnökének Antal Sándort választották, tagja lett Dutka Ákos, Nadányi Zoltán, Tabéry Géza és Zilahy Lajos. Nadányi egyben vezetőségi tag is.

9 A társaság újjászületéséről ő is beszámolt egy cikkben, az új elnöktől, Sas Edétől „előkelő színvonalat és a kontárkodás teljes kirekesztését" remélve.

10 Az új vezetőség, minthogy biztos anyagi háttér állt mögötte (I), valóban munkához látott, s február első napjaiban nyilvánosságra hozott munkaprogramjában jelezte, megünnepli Arany János születésének százéves évfordulóját és kiadja Dutka Ákos és Nadányi Zoltán új verseskötetét." Időközben megjelent a váradi művészvilág egyik legérdekesebb alakjának, a tragikus sorsú Antal Sándornak, A Holnap antológia első szerkesztőjének könyve, A csudálatos szemű katona. A szerkesztő a könyv ismertetését ezúttal is Nadányira bízta,

12 aki megállapította, hogy az elbeszélő, Jörrú történetének írója, ezúttal tartózkodott minden regényességtől és apró-cseprő bajokkal foglalkozik, megélhetési problémákkal, háborús témákkal. „Az igazság szava szól Antal könyvéből. Nem a csüggesztő, a bátorító igazságé. A munka jogát és kötelességét prédikálja, a munka győzelmére esküszik. Alig van lapja a könyvnek, ahol ki ne folyna tolla alól ez a szó: munka. És Antal Sándor erős keze életet, energiát ad ennek a szónak. A csudálatos szemű katona szerzője nehéz feladatot teljesített. Szórakoztató tud lenni anélkül, hogy csiklandozó eszközökhöz nyúlna, és egyetlen egy zsákot is kidobna hite és meggyőződése ballonjából." Szász Károly kezdeményezésére a Nagyszalontára tervezett országos centenáriumi Arany-ünnepet, melyen az Országgyűlés, az Akadémia és a Kisfaludy Társaság képviseltette volna magát, a béke idejére halasztották, de a Szigligeti Társaság Váradon Kosztolányi részvételével megemlékezett a „magyar Homérosz"-ról.

13 Nadányi is kivette részét az ünneplésből egy Arany Jánosra emlékező cikkével, mely az első oldalon jelent meg. Ez az írás egyik első dokumentuma személyes Arany-rajongásának.

14 Nagyszalonta népe, írja, nem vette észre, hogy 1817. március másodikán csoda történt, mert - költőnk képzelete szerint - aznap éppen kugli-bált tartottak. Száz évvel később már tudják, hogy csoda történt, mégis kevesen olvassák a Buda halálát vagy a Toldi-trilógiát. Szerinte ezért a pedagógusok a hibásak, mert magyarázó tankönyveik tudálékosságukkal inkább taszítják, semmint vonzanák Arany költészetéhez az ifjúságot. „Ezeket a tankönyveket el kell égetni és helyettük új tankönyveket kell íratni. De nem tankönyv-gyárosokkal, hanem Babits Mihállyal. Itt aztán a takarékosságot is félre kell tenni. Ezt a javaslatot megszívlelhetnék azok a képviselő urak, akik a nemzeti érdekért szoktak parlamentünkben kardot rántani. Illő volna, hogy Arany János vármegyéjéből kerüljön ki ez a derék magyar képviselő. Nadányi ezzel az írásával egyértelművé tette, hogy teljes lélekkel a 9 A Szigligeti Társaság újjászervezése. Nv. 1917. jan. 18.3-4 10 A Szigligeti Társaság újjászületése. Nv. 1917. jan. 28.1 11 Munkában a Szigligeti Társaság. Nv. 1917. febr. 1.2-3 12 A csudálatos szemű katona. Antal Sándor könyve. Nv. 1917. febr. 18.10 13 Arany emlékünnepét a béke idejére halasztják. Nv. 1917. febr. 25.2 14 Arany János. Nv. 1917. márc. 18.1 Nyugat, elsősorban Babits Mihály hívéül szegődött, (rövidesen Kosztolányi Dezső mellett is letette a garast!) Szokatlannak mondható a cikk befejező gondolata, főleg követelő, határozott hangneme. Több mutatvány-vers jelezte a lapban a Kerekerdő c. kötet közeli megjelenését, melynek alakalmából Sas Ede versben köszöntötte a fiatal költőt. Pálmáját lelkem feléd lengeti! S veszem a korsóm, mint a vén próféta, Ki Dávidot királlyá fölkeni... (Sámuel) A Kerekerdő 1917 áprilisában hagyta el a nyomdát, címlapján Mikes Ödön remekbe készült szecessziós rajzával, amelyet William Morris, e szellemi mozgalom egyik pápája is vállalhatott volna. A rajz valósággal szimbolizálja és szuggerálja a kötet szellemét, stílusirányát, amely azonban inkább jellemezhető általánosan modernnek, mint vegytisztán szecessziósnak, jóllehet e stílusnak számos jegye fellelhető a verseken. A kötet dedikációja adys gesztus, s ez azért érdekes, mert Nadányi tudatosan kerülte az Ady-hatásokat, amint azt később megvallotta, de most nem tért ki előlük: „Maryann, tied minden versem. Heves hullámverésben hajladoztam a furcsa kagylókért, amiket lábad elé szórok. Játsszál velük és hallgasd a zümmögésüket. Szeresd őket. Nekem már nem kellenek. Most beljebb megyek, még beljebb, új kagylókért, mielőtt rám sötétedik. Mit gondolsz rólam, Maryann?" A rokokós metafora - a költemények játékszernek való furcsa, zümmögő kagylók - felettébb találó: Nadányi a játék-dimenziót a költészet egyik legfőbb motivációs bázisának tekintette. Mindenek előtt azt kell tapasztalnunk, hogy ez a líra csak A vasfelhő c. ciklus háborúellenes költeményei révén tart kapcsolatot a való élettel, a történelmi eseményekkel. A lírai alanynak nem célja sem a társadalmi valóság, sem saját személyének realisztikus megjelenítése. A korszerűség tudatában költészete témáit nem a külső valóságban keresi, értelmezésében a Világ fókuszában maga a szemlélődő művészi személyiség áll, a saját érzéseivel, „tétova vágyaival", ösztöneivel: Te part vagy rózsaliget, én hajó: tenger futárja, viharok vendége, partok kalandora, tétova vágyak örökkön sustorgó kereke, rejtelmes hajó, ki alagutat fúr a ködökbe s a négy égtájat férceli össze fénylő fonállal, mely háta mögött felvillan ezüstösen és elenyész (Szirénák) Az ő tollán a vers sohasem fenekük meg a referenciák zátonyán, felülemelkedik a személyesség prózai szintjén, de önmaga stilizált kifejezhetőségének határain belül marad. Alakító eleme a vízió, az álom, az ábránd és nem a megfigyelés. Poézisének időbeli, térbeli miliője a képzelet vilá-