A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Emlékezés a Bocskai-felkelés 400. évfordulójára - Bevezető – Bocskai-ünnepségek a szabadságharc négyszázadik évfordulója tiszteletére
BOCSKAI - ÜNNEPSÉGEK A SZABADSÁGHARC NÉGYSZÁZADIK ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Bocskai kultusza, Habsburg-ellenes mozgalmának tisztelete Hajdú megyében és Biharban hagyományosan kiemelten fontos szerepet töltött be, amely nem változott akkor sem, miután Csonka-Bihart Hajdú vármegyével egy törvényhatósággá egyesítették (1950). Hajdú megyében és Bihar bizonyos részein, mindenek előtt a szülőhelyének mondott Kismarján, és a trianoni határokon belül maradt egyetlen bihari várának színhelyén, Nagykerekiben és első győztes csatájának helyszínén, Almosdon, valamint az egykori bihari, un. kishaj dú városokban, így például Nagyszalontán, kultusza mindig is eleven volt. E tájegységek a Székelyföld mellett a történeti Magyarország azon helyszínei közé tartoztak, ahol Bocskai emlékének ápolása, emlékezetének ébren tartása folyamatosnak volt mondható, s nem a nemzeti ébredés korában, felülről, mesterségesen életre keltett emlékek közé tartozott. A megye, illetve a bihari rész nagy ünnepségek színhelye volt már a 300. évfordulón is, tegyük hozzá, a mainál sokkal kedvezőbb anyagi lehetőségek között, s valóságos országos ünnepségsorozatok keretében. Ekkor emelték a hajdúböszörményi Bocskai szobrot, a debrecenit, s a kismarjait is. A 400. évforduló megünneplése a 100 évvel korábbitól annyiban különbözik, hogy itt nem részletezhető kulturális és politikai okok miatt akkor a központi kormányzat sokkal nagyobb szerepet vállalt a mainál, s többek között ezért is a történeti kutatások sokkal határozottabb arcéllel és eredményességgel folytak. A 400. évforduló országos eseményeinek a súlypontja gyakorlatilag azon a rendezvénysorozaton nyugodott, amelyet Hajdú-Bihar megye, a megyei önkormányzat és az egyes települések, intézmények kezdeményeztek, s amelyhez szerény központi támogatást is tudtak szerezni. Szívesebben láttuk volna, ha a megemlékezéseket országos szervezésben, és kellőképpen színvonalas, körültekintő módon szervezik meg, amelyhez programjaink kapcsolódhatnak. Miután ez nem történt meg, a megye tudatosan törekedett a meglévő lehetőségek kihasználására, s olyan programok megvalósítására, amelyek méltóképpen hívhatják fel a figyelmet a magyarság egyetlen, azonnali győzelemmel végződő, a nemzeti-rendi és vallási jogokért indított győztes szabadságharcára. Ezt a szándékot tükrözte a megyei Bocskai Emlékbizottság felállítása, amelynek személyi összetétele arra volt hivatott, hogy rendezvényeinket országos jelentőségűvé tegye. A munka érdemi részét azonban az un. Bocskai Munkabizottság végezte, amelynek gerincét a megyei kulturális intézmények vezetői, képviselői adták, s amelynek révén a megyei elképzelések az egyes intézmények szervezésében jelenhettek meg, valósulhattak meg. Azok a megyei települések, amelyek szívügyüknek érezték a szabadságharc évfordulójának megünneplését, szinte erejükön felül vállalva, kezdeményezőleg csatlakoztak az ünnepségekhez. Amíg az egyes települések ünnepségeinek súlypontja érthetően a hajdúszabadságot megteremtő Bocskait állította központba, addig a megyei ünnepségek, megemlékezések azt tágabban értelmezve, Bocskai politikai pályafutásának, politikai mozgalmának megfelelően, a tényleges valóságot szem előtt tartva, a megye és mai ország határait jócskán túllépve, az egykori kulcsfontosságú helyszínekre helyezték a hangsúlyt. 7