A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Emlékezés a Bocskai-felkelés 400. évfordulójára - Bevezető – Bocskai-ünnepségek a szabadságharc négyszázadik évfordulója tiszteletére

A fenti megállapításon érdemben nem sokat változtat az, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban volt egy felemásra sikeredett Bocskai-kiállítás, s a Hadtörténeti Intézet is rendezett egy sikeres, kiadvány formájában is megjelentett tudományos ülésszakot. Örvendetesen kell ugyanakkor említenünk Szerencset, ahol a fejedelemválasztó országgyűlés okán is komoly erőfeszítések történtek a nagy fejedelem emlékének ápolására. Visszatérve saját dolgainkra, időrendben is először kell említenünk a 2004. szeptemberében a megyei önkormányzat által kezdeményezett, s népes megyei küldöttséggel - polgármesterekkel, megyei közgyűlési tagokkal, a megyei intézmények képviselőivel - nyomatékosított koszorúzást Bocskai kolozsvári szülőházában (Mátyás király u. 4.), Bocskai felesége, Hagymássy Katalin szobrának felavatását temetésének színhelyén, Mezőtelegden, a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága által újjárendezett nagykereki kiállítás megnyitását, a nagyobb gonddal megszervezett, egyébként immár hagyományosnak mondható koszorúzási és megemlékezési ünnepséget Álmosdon, s ennek sorába illeszkedik a be a kassai konferencia megrendezése is. Ki kell emelnünk a nagykereki kiállítás országos szakmai visszhangját, amely párosult az érdeklődő nagyközönség támogató visszajelzéseivel. A határon túli helyszínekről általában el kell mondani, hogy a szervezés során őszinte támogatást kaptunk a helyiektől, így a kolozsvári mértékadó politikai és kulturális köröktől, s a rendezvénynek helyt adó Sapientia Egyetemtől, a kolozsvári magyar konzulátustól, a bihari helyszínek esetében Bihar megyétől, Kassán pedig a kassai magyar konzulátuson kívül a polgármesteri hivataltól, a polgármestertől és a műemléki hatóságtól is. A megyei megemlékezés-sorozatnak nagy érdeme, hogy olyan kiadványsorozattal párosult, amely részben az érdeklődő nagyközönség számára bizonyult hiánypótlónak, részint pedig a tudományos kutatás eddigi fehér foltjait tüntette el. Az ebből az alkalomból megjelentetett kiadványsorozat [BOCSKAI-SZABADSÁGHARC 400. IÍVIORDULÓJA] szerzői, összeállítói szakterületük elismert kutatói. A sorozat érdeme, hogy több tudományág, több szakterület szemszögéből foglalkozik a szabadságharcot érintő kérdésekkel, a tudományosság igényeit szem előtt tartva, de nem feledkezve meg az érdeklődő nagyközönségről sem. így a könyvtártudomány területéről {Bocskai és a hajdúk. Válogatott Bibliográfia), történelemtudomány köréből {Bocskai bihari várai; A bihari kishajdú városok története); a néprajztudományt illetően (,^4gj Vr Isten mos/is ilj feledelemet... " Bocskai István emlékezete a néphagyományban), jelentek meg önálló kutatásokon alapuló kiadványok, de jelent meg irodalomtörténeti szemelvénygyűjtemény {„Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja". Bocskai István alakja a magyar irodalomban), és bevezető tanulmánnyal ellátott, a mai követelményeknek megfelelő levéltári forráskiadás is {Iratok Bocskai és kora történeléhez). A könyvsorozat egységes megjelenése adta alapját az egyes rendezvényekre készült meghívók, szóróanyagok egységes elvek szerinti elkészítéséhez is. 2005-ben az eredeti terveknek megfelelően valósultak meg az elképzeléseink. A megyei önkormányzat és Korpona városa közösen állított emléktáblát 2005. december 2-án a korponai vártemplom falán, azon a helyen, ahol 1905-ben már a magyar országgyűlés is megörökítette Bocskai sorsfordító országgyűlésének emlékét, amely megnyitotta a bécsi békéhez vezető utat, s egyben az 1605. dec. 12-én kiadott kiváltságlevéllel megvetette a mai hajdúvárosok kiváltáságainak alapjait is. Ebben a szellemi közegben került megrendezésre a kassai emlékkonferencia, 2004. december 2-án amelynek szervezése a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának volt a feladata, s amelynek során kiemelkedő segítséget kaptunk a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumtól. Közismert, hogy Kassa a Bocskai-szabadságharc katonai, politikai, diplomáciai központja volt, s maga a város polgársága is nagyban segítette Bocskai mozgalmának kezdeti lépéseit. Bocskai maga a felsőmagyarországi főkapitányság székházában tartotta fejedelmi udvarát, s ebből az alkalomból az egykori székház falán művészi igényű emléktáblát avattunk. Ennek az ünnepségnek a keretében tartottuk meg az alább két nyelven - magyarul és szlovákul - is olvasható konferenciát, magyar és <S